2024 ismét egy olyan év lesz, amely hatalmas átalakulást hoz a magyar adórendszerben, az Országgyűlésnek október 31-én benyújtott 187 oldalas őszi adócsomag mégsem hozott nagy meglepetéseket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne szerepelnének benne érdekes módosítások és rendelkezések.
Az Országgyűlés előtt az őszi adócsomag
A Kormány 2023. október 31-én terjesztette az Országgyűlés elé a T/5893. számú törvényjavaslatot, amely a tavaszi adócsomagban kihirdetetteken túl további adójogszabályi változtatásokat tartalmaz 2024-re vonatkozóan.
A terjedelmes, 187 oldalas anyag alapján többek között:
- hozzányúlnak az ÁFA-törvényhez, részben annak érdekében, hogy előkészítsék az eÁFA-rendszer januári indulását;
- lesznek változások a személyi jövedelemadózás területén;
- a külföldön megfizetett adók beszámítását érintő fontos módosítások lépnének életbe az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnését követően;
- változnának az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás adókedvezményéhez kapcsolódó szabályok is;
- fokozatosan kivezetnék a közművezetékek adóját.
Előzetesen arra számítottunk, hogy szerepelni fognak nagyon meglepő dolgok is a csomagban, de ez egyelőre nem következett be.
Változik az adómérték az üzemanyag-kiskereskedelemben
November elején módosították az extraprofitadókról szóló kormányrendeletet. Az egyik fontos, 2024-es adóévet érintő változás, hogy sávos alapon az alábbi adókulcsok lesznek érvényben a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben:
- a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.
Az Országgyűlés előtt a globális minimumadó hazai bevezetésének törvényjavaslat
2024. október 31-én a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a T/5877. számú törvényjavaslatot, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvény javaslatát is tartalmazza. Ez fő szabály szerint – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lép hatályba.
A javaslat szerint a globális minimumadó effektív adókulcsának meghatározásakor Magyarország esetében a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) is elismerhető lenne. Vagyis a 15%-os minimumadómérték számításakor ezeket az adókat figyelembe lehet majd venni.
Hamarosan Indul az eÁFA-rendszer
Az eÁFA-rendszer a tervek szerint 2024. január 1-jével indul el Magyarországon. Jelenleg javában zajlik a rendszer tesztelése, a NAV most végzi az utolsó simításokat, illetve véglegesíti az egységes adatstruktúrát és a standard adókódokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozásoknak az áfa-bevallások automatikus beküldését. Emellett az őszi adócsomagban is megtalálhatók azok az ÁFA-törvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kiegészítő szabályok, amelyek újra megteremtik a jogszabályi feltételeit az eÁfa-rendszer bevezetésének.
Küszöbön a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) indulása
Részben hatályba lépett a kormány 450/2023. (X. 4.) számú rendelete, vagyis a DRS-rendelet, amely a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termékek forgalmazásának részletes szabályait tartalmazza. A rendelet fogalmi rendszere 2023. november 1-jétől hatályos, maga a rendszer pedig 2024. január 1-jével indul. Az eltérés oka, hogy az a gyártó, aki 2024. január 1-jétől már forgalomba hozna belföldön kötelezően visszaváltási díjas terméket, annak regisztrációját még idén, 2023. november 15-ig kell kezdeményeznie mintatermék megküldésével. A határidő azért ilyen szoros, mert a mintatermék vizsgálatára és a regisztráció elvégzésére 45 nap áll rendelkezésére a koncessziós társaságnak, amely az EPR-hez hasonlóan ebben az esetben is a MOHU.
Nagyobb adóterhet kapnak 2025-től a többes jogviszonyban dolgozó egyéni vállalkozók
Az őszi adócsomagban szerepel egy olyan rendelkezés, ami alapján 2025-től a főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozó egyéni vállalkozóknak is kötelező lesz havonta fix járulékot fizetni. Ez a változás mindenkit érint, aki a főállása mellett vállalkozói jogviszonyban is jövedelemre tesz szert. Ennek alapja az úgynevezett diktált járulékalap, amely a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis az egyéni vállalkozóknak még akkor is havi szinten tízezres, éves szinten százezres összeget kell fizetniük, ha amúgy a főállásuk után már minden járulékot megfizettek.
Csökkentik a túró rudi áfáját
Az őszi adócsomag részeként hozzányúltak az ÁFA-törvény mellékletéhez is, méghozzá ahhoz a részhez, ami a desszert jellegű sajtkészítmények áfakulcsával foglalkozik. Ezzel a változtatással 2024-ben 27-ről 18 százalékra csökken a túró rudi áfakulcsa. Ez eredetileg nem volt a része az adócsomag-tervezetnek, de a Parlament elé már ilyen formában került.
Úgy tűnik, adómentes lesz a lottónyeremény
A kormány fokozná a legnépszerűbb szerencsejátékok iránti érdeklődést, ezért egy javaslat értelmében mentessé tenné a nyereményeket a személyi jövedelemadótól. A jelenlegi szabályozás szerint a nyeremények minden esetben az szja-törvény szerint adóznak, igaz, a 15 százalékos levonásnak nem a nyerteseknek kell eleget tenniük, ők ugyanis már nettósítva kapják meg az összeget.
