Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Megint a magyar kiskeradó miatt áll a bál Brüsszelben

Epizód lejátszása
Kiskereskedelmi különadó

Diszkriminatívnak és uniós jogszabályba ütközőnek tartja a SPAR a magyarországi kiskereskedelmi láncokra még 2022 májusában kivetett különadót, ezért az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. A történet vége akár egy újabb hazánk ellen induló kötelezettségszegési eljárás is lehet.

Az Európai Bizottsághoz fordult a SPAR a kiskereskedelmi különadó miatt

A második legnagyobb hazai kereskedőlánc diszkriminatívnak és az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályt sértőnek tartja a kiskereskedelmi láncokra még 2022 májusában kivetett magyar különadót. A cég szerint a kormány ezen intézkedése 2023-ban összesen 90 millió euróval növelte meg költségeiket és végül 50 millió eurós veszteséget okozott.
A kiskeradóról 2020-ban egyszer már ítéletet mondott az Európai Bíróság, miszerint a magyarországi székhelyű, Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra a jelenlegi jogi formában alkalmazható ez a szabályozó, továbbá a sávos adózást sem tiltja az unió. Így az akkori, a magyar Tesco által benyújtott kereset elhasalt a testület előtt.

Az akkori jogi-szakmai vitával szemben a SPAR mostani akciója inkább panaszkodásnak és politikai nyomásgyakorlásnak tűnik. A történet végkimeneteli mindenesetre akár egy újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet hazánkkal szemben.

Új rekord a magyar adónemek számában?

Egyes források szerint összesen már 61 különböző adónemünk van, ami új rekordnak számít. Ez a magas szám ellentétben áll azzal az ígérettel, amit Magyarország tett az Európai Uniónak a hazai adórendszer egyszerűsítésével és átláthatóságával kapcsolatban. Ehhez képest idéntől új adótehernek számít a globális minimumadó és a gyógyszergyártókat terhelő extraprofitadó is, és e tekintetben az sem eldöntött, hogyan kell minősíteni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat.

Az, hogy mit tekintünk külön adónemnek, sok esetben jogszabály-értelmezési kérdés, erre eltérő megközelítések léteznek. Ahhoz viszont semmi kétség sem fér, hogy jelenleg túl sok van belőlük.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1+1 százalékával

Egy reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek több mint ötöde (23%) soha nem rendelkezett még az SZJA adóbevallásában adójának 1+1 százalékának felajánlásáról, ami elképesztően magas szám. Egy részük nem is tud erről a lehetőségről, de vannak olyanok, akik valamilyen okból egyáltalán nem fizetnek adót. Sok példa van arra is, hogy az adózónak nem marad erre a célra felajánlható adója, mert maximálisan kihasználja a kedvezményeket.
Két fontos dátumra hívjuk fel a figyelmez a témával kapcsolatban: az egyik, hogy március 15-től már elérhetőek a 2023-as SZJA bevallástervezetek, a másik, hogy pünkösd miatt a bevallásokat idén május 21-ig lehet benyújtani.

Vita az EPR-rendszerhez kapcsolódó díj áfakezeléséről

A 2023. július 1-jével elindult kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszert a MOL leányvállalata, a MOHU, mint koncessziós társaság üzemelteti, és ő is állítja ki a számlákat. Az első bevallási időszakhoz kapcsolódóan a cég egyrészt olyan számlákat bocsátott ki, amelyek az őt megillető díjelemet tartalmazták, másrészt olyan, nem számlának minősülő számviteli bizonylatokat, amelyek az önkormányzatokat megillető díjelemek foglalták magukban. Míg a MOHU számláin ÁFA is szerepelt, addig az önkormányzatok számviteli bizonylatain nem. A NAV álláspontja szerint mindkét díjelem áfás, és mindkettők a MOHU-nak kell egységesen kiszámláznia a társaságok felé.

Dániában is kivetnék a légiutas-adót

A dán kormány konzultációra bocsátott egy jogszabálytervezetet, amelynek alapján 2025-től a magyar légiutas-adóhoz hasonló adóterhet vezetnének be az országban. Ez utasonként 70 dán koronát, vagyis 3700 forintot jelent, ez az összeg azonban 2030-ra 5300 forintra emelkedne. Az intézkedés kommunikált célja a zöld átállás és a fenntarthatóság támogatása.

Itt az újabb ötlet a szupergazdagok megadóztatására

Bizarr hírek formájában újra és újra felüti a fejét a szupergazdagok vagyonadója. Most Gabriel Zucman francia közgazdász hozakodott elő az ötlettel a G20 országok Sao Pauló-i találkozóján. A 2 százalékos mértékű szuperadót a szakember a világ 3000 leggazdagabb milliárdosára vetné ki. Több kérdésünk is van az ellentmondásos koncepcióval kapcsolatban. Miért pont csak a 3000 leggazdagabb lenne az adó alanya? Ki fogja összeállítani ezt a listát? Milyen módszertant alkalmaznának erre?

Karesz kalandjai a NAV mobilapplikációjával

Elindult a NAV applikációjában a gépjárműadó fizetés, erre már van lehetőség. Karesz kipróbálta, a műsorban pedig be is számolt a tapasztalatairól.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 68