Protekcionista intézkedésekkel és állami támogatási vizsgálatokkal akar gátat szabni az Unió a mesterségesen alacsony áron tartott kínai elektromos autók dömpingjének. A döntés érzékenyen érintheti Magyarországot is, elsősorban az akkumulátoripari beruházások miatt.
Robotzsarukat engedett a NAV a rendszerére
Legalábbis erről számolt be az egyik vezető online hírportál. Az írás szerint az adóhivatal „virtuális revizorai a nap 24 órájában, évekre visszamenőleg kutatják a gazdasági események és a cégek bevallási adatai közötti konzisztenciát. Az információs technológia és az adattudomány fejlesztéseinek felhasználásával a NAV nem csak az adóbeszedés hatékonyságát növeli, hanem egyre kockázatosabbá teszi az adóelkerülést”.
Az újdonságként tálalt hírben mi nem sok újdonságot találtunk. A podcastban számos alkalommal beszéltünk arról a hatalmas adatmennyiségről, ami felett az adóhivatal rendelkezik, illetve arról, hogy ezeket az adatokat a szervezet munkatársai nem csak tárolják, de fel is használják. Legfeljebb annyi lehet itt a hírérték, hogy a NAV továbbra sem felejtette el, hogy ezekkel az adatokkal foglalkoznia kell.
Különadókat töröl el a kormány a Deutsche Telekom alku részeként
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium múlt heti beszámolója szerint a magyar kormány és a Magyar Telekom megállapodást írt alá, amelynek keretében mindkét fél komoly vállalásokat tett.
A nyilatkozat értelmében a Magyar Telekom többek között vállalja, hogy
- 2024-től kezdődően további 1 millió háztartást lefedő gigabitképes sávszélességet biztosító vezetékes hálózatot épít ki 4 év alatt.
- 2027 év végére 4,5 millió magyar otthon, illetve vállalkozás számára teszi elérhetővé a vezetékes gigabit képes hálózati infrastruktúrát.
A magyar kormány cserébe megerősítette szándékát arra vonatkozóan, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettséget 2024. januárjától megszünteti, amit 2025. januárjától követ a távközlési pótadó eltörlése is.
Nagy kérdés, hogy ezeket a vállalásokat a felek képesek lesznek-e határidőre teljesíteni.
Szubvencióellenes vizsgálatot indít az Unió a kínai elektromos járműgyártók ellen
Ezt Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be a múlt héten. A Franciaország nyomására meghozott döntéssel az Unió azt próbálja megakadályozni, hogy a hatalmas állami támogatások segítségével alacsony áron tartott kínai elektromos autók még nagyobb mértékben árasszák el a piacokat. „Európa nyitott a versenyre, de a tisztességtelen küzdelemre nem” – nyilatkozta Von der Leyen.
A probléma elsősorban abból adódik, hogy míg az európai autógyártók állami támogatására rendkívül szigorú uniós szabályok vonatkoznak, addig Pekinget e tekintetben nem köti semmi: a kínai cégek korlátlan központi pénzcsapokhoz férnek hozzá, ha kutatás-fejlesztésről, gyárbővítésről vagy likviditási problémák megoldásáról van szó.
A vizsgálat a kínai e-autók behozatala mellett várhatóan az alkatrészgyártókat is célba fogja venni, mivel az állami támogatások hatása ott is érződik. Ez több szempontból is érzékenyen érintheti Magyarországot, elsősorban az akkumulátoripari beruházások miatt.
1%-os SZJA felajánlások: az egészségügyet és a kutyamentést támogatjuk legtöbben
A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) részletes elemzést készített a NAV adataiból a 2023-as 1%-os SZJA felajánlásokról. E szerint összesen több mint 1,8 millió leadott érvényes nyilatkozat érkezett a civil szervezetek számára, míg a tavalyhoz képest kb. 26%-kal többen ajánlották fel adójuk 1%-át, így közel 15 milliárd forint jut el még idén a civil szervezetekhez.
Érdekesség, hogy a legtöbb felajánlást kapott civil szervezetek 20-as listáján elsősorban egészségügyi profillal rendelkező szervezeteket vagy állatvédőket találhatunk, míg oktatással, kultúrával, műemlékvédelemmel vagy városfejlesztéssel foglalkozó civil szereplőket egyet sem.
Megéri kutakodni a NAV nyilvános adatbázisaiban
Egy cég jogszerűtlen működése partnereire is adójogi hatással lehet, ezért érdemes az adóhivatal által közzétett adatokat figyelemmel kísérni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy nemrégiben megjelent közleményében.
Egy konkrét esetet ismertetve kiemelték: a NAV revizorai megtagadták egy kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő cég áfa-visszaigénylésének kiutalását, mert nem tett meg mindent azért, hogy elkerülje a közreműködést az adókijátszásban.
A cég már hosszabb ideje partnere volt egy munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak figyelmen kívül hagyva az annak jogszerűtlenségéről árulkodó jeleket: megváltozott a cég székhelye, tulajdonosi köre, illetve a fizetési határidőt 30 napról azonnali utalásra változtatták. Az adott vállalkozás például az áfabevallást be nem nyújtók listáján is megtalálhatta volna partnerét, ha felkeresi a NAV honlapját.
