Az utolsó pillanatban is módosulhatnak a szabályai a július 1-jével élesedő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek, amely óriási adminisztrációs terhet ró az érintettekre. A szabályozás bonyolultságát mutatja, hogy egy csomagolásnak akár öt különböző azonosító kódja lehet a cégek által napi szinten vezetett nyilvántartásokban.
Napokkal az indulás előtt is változhatnak az EPR-rendszer szabályai
Alig másfél héttel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer élesedése és a magyarországi hulladékgazdálkodás gyökeres átalakítása előtt jelent meg egy átfogó javaslatcsomag, amely többek között a körforgásos termékeknél alkalmazott azonosító kódokra vonatkozó szabályokat és az újrahasználható csomagolások minősítési feltételeit is módosítaná. Nem finomhangolásról, hanem fundamentális változtatásokról van szó, amelyek társadalmi egyeztetésére június 27-ig van idő. Ez azért érdekes fejlemény, mert az érintett cégeknek július 1-jétől részletes és napi szintű nyilvántartást kell vezetniük a működési folyamataik során keletkező, illetve felhasznált körforgásos termékekről.
A feladat bonyolultságát érzékelteti, hogy egy csomagolóanyagnak akár 5 különböző kódja is lehet ezekben a nyilvántartásokban: csomagoláskódja (CSK kód), kiterjesztett gyártói felelősség kódja (KF kód), hulladék azonosító kódja (HAK kód), vámtarifa száma, ezen felül pedig szerepelnie kell az úgynevezett újrahasználhatósági nyilvántartásban, ahol szintén szükség van egyedi azonosítóra.
Megint hozzányúlnak az extraprofitadók szabályozásához
Az elmúlt félévben szinte mindegyik adásban beszéltünk erről a témáról. Most az adja az apropót, hogy a kormány döntése értelmében az extraprofitadóra kötelezett gyógyszerforgalmazók július 1-től az extraadójuk felét leírhatják az adójukból, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják. Ezt a június 19-én tartott Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely.
A SZÉP-kártya szabályozáson is változtat a kormány
Szintén a június 19-i Kormányinfón ismertették a kormány azon döntését, miszerint augusztus 1-től ideiglenesen nem csak meleg, hanem hideg élelmiszerre is el lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket. Ezzel párhuzamosan a munkáltatóknak lehetőségük nyílik további 200 ezer forinttal megemelni a kártya keretét. Ez az átmeneti időszak a döntés értelmében 2023. december 31-ig tart. Az intézkedés egyik fő célja a visszaesett kiskereskedelmi forgalom növelése lehet.
A parlament előtt van a tavaszi adócsomag
A Kormány 2023. június 6-án terjesztette az Országgyűlés elé a T/4243. számú törvényjavaslatot, amely a 2024-es évre várható adóváltozásokat tartalmazza.
Ezek közül érdemes kiemelni, hogy az extraprofitadó kormányrendelet számos, eredetileg ideiglenes rendelkezése átkerül az ágazati törvényekbe, így ezek a különadók állandósulnak. Fontos változások várhatóak a magánalapítványokkal és a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan, a foglalkoztatók véglegesen ekho-mentessé válnának, míg a légitársaságok és a munkaerőkölcsönzők részére új helyi adó kötelezettséget írna elő a jogszabály.
Ezen felül meg kell említeni, hogy megemelik az üzemanyagok jövedéki adóját. A hivatalos indoklás szerint ennek mértéke évek óta az Unió által előírt minimumszint alatt van, így az intézkedés mindenképpen indokolt. Az emelés nagysága azonban kissé túlzónak tűnik, hiszen az új tételek egészen 420 forint/euro árfolyamig elegendőek.
Rekordokat döntöget az idei költségvetési hiány
A Pénzügyminisztérium június 8-án adta ki az előzetes adatokat az államháztartás központi alrendszerének január-május időszakra vonatkozó mérlegéről. E szerint a költségvetés hiánya 2763,3 milliárd forint, ami az idei évi előirányzat több mint 81 százaléka.
Az adóbevételek nőnek ugyan, de az ÁFA esetében ez a növekedés elmarad a tervezett mértéktől, és ezt az alulteljesítést a többi adónem nem tudja ellensúlyozni. A költségvetés egyensúlya ennek ellenére elsősorban a kiadási oldalon borul fel. A kamatkiadások idén elérik a GDP 4%-át, ezen felül a magas energiaárak és az MVM veszteségének finanszírozása rónak hatalmas terhet a büdzsére.
Kijött a NAV 2022-es évkönyve
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit összefoglaló évkönyve. Ebből kiderül többek között, hogy mennyi bírságot szabott ki az adóhatóság, és milyen hatékonysággal lehet megtámadni a meghozott határozatait.
Az idei könyv felütése az, hogy a vártnál is több adót szedett be a NAV, ami nem meglepő. A 2022-ben realizált 20 602 milliárd forintos adóbevétel 17,2 százalékkal haladta meg az előző év adatát.
