Egy kormány által felállított munkacsoport fogja vizsgálni a költségvetés kiadási tételeit, olyan intézkedéseket is, amelyek eddig a kormányzati politika szent teheneinek számítottak. Veszélyben többek között a 25 év alattiak szja mentessége, az első házasok és a 30 év alatti édesanyák kedvezménye.
Elfogadta a parlament a jövő évi adótörvényeket
Az előző adásban részletesen beszéltünk a tavaszi adócsomagról, amelyet a kormány június 6-án terjesztett az Országgyűlés elé. Hozzá kell tenni, hogy ezeknek a szabályoknak egy része már 2023-ban életbe lép, ezen felül pedig ősszel várhatóan újabb jelentős adótörvény-változásokról fognak szavazni a képviselők.
Most az elfogadott változások közül két olyan tételt emelünk ki, amelyek az eredeti javaslatcsomagban még nem szerepeltek. Az egyik újdonság, hogy 0 százalékra csökken a napilapokra vonatkozó ÁFA-kulcs, ami váratlan nagyvonalúságnak tűnik figyelembe véve azt a tényt, hogy az idei költségvetési bevételek messze elmaradnak a tervezettől. Az intézkedésnek gazdasági és politikai olvasata is van. Mivel eleve kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcs vonatkozott ezekre a sajtótermékekre, az már most kijelenthető, hogy nagy valószínűséggel nem ez fogja megmenteni őket a csődtől.
A másik kiemelendő újdonság, hogy a csomag részeként a törvényhozók egy túlterjeszkedő módosítót indítvány elfogadásával nyúltak hozzá a fémkereskedelemről szóló törvényhez. Erre a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átállás miatt volt szükség. Az elfogadott rendelkezések új fogalomként vezetik be a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély és a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység kategóriáját. És hogy miért a múlt héten, néhány nappal az EPR-rendszer indulása előtt nyújtották be ezt az indítványt? Valószínűleg azért, mert az eredeti szabályokból egyszerűen kifelejtették a fémkereskedőket.
Komoly egyensúlyi problémákkal küzd az állami költségvetés
A KSH előzetes adatai szerint 1728 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya az első negyedévben. Ez az érték a GDP 9,8 százalékának felel meg. Ilyen mértékű deficitre utoljára 17 évvel ezelőtt, 2006-ban volt példa.
Bevételi oldalon a belső fogyasztás erőteljes visszaesése jelenti a legfőbb problémát. A legfrissebb adatok szerint májusban 12,3 százalékkal volt kevesebb a kiskereskedelmi forgalom az előző esztendőhöz viszonyítva. Áprilisban ugyanez a mutató 12,6 százalék volt. Az alacsonyabb fogyasztás következtében a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú ÁFA-bevételek is elmaradnak a tervezettől. Jelenleg 5 hónap után az előirányzat 33 százaléka folyt be, tavaly ez a szám még 37 százalék volt. A problémát tetézi, hogy mintegy 35 százalékkal nőtt a cégek által kezdeményezett ÁFA-visszatérítések mértéke is, ami hatalmas ugrás az előző esztendőhöz képest. A Pénzügyminisztérium egyelőre vizsgálja a jelenség lehetséges okait.
A kiadási oldalon nagyrészt a kamatterhek jelentős növekedése miatt aggódhatunk. 2023-ban ez a tétel már a GDP 4 százalékát fogja kitenni, ami közel 2400 milliárd forintot jelent. Az első negyedévben mintegy 400 milliárd forint volt a kamatkiadás, míg 2 évvel ezelőtt ez csak egy közel 100 milliárd forintos tétel volt.
Munkacsoport vizsgálja felül a költségvetés kiadási oldalát
A kormány egy új munkacsoportot állít fel, amely a Pénzügyminisztérium vezetésével a költségvetés kiadási oldalát fogja felülvizsgálni meghatározott rendszerességgel. A testület valamennyi kiadási tételt górcső alá helyez, olyan intézkedéseket és kedvezményeket is, amelyek eddig a kormányzati politika szent teheneinek, gyakorlatilag tabutémának számítottak. A célkeresztbe olyan területek kerültek, mint az egészségügy, a családtámogatások vagy a lakhatás.
Adóemelésektől vár közel 1000 milliárdos bevételt a kormány
990 milliárd forintos pluszbevételt hozhatnak a jövő évi költségvetésben azok az adómódosítások, amelyek nagy részét az extraprofitadók és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése teszi ki. Közel 800 milliárd forint köthető azokhoz az extraprofitadókhoz, amelyeket az eredeti tervekkel szemben mégsem vezetnek ki 2024-ben, míg az üzemanyagok jövedéki adójának emeléséből 190 milliárd bevétel szerepel a tervekben. De megmarad a kiskereskedelmi adó, a biztosítási adó, az energiaellátók jövedelemadója, a távközlési adó és légitársaságok hozzájárulása is. Ezen felül a kiskereskedelmi adó felső kulcsa 4,1-ről 4,5 százalékra emelkedik.
Véget értek az élelmiszerár stopok
Az élelmiszer árstopok 2022. február 1-jétől 2023. július 31-ig tartó történetével, illetve annak új fejezeteivel visszatérő módon foglalkoztunk adásainkban. Az intézkedés ebben a formában valóban megszűnt, ugyanakkor az érintett termékek a kötelező akciózás és az online árfigyelő miatt bizonyos tekintetben továbbra is árszabályozás alatt maradnak.
Az árstop intézkedés megszüntetése közgazdasági értelemben egyértelműen racionális lépés volt.
Az állami támogatások elvonásával hajtják be a szolidaritási hozzájárulást Budapesttől
Az egyik korábbi adásunkban már foglalkoztunk azzal, hogy a főváros vezetése közigazgatási pert indított a magyar állam ellen az álláspontjuk szerint törvénytelenül kivetett szolidaritási adó miatt. Az állami költségvetés idén 58 milliárd forintot vár ezen a címen Budapesttől, amelynek önkormányzata azonban ennek csak mintegy egyharmadát, vagy 20 milliárd forintot ismer el jogszerűnek. Egyes vélemények szerint a főváros az adó visszatartásával próbálja időlegesen megoldani működési finanszírozási problémáit.
A kormánypárti többség által most elfogadott törvény lényege, hogy a kormány megakadályozná, illetve büntetné, ha a főváros nem fizeti be a szolidaritási hozzájárulást. Az új szabály értelmében gyakorlatilag meg lehetne vonni az önkormányzatoktól az állami támogatásokat: épp annyit, amennyivel az államkincstárnak tartoznak.
