Az év első nyolc hónapjában a tervekhez képest 710 milliárd forinttal folyt be kevesebb ezen a tételsoron. A problémát tetézi, hogy ugyanakkor az ÁFA-kiutalások összege jelentősen magasabban alakul tavalyhoz viszonyítva: augusztus végéig 630 milliárd forint volt a növekmény.
A magyar cégek felkészületlenül várják a karbonvám bevezetését
Október 1-jén Magyarországon is elindult az uniós kibocsátáskereskedelmi előírások kijátszása ellen megalkotott CBAM-rendszer átmeneti időszaka. A karbonvámként ismert szabályozás 2025 végéig még nem ró fizetési kötelezettséget a hazai importőr cégekre és vámügynökökre, jelentéstételi kötelezettséget viszont igen. Ennek elmulasztása tetemes bírsággal sújtható. Nagy probléma, hogy az érintettek jelentős része egyelőre fogalmi szinten sincs tisztában az új kötelezettséggel és az ellátandó feladatokkal.
Sajnálatos továbbá, hogy e tekintetben a hazai végrehajtási szabályozás megjelenése is várat magára, ahogy az is, hogy a vonatkozó EU-rendelet szerinti illetékes tagállami hatóság kijelölése sem történt még meg. Ezen a téren azonban nem csak Magyarország van lemaradásban, az EU többi tagállamában is hasonló jogalkotási késlekedés tapasztalható.
EPR: könnyebb díjátalányra váltani a gépjárműipar szereplőinek
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet nyáron lépett hatályba, azóta gyakorlatilag kéthetente esik át különböző változtatásokon. Legutóbb szeptember végén került sor újabb módosításra. Ez főként a gépjármű gyártók és forgalmazók számára bír nagy jelentőséggel, mivel esetükben az egyszerűsítést jelentő díjátalány-fizetés lehetőségét kiterjesztették, amely így akár átvállalási szerződés megkötése nélkül is elérhető lett. A kiterjesztett választási lehetőség ráadásul visszamenőlegesen az EPR-rendszer indulásától, tehát 2023. július 1-jétől alkalmazható.
Új uniós szintű transzferár szabályok a horizonton
Az Európai Bizottság 2023. szeptember 12-én tette közzé a transzferár szabályok uniós szintű harmonizálását célzó jogalkotási javaslatát. A szabályozás célja, hogy uniós szinten egységesítse és átláthatóbbá tegye a transzferár szabályokat, ezzel megakadályozva az eltérő rendelkezésekből eredő esetleges adóoptimalizálási lehetőségeket, illetve biztosítva a kettős adóztatás kockázatának mérséklését.
A javaslat olyan lényeges pontokon hozna változásokat a jelenleg alkalmazandó magyar transzferárszabályozásban, mint a kapcsolt vállalkozások definíciója (a jelenlegi „50%-os szabályt” 25% ra csökkentené), illetve az adóalapok kiigazításának módszerei. Ezen felül az OECD Transzferár Irányelvek kötelező alkalmazásából adódóan jóval részletesebb szabályozásnak kellene majd megfelelniük a magyar vállalkozásoknak is.
Megjelent a BEFIT javaslatcsomag
Az Európai Bizottság újabb nagyszabású adóreformtervet hozott nyilvánosságra. A BEFIT néven ismertté vált javaslatcsomag alapján egységes társaságiadó-keretszabályozást vezetnének be 2028-tól. Ez összhangban van az OECD/G20 Inclusive Framework kétpilléres megoldásával (melynek második pillére a globális minimumadó).
A BEFIT célja, hogy megkönnyítse a vállalatcsoportok számára az adóalap meghatározását egy új, egységes szabályozási keretrendszer bevezetésével. Az Európai Bizottság elvárásai szerint ezen új szabályozási keretrendszer akár 65%-kal csökkentheti a vállalkozásokra nehezedő compliance jellegű kiadásokat az Európai Unión belül.
Csökkenő ÁFA-bevételek, növekvő ÁFA-kiutalások
Hónapok óta foglalkozunk az ÁFA-bevételekkel, illetve azok elmaradásával. A Pénzügyminisztérium által közzétett legfrissebb államháztartási jelentés alapján egyre súlyosabb a helyzet. E szerint az év első nyolc hónapjában a tervekhez képest 710 milliárd forinttal folyt be kevesebb ezen a költségvetési tételsoron. Idén már negyedik hónapja csökkennek az ÁFA-bevétek. Augusztusban például 314 milliárd forint ÁFA folyt be, ami 14,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly (368 milliárd).
A problémát tetézi egy ellentétes előjelű folyamat, ugyanis az ÁFA-kiutalások összege jelentősen magasabban alakul tavalyhoz viszonyítva: augusztus végéig 630 milliárd forint volt a növekmény. A jelenségre továbbra sincs minden részletre kiterjedő hivatalos magyarázat.
A kormány nagyobb aktivitást vár a bankoktól a hitelezés helyreállítása érdekében
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szeptember végén találkozott a Bankszövetség elnökségének tagjaival. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erről szóló közleménye szerint a felek egyetértettek abban, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplői, különös tekintettel a bankokra, stabilan működnek, likvidek, tőkeerősek, továbbá a működés jövedelmezősége is kedvező képet mutat.
A miniszter a tárgyalás során megállapította, hogy a szektor továbbra is extraprofitra tesz szert, de az extraprofitadók emelése vagy új bankadó bevezetése helyett a kormány inkább azt várja el a bankoktól, hogy aktívabban működjenek közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában.
Azt érdemes adóztatni, amiről az emberek nehezen mondanak le?
Elképesztő áremelkedést produkáltak az elmúlt években Magyarországon a burgonyachipsek, ami népegészségügyi termékadóból származó költségvetési bevételek alakulásán is meglátszik. A Magyar Édességgyártók Szövetségének véleménye szerint a köznyelvben csipszadóként elterjedt intézkedés csak az állam számára sikertörténet, miközben az egészség védelme szempontjából teljesen hatástalan.
