Egy régóta húzódó vitát zárt le a legfelsőbb bírósági fórum decemberben hozott jogerős ítélete, amelynek következtében az úgynevezett platformmunkát végző ételfutárok továbbra is kiesnek a munkajog által biztosított védelemből. A podcast legújabb adásában kitérünk a döntés adójogi vonzataira is.
Nem minősítette munkaviszonnyá a platformalapú ételfutárkodást a Kúria
Az utóbbi két évben rengeteget foglalkoztunk a platformalapú ételfutárkodással, még ha nem is így hívtuk. A katás vállalkozók, illetve a KATA változásai kapcsán is sokat beszéltünk erről témáról, vagyis arról a jogvitáról, amely végül egészen a Kúriáig jutott. Ennek lényege abban állt, hogy milyen jellegű jogviszony van a felek, tehát a futár és a szállítást szervező cég (futárcég) között. A kérdés az volt, hogy ez munkaviszony vagy inkább egy vállalkozási jellegű jogviszony. A Kúria szerint ez nem munkaviszony, mégpedig alapvetőn azért, mert az ehhez szükséges széles körű utasítási és ellenőrzési jog a felek között nem állt fenn. A futár ugyanis például eldöntheti, hogy egy adott fuvart elvállal vagy nem vállal el.
Az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik
Ez a lényege egy másik, szintén a Kúria által hozott döntésnek, amelynek értelmében az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkentése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdálkodás jogcímén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő.
Külföldi munkaerővel rendelkező digitális cégeket csábítana hazánkba egy törvényjavaslat
A Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi azt a jogszabálytervezetet, amely elsősorban adókedvezményekkel csábítaná Magyarországra a nagyobbrészt Európán kívüli munkaerőt foglalkoztató digitális cégeket. De mik is azok a digitális cégek? A definíció szerint ezek olyan korlátolt felelősségű társaságok vagy részvénytársaságok, amelyek működésüket technológia intenzív informatikai fejlesztésekre, okosszerződések alkalmazhatóságára, kiberbiztonságra, infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációra tevékenységekre építik, és ezek eredményét elérhetővé teszik a piac, az ipar és a tudomány számára.
A jogszabálytervezet szerint ezek a cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó megfizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.
Módosították a gyógyszergyártókra és a biztosítókra vonatkozó különadó szabályokat
A január 25-én megjelent 2024/8 számú Magyar Közlönyben két rendelettel is módosítják az extraprofitadóról szóló 197/2022. (VI.4.) számú kormányrendeletet. Eszerint 2024-ben a gyógyszergyártóknak látszólag duplán kellene eleget tenniük ágazati különadó fizetési kötelezettségüknek, ugyanis a gyógyszergyártói különadó jogcím mellett bevezetik a gyógyszergyártói extraprofitadót is. A módosítás értelmében azonban a gyógyszergyártói extraprofitadót a helyi iparűzési adó szabályai alapján számolt adóalapra és nem a nettó árbevételre vetítik, ezáltal beleszámítható adó lesz a globális minimumadó fizetési kötelezettség számításakor, továbbá a gyógyszergyártói különadóból is levonható, így végső soron nem változik az iparági adóteher mértéke.
Fontosak az SZJA személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolások
Sokszor beszéltünk már arról, hogy milyen jó lenne, ha az adminisztráció minél kevésbé terhelné az adóalanyokat. Nos, az orvosi igazolások kapcsán ez a törekvés beérni látszik. Nem egy új szabály, de a NAV kezdeményezésére azért mégis érdemes rá felhívni a figyelmet, hogyha valaki személyi kedvezményt szeretne a személyi jövedelemadó bevallásában igénybe venni, olyan személyi kedvezményt, mint amely valamely tartós betegséghez kapcsolódik, akkor ahhoz megfelelő orvosi igazolással kell rendelkeznie. De elég csak rendelkeznie ezzel, mert az adóhatóság felé ennek tényét már nem neki kell kommunikálni, hanem az igazolást kiadó orvosnak.
Megrekedni látszik EU elektronikus számla és digitális adatszolgáltatás reformja
Az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) nevű javaslatcsomagjáról van szó, amely többször is szóba került a podcast különböző adásaiban. Mi eddig tényként kezeltük, hogy ez jönni fog, hogy az elektronikus számla fogalma átalakul, és kötelező adatszolgáltatás fogja érinteni a közösségen belüli ügyleteket. Most azonban úgy tűnik, hogy ez a folyamat elakadt vagy legalábbis jelentősen lelassult. Az unió néhány tagországa ugyanis időközben előre szaladt, köztük Magyarország is, és kifejlesztette a saját rendszereit, amelyek az adott jogrendszereken belül többé-kevésbé koherensen működnek. Ezeket nagyon nehéz harmonizálni, ezért további egyeztetésekre van szükség.
