A tervezett októberi és a jövő januári emeléssel a magyarországi útdíj lehet az egyik legdrágább Európában, ami fokozhatja a magyar közúti fuvarozók kiszorulását a hazai és a nemzetközi piacról. A podcast új adásában többek között arra a kérdésre kerestük a választ, hogy külön adónemnek tekinthető-e az útdíj.
A magyarországi útdíj lesz az egyik legdrágább Európában
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete egy aggódó hangvételű közleményben kérte a kormányt az útdíjrendszer átalakítására vonatkozó terveinek felülvizsgálatára. Az elképzelések szerint 2023. október 1-től 17,6 százalékkal emelkedhet az útdíj mértéke a HU-GO rendszerben, ráadásul a hazai útdíjrendszer 2024. január 1-i tervezett átalakítása újabb jelentős díjemeléssel járhat. Az egyesület számításai szerint ezzel „a magyar útdíj Európa éllovasai közé kerül”, ami az elszálló üzemanyagárral együtt azt okozhatja, hogy „felgyorsul a belföldön tevékenykedő magyar vállalkozások piacvesztése, fokozódik a magyar közúti fuvarozók kiszorulása a hazai és a nemzetközi piacról”.
Az adóemeléssel és felérő útdíjemelés nyilvánvalóan befolyásolni fogja a hazai fuvarozók versenyképességét. A jövő évi számokból egyértelműen ki fog derülni, hogy ezek az intézkedések milyen hatással voltak a magyar logisztikai szektorra.
A tervhez képest nagy elmaradásban vannak a költségvetés áfabevételei
Július végén 590 milliárd forinttal folyt be kevesebb áfa a költségvetésbe a tervezetthez képest. A növekvő kamatkiadások mellett ez a fő oka annak, hogy az éves hiánycél 86, százaléka már az első hét hónapban tejesült. Varga Mihály egy nyár közepén adott interjújában kifejtette, hogy nem aggódik az áfabevételek elmaradása miatt, mert egyrészt bízik abban, hogy az év második felében felpöröghet a fogyasztás, másrészt az energiaárak csökkenő trendje miatt a rezsivédelmi alapban felhalmozott megtakarítások nagyobb mozgásteret adhatnak. A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy szeptemberben felül fogják vizsgálni a költségvetés számait, és szükség esetén további intézkedésekről dönthetnek a hiánycél tartása érdekében.
A karbonvám javíthatja ki a szén-dioxid kvóta kereskedelem hibáit
Augusztus első felében tették közzé a karbonvámként ismert szabályozás végrehajtási rendeletét, amelyből részletes információk derülnek ki a jelentéstételi kötelezettség teljesítésével és időbeli eloszlásával kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy a bevezetés 2025 végéig tartó átmeneti időszakában még nem hárul adóteher az érintettekre. Ezzel szemben a jelentéstételi kötelezettség elmulasztása és nem megfelelő teljesítése komoly bírsággal sújtható. A 2025 végéig tartó átmeneti időszak legfőbb célja, hogy a vállalkozások megfelelően felkészülhessenek, miközben az Uniónak lehetősége nyílik arra, hogy a visszajelzések alapján finomítsa a módszertant.
Az EU intézkedése az úgynevezett kibocsátásáthelyezést akadályozza. Kibocsátásáthelyezésről beszélünk, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba helyezik át termelésüket, ahol nem kellően szigorúak a kibocsátási korlátozások, vagy ha az említett országokból származó importtermékek olyan egyenértékű termékek helyébe lépnek, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) szempontjából kevésbé intenzívek. Ebben az összefüggésben a karbonvám létfontosságú kezdeményezés, amely a szén-dioxid-kibocsátás áthelyezésének megakadályozása érdekében árat szab az Európai Unióba importált, egyes szén-dioxid-intenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra.
A kisebb települések gyakrabban kínálnak iparűzési adómentességet
Az Opten érdekes elemzést állított össze az iparűzési adó mértékéről és gazdaságbefolyásoló képességéről. Ennek eredménye azt mutatja, hogy a kisebb, 100-500 fős települések mintegy ötöde kínál mentességet az adónem alól, míg a nagyobbak között ez az arány kevesebb 10 százaléknál. Az adatokból az is kiderül, hogy nagyon sok olyan településen van iparűzési adó, ahol ennek semmi értelme. Ezeken a helyszíneken gyakorlatilag egy olyan adónemet tartanak fenn, amit többe kerül adminisztrálni és nyomon követni, mint az az összeg, ami ezen a tételsoron ténylegesen befolyik.
Kata szabályokkal trükköző szobafestőre csapott le a NAV
Az adóhivatal ezzel kapcsolatban kiadott közleményéből kiderül, hogy összesen csaknem 35 millió forint adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot kellett befizetnie egy festő és mázoló egyéni vállalkozónak, aki trükközni próbált a kata szabályokkal. Az egyéni vállalkozó bejelentette az adóhatóságnak tevékenysége szünetelését, és azt nyilatkozta, hogy bevétele 12 millió forint – azaz az alanyi adómentességre jogosító és a katás adózókra irányadó értékhatár – alatt maradt. A vállalkozó nyilatkozatát a bankszámlája cáfolta meg, mivel az odaérkező összegek lényegesen meghaladták az adómentesség értékhatárát.
