Július 1-jétől az adó alapja a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyeződik át. A jelentős változás legnagyobb nyertese az OTP lehet, míg a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H az eddigiekhez képest rosszabbul járhat. Az új elszámolási szisztéma várhatóan hosszabb távon érvényben marad.
Változik a bankok extraprofitadója
Aki jártas az adótanácsadói szakmánkban, az lassan hozzászokik ahhoz, hogy éjszakánként is érdemes résen lenni, hiszen az adórendszer működését érintő fontos jogszabályváltozások sokszor ilyenkor jelennek meg. Így történt április 24-én este is, amikor a Magyar Közlönyben egy olyan kormányrendeletet tettek közzé, amely a második félévtől teljesen átrendezi a bankok extraprofitadó terhelését. A változtatás lényege, hogy egyrészt az adó alapját a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át, másrészt sávossá alakítja az adókulcsot. Szakértői vélekedések szerint az új szabályozás legnagyobb nyertese az OTP lehet, míg a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H az eddigiekhez képest rosszabbul járhat.
Mivel a bevétel alapú adózás adószakmai szempontból nem számít korszerű és igazságos megoldásnak, a változás alapvetően előremutató. A régi elszámolási mód 2023. június 30-ig lesz érvényben, míg az új szisztéma valószínűleg hosszabb távon velünk maradhat.
A túlélésre játszik Budapest a szolidaritási adó fizetésének megtagadásával
A főváros vezetése közigazgatási pert indít a magyar állam ellen az álláspontjuk szerint törvénytelenül kivetett szolidaritási adó miatt. Az állami költségvetés idén 58 milliárd forintot vár ezen a címen Budapesttől, amelynek önkormányzata azonban ennek csak mintegy egyharmadát, vagy 20 milliárd forintot ismer el jogszerűnek. Egyes vélemények szerint a főváros az adó visszatartásával próbálja időlegesen megoldani működési finanszírozási problémáit.
Ez egy nehéz téma, amelyet szinte lehetetlen objektíven elemezni. Ha perspektivikusan szemléljük a szolidaritási adó koncepcióját, akkor azt kell mondanunk, alapvetően nem rossz ötlet, hogy a gazdagabb önkormányzatoktól ezen a módon beszedett pénzt a szegényebb önkormányzatok között osszuk el. Érdemes ugyanakkor kontextusában nézni a szolidaritási adó bevezetésének történetét, amely mögött nem nehéz meglátni a valós politikai szándékot.
Inflációellenes intézkedéscsomagot jelentett be a DK
Az infláció mértékének csökkentése érdekében a Demokratikus Koalíció egy 13 pontból álló cselekvési tervet állított össze. Ebben olyan elemek szerepelnek, mint például az alapvető élelmiszerek áfájának ideiglenes 0 %-ra csökkentése, az energiaárakon lévő áfa ideiglenes 5%-ra csökkentése, az üzemanyagárak literenkénti árának 500 ft alá szorítása adócsökkentéssel, a nyugdíjak emelése és európai minimálbér bevezetése.
Nekünk úgy tűnik, hogy a párt gazdasági szakértői elolvasták a lengyel kormány hasonló célú intézkedéseit, mert ez 13 pont kísértetiesen hasonlít arra a csomagra. Ezekkel az intézkedésekkel alapvetően az a baj, hogy rövid távon segítenek, hosszú távon viszont, amikor megszüntetik őket, kétszeresen ütnek vissza. Egy inflációs pályát hosszú távon kell letörni és nem rövid távon.
Magyar importtilalom az ukrán gabonára
Nagy vihart kavart, hogy több környező országhoz hasonlóan Magyarország is importtilalmat vezetett be az ukrán gabonára és egyéb mezőgazdasági termékekre. A behozatali stop a tervek szerint 2023. június 30-ig marad érvényben. Érdekesség, hogy a vonatkozó kormányrendelet az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékekre érzékeny termékek kifejezéssel hivatkozik.
Az intézkedés kapcsán arra a közgazdasági anomáliára szeretnénk választ kapni, hogy miként lett ilyen olcsó az ukrán gabona? Korábban arról szóltak a hírek, hogy nem volt túlságosan bő a termés, sokkal kevesebb ukrán gabona áll rendelkezésre, beszűkültek a források és logisztikai problémák várnak megoldásra. Érdemes megjegyezni, hogy nem Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol importtilalmat vezettek be, hiszen többek között a jó ukrán kapcsolatokat ápoló lengyelek is beleálltak ebbe a történetbe.
Drónokat vet be a csempészek ellen a NAV a keleti zöldhatárnál
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrégiben arról adott hírt, hogy újabb drónokat szerzett be az ország zöldhatárainak ellenőrzésére. Ezekre a felderítő eszközökre a hivatalos tájékoztatás szerint elsősorban azért van szükség, mert a csempészek a szomszédos országokból gyakran drónokkal, sárkányrepülővel vagy kisrepülővel hozzák be árujukat hazánk területére. A jelentős részben dohányipari termékek becsempészésének megakadályozása érdekében az adóhivatalnak a speciális felderítő eszközök, így a drónok beszerzése terén is lépést kell tartania a bűnözőkkel.
Az olasz adóhatóság büfése évekig nem adott számlát
Az olasz adóhivatal, az Agenzia delle Entrate épületében működő büfé tulajdonosa 2018 és 2023 között egyetlen alkalommal sem adott számlát. Még azoknak az adóellenőröknek sem, akik éveken keresztül nála vásárolták kávéjukat és szendvicsüket. Az online adórendszert azzal játszotta ki a büfés, hogy csak készpénzzel lehetett nála fizetni. Kétes üzelmeit egy olasz tévéműsor stábja leplezte le, aminek végeredményeként végleg le kellett húznia a rolót.
Hallgatói kérdés
Az adás végén egy hallgatói kérdésre is választ adtunk, amely az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése kapcsán érkezett. Továbbra is várjuk a kérdéseket kommunikációs csatornáinkon, elsősorban a kapcsolat@nyugtaval.hu email-címen.