A szomszédos országokban szinte mindenhol olcsóbban lehet tankolni, mint Magyarországon, ahol néhány hónap alatt 15-20 százalékkal emelkedett az üzemanyagok ára. A Magyar Ásványolaj Szövetség főként a hazai extraprofitadókkal magyarázza a jelenséget, nekünk azonban van egy másik megoldásunk.
A borászok is választhatják a díjátalány-fizetést az EPR rendszerében
Folyamatosan toldozzák-foldozzák a nyár közepén bevezetett kiterjesztett gyártói felelősség rendszerét (EPR-rendszer). Az ennek részéletes szabályairól szóló kormányrendelet ezen a héten is érdemi módosításon esett át. Két fontos változást érdemes kiemelni. Az egyik, hogy a “borászati termék” is bekerült az EPR-rendelet fogalmi rendszerébe. A másik, hogy díjátalány-fizetési lehetőséget vezetnek be a borászati termékek üvegcsomagolását gyártók számára.
Egyrészt az mindenképpen jó hír, hogy a borászok könnyítést kaptak a díjfizetési kötelezettség teljesítésénél és az adminisztráció is egyszerűbbé válik számukra. Másrészt viszont nem értjük, hogy miért csak ők kapnak ilyen engedményeket? Ebből a szempontból ez a módosítás visszás és rendkívül szelektív. A most bevezetett egyszerűsítést érdemes lenne más ágazatokra is kiterjeszteni.
Miért olcsóbb az üzemanyag a szomszédos országokban?
Az elmúlt hónapokban Magyarországon mintegy 15-20 százalékkal emelkedett a benzin és a gázolaj ára. Ennek eredményeként a régió szinte valamennyi országában jóval olcsóbban úszhatjuk meg a tankolást. A holtankoljak.hu felmérése szerint Szlovéniában például nagyjából 50, míg Romániában közel 100 forinttal kerül kevesebbe az üzemanyagok literenkénti ára.
A nagy kútláncokat képviselő Magyar Ásványiolaj Szövetség álláspontja szerint a drágulás mögött főként az orosz kőolajat érintő rendkívüli adók állnak. Ezek jelentős többlet terhet jelentenek a kutak számára, amelyek ezt nagyrészt kénytelenek az autósokra áthárítani.
Mi azon a véleményen vagyunk, hogy az extraprofitadók önmagukban nem indokolnak ekkora árkülönbséget. A jelenség mögött inkább azt látjuk, hogy a nagykereskedők és a kiskereskedők is magasabb marzsokat kezdtek el alkalmazni részben azért, hogy az árstop időszak alatt elszenvedett veszteségeiket pótolják.
Előbb megadóztatta, most kompenzálja a fuvarozókat a dán kormány
Egy rendkívül furcsa adózási vonatkozású intézkedésre hívja fel a figyelmet a trans.info. Miután a fuvarozók többször is komoly fennakadást okoztak a dániai közlekedésben azzal, hogy az új zöld adó elleni tiltakozásuk jeleként akadályozták a közlekedést az utakon, a dán kormány beleegyezett, hogy kártérítést fizessen azoknak a közúti fuvarozóknak. Az adót a kormány a környezetszennyezés csökkentése érdekében vezette be, de a fuvarozók azt mondják, hogy az igazságtalan és árt a vállalkozásuknak.
Egyre több ország adóztatja az elektromos autók töltését
Jövőre Texas államban és több európai országban is jövedéki adót fognak kivetni az elektromos autók töltésére – derül ki az olasz Corriere della Sera által ismertetett tanulmányból. A döntések hátterében az áll, hogy a benzinfogyasztás csökkenésével csökkennek az ebből származó állami bevételek is. A járművek feltöltéséhez használt elektromos áramon jelenleg nincs jövedéki adó, így ezen nincs is adóbevétel, ami megnehezíti az érintett országok költségvetésének finanszírozását.
Rövid életű volt a romániai borravalóadó
A Maszol arról ír, hogy csúfos kudarcba fulladt a bukaresti kormány kísérlete a vendéglátóhelyeken fizetett borravalók megadóztatására. A magyar nyelvű erdélyi hírportál által közölt statisztikai adatok szerint 2023 első felében csak 9,7 millió lej folyt be a költségvetésbe ebből az adónemből, ami messze elmarad a tervezett szinttől. A román adóhivatal ugyanis azt a feladatot kapta, hogy egy év alatt legalább 100 millió lejt szedjen be ezen a címen.
Az idő igazolta az egykulcsos SZJA-rendszer hatékonyságát Magyarországon
A Corvinus Egyetem tanáraiból álló közgazdász csapat június 20-án cikket jelentetett meg a Portfolio.hu portálon, amelyben azt vizsgálták, hogy az egykulcsos jövedelemadórendszer, illetve a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése milyen változásokat hozott, és tulajdonképpen kik ezeknek a változásoknak a nyertesei és vesztesei. A kritikus hangvételű írásra válaszul július 25-én egy másik cikk is megjelent a témában. Ezt Nobilis Benedek, a Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályának vezetője jegyezte.
Örülünk, hogy ilyen magas színvonalú diskurzus alakult ki ebben a tárgykörben. Az adózás egy olyan mérhető és vizsgálható terület, amelyről igenis lehet érzelemmentesen vitát folytatni és érvelni.
