A Fővárosi Törvényszék és az Alkotmánybíróság után a Kúria is a légitársaságnak adott igazat a fogyasztóvédelmi hatósággal vívott jogvitájában, amelynek tétje egy 300 millió forintos bírság befizetése volt. A döntés azon múlt, hogy ki számít a 2022 nyarán kivetett légiforgalmi adó alanyának.
Gödi különleges gazdasági övezet: a 7 milliárdos adóbevételből 2-őt kapott vissza a város
A magyarországi különleges gazdasági övezetekből származó adóbevételek nem az adott településhez folynak be, hanem a megyei önkormányzathoz, amely dönt az újrafelosztásból. A gödi övezet esetében (itt működik a Samsung akkumulátorgyára) 2023-ban mintegy 7 milliárd forintos adóbevételről beszélhetünk, amelynek túlnyomó többsége helyi iparűzési adó volt (6,8 milliárd forint). A megyei önkormányzat döntése alapján ebből Göd városának 2 milliárd forint járt.
Ez az eset is rávilágít arra, hogy a helyi iparűzési adó intézménye egy torz és rossz szisztéma alapján működik. Azok a városok és települések, ahová nagy termelőüzemek települnek, messze átlagon felüli adóbevételre tesznek szert, míg más települések, amelyek ezeknek az üzemeknek a vonzáskörzetébe esnek, semmilyen bevétellel nem számolhatnak. A különleges gazdasági övezetekből származó adóbevétel elosztási szisztémája jó megoldás lehet a helyi iparűzési adó esetében is.
Karbonvám: meghosszabbították az első adatszolgáltatás határidejét
Az unió területén 2023 októberében indult el az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, vagyis a karbonvám rendszere, amivel a podcast több adásában is foglalkoztunk. Az ezzel kapcsolatos első adatszolgáltatás határideje 2024. január 31-e lett volna, amely a magyar gazdálkodók esetében rendkívül szűk időt biztosított a felkészülésre, hiszen itthon csak januárban jelent meg a vonatkozó jogszabály, és csak január 22-én nyílt meg a lehetőség az érintettek regisztrációjára. Mindez nem csak Magyarországon okozott problémát, ezért volt jó hír a cégek számára az az Európai Bizottság honlapján január 29-én megjelent információ, miszerint az első adatszolgáltatási határidő 30 nappal elhalasztható.
Január 1-jétől 0% a napilapok áfakulcsa
Az Európai Unió 2022. április 6-ától több ponton módosította az uniós szintű Áfa jogszabályt vagyis a HÉA Irányelvet, ezzel lehetővé téve a tagállamok számára az adónemben új, „szuperkedvezményes” adókulcsok bevezetését. Elérhetővé vált tehát egy öt százaléknál alacsonyabb (ez a jelen esetben 0%) adókulcs, valamint egy adólevonási joggal járó adómentesség bevezetése bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. Fontos, hogy a kedvezményes kulcsok alkalmazásakor a tagállamok a Kombinált Nómenklatúrát és/vagy a termékek tevékenység szerinti osztályozását alkalmazhatják az érintett kategória pontos tartalmának meghatározására. Jelen esetben a 0%-os adókulcs a 4902 vámtarifaszám alatti, hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványnak minősülő napilapokra vonatkozik.
Bővül a kapcsolt felek közötti ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás tartalma
Tavalyi hír, hogy a társasági adóbevallásban kötelezővé vált a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekről egy speciális adatszolgáltatás. Az idei bevallásban tovább bővül az adatszolgáltatással érintett információk köre, ezért a 2023. év vonatkozásában már jelölni kell a tesztelt felet és az összevonhatóságot is. Legalábbis ez derül ki a 2023. évre vonatkozó társasági adóbevallás módosított nyomtatványából, amelyet az adóhatóság nemrégiben tett fel a honlapjára.
Érdekesség, hogy a NAV úgy publikálta a nyomtatvány új verzióját, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát szabályozó NGM-rendelet vonatkozó részletszabályai nem változtak.
Megjelent a halasztott adó fogalma a magyar számvitelben
A globális minimumadó bevezetéséhez szükséges jogharmonizáció miatt a halasztott adó fogalma is megjelent a magyar számvitelben, vagyis az a magyar beszámolókban is kimutatható. Ez a 2024. évi számvitelitörvény-módosítások egyik legnagyobb jelentőségű változása. A fő cél azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek.
Újabb támogató eljárásokat indít a NAV a külföldi tőkejövedelmekkel kapcsolatban
A 2022 második felében és 2023 elején az adóhatóság tömegesen indított ún. támogató eljárásokat azon magánszemélyek esetében, akik a 2018-as évben külföldi bankoknál vezettek értékpapírszámlát, és befektetésekből származó tőkejövedelemre tettek szert. Most a 2019-es év vonatkozásában indít ilyen eljárásokat a NAV, hogy a külföldi jövedelmek és az érintett alanyok SZJA bevallása közötti eltéréseket tisztázzák.
Afrikai országok kezdeményezték, hogy az ENSZ vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését
Egyre több, főleg fejlődő afrikai ország támogatja azt az elképzelést, hogy az OECD helyett az ENSZ egy munkacsoportja vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését. A Nigéria által javasolt határozattervezetet ugyanakkor 48, többségében fejlett ország nem írta alá, többek között Nagy-Brittania, Németország, Japán és az Egyesült Államok. Arra hivatkozva utasítják el a kezdeményezést, hogy ezáltal kettős adózási rezsim jönne létre nemzetközi szinten.
A Ryanairnek adott igazat a Kúria a fogyasztóvédelmi hatósággal vívott jogvitában
A vita onnan indult, hogy 2022 nyarán bevezették a légitársaság extraprofitadóját, aminek egyébként semmi köze nem volt az extraprofithoz, illetve nem volt köze a légitársaságokhoz sem, mert nem a légitársaságok voltak az adó alanyai, hanem a földi kiszolgáló. Azért az, mert a földi kiszolgáló egy Magyarországon bejegyzett társaság volt, amelyet nagyon könnyű volt megadóztatni.
A földi kiszolgáló ezt az adóterhet áthárította a légitársaságokra, köztük a Ryanairre is, amely ezt az utasokra hárította át. Budapest Főváros Kormányhivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság 300 millió forint bírságot szabott ki a légitársaságra arra való hivatkozással, hogy ez a lépés a fogyasztók megtévesztése, hiszen nem a Ryanair az adó alanya, hanem a földi kiszolgáló, így az adót nem háríthatja át az utasokra. Formailag nézve a vonatkozó kormányrendelet szövege alapján a hatóságnak volt igaza, ennek ellenére az ügy kapcsán indult perben a Fővárosi Törvényszék, majd később az Alkotmánybíróság és végül a Kúria is a Ryanairnek adott igazat.
