Július 1-jétől a lakossági kamatjövedelmek után a meglévő 15%-os kamatadó mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. Az új teher nem vonatkozik az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra, ezért versenytorzító hatású, de más problémák is vannak vele.
Ismertté vált a tavaszi adócsomag
A hét elején került fel a Parlament honlapjára a tavaszi adócsomag a tervezett jogszabály-módosításokkal. Kisebb-nagyobb eltérésekkel, de várhatóan ebben a formában fogják elfogadni legkésőbb július 7-én. A felvétel előtt nagyjából egy órával jutottunk hozzá a mintegy 150 oldalas dokumentumhoz, ezért részletes elemzést csak a következő adásban tudunk adni. Néhány módosítást mindenesetre már most kiemelünk:
- változik a telephely-megállapítás szabályozása a helyi iparűzési adó esetében
- emelkedik a jövedéki adó
- a légitársaságokra kivetett adót rendeleti szintről törvényi szintre emelik
- hozzányúlnak az EKHO-hoz is
A kormány új adóterhet vet ki a magánszemélyek megtakarításaira
A meglévő 15%-os kamatadó mellett 13%-os szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja a július 1-je után keletkező lakossági kamatjövedelmeket és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyereségét. Az intézkedés nem vonatkozik az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra, ezzel ellentétben a bankbetétekre, az egyéb nyilvános befektetési jegyekre és a kötvényekre igen.
Az új adóteher erősen szelektív, és több szempontból is komoly visszalépésnek számít a korábbiakhoz képest. Egyrészt versenytorzító, hiszen a kivételt képező megtakarítási formák jelentős hozamelőnybe kerülnek, hiszen esetükben a hozam adómentes lesz, míg a több, sokszor magasabb kockázatú befektetési formák esetében (pl. részvények) adóköteles. Másrészt az intézkedés magában hordozza annak a veszélyét is, hogy sokan a befektetésüket, megtakarításaikat inkább külföldre viszik.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új adóteher bevezetésének célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása és az állampolgárok pénzügyi tudatosságának növelése.
Mégis velünk maradnak az extraprofitadók 2024-ben
Egy május 31-én megjelent kormányrendelet szerint kisebb módosításokkal ugyan, de az extraprofitadók 2025. január 1-ig biztosan érvényben maradnak.
Az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikáció egészen evolúciós pályát írt le az elmúlt időszakban. Pár hónappal ezelőtt az volt a hivatalos álláspont, hogy mindenképpen kivezetjük a különadókat, hiszen megígértük az Uniónak. Néhány héttel ezelőtt ez úgy módosult, hogy nem mindegyiket vezetjük ki, de alapvetően kivezetjük őket, hiszen megígértük az Uniónak. Aztán a költségvetés benyújtása előtt a pénzügyminiszter úr már úgy fogalmazott, hogy valószínűleg nem vezetjük ki őket. És aztán végül megjelent az ominózus kormányrendelet, ami alapján 2024 végéig biztosan nem vezetjük ki ezeket az adónemeket.
Veszteséges lett a hazai kereskedelmi láncok többsége
Megjelentek a friss beszámolók, amelyek alapján négy hazai kereskedelmi lánc közül három veszteségesen zárta a 2022-es évet. Elemzői vélemények szerint a fő okok között az extraprofitadót és az energiaköltségek növekedését kell kiemelni.
Egy igen kompetitív szektorról van szó, ahol magas hatékonyság mellett nagyon kicsi marzsokkal dolgoznak a szereplők. A hektikus jogszabály-alkotás, az extraprofitadó és a megemelkedett energiaárak harapófogóba szorították ezeket a cégeket tavaly, így a korábban nyereséges működésük alapvetően veszteségessé vált. A kérdés az, hogy miként alakul számukra 2023? Abban az esetben, ha trendszerűen fennmarad a nullszaldó közeli vagy inkább veszteséget termelő üzletmenet, akkor többen is a kivonulás mellett dönthetnek.
Sokkolóan magasak lettek az EPR-díjtételek
Június 2-án jelent meg az a régóta várt díjrendelet, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer érintettjei számára meghatározza a fizetendő díjak nagyságát. Bár várható volt, hogy az EPR-díj mértéke meghaladja majd a környezetvédelmi termékdíj szintjét, a publikált díjtételek mégis sokkolók. Az EPR díj mértéke ugyanis számos termékcsoport esetében az utóbbi sokszorosa lesz.
Áfarés: 2 milliárdos határnál az online számlák száma
Az online számlák száma jelentősen nő, napokon belül eléri a kétmilliárdot – nyilatkozta május végén Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelő államtitkára egyben kiemelte, hogy Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben, és 5,1 százalékos áfarés-értékkel az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt érte el az áfacsalás elleni küzdelemben.
Az Egyesült Arab Emírségek is bevezette a társasági adót
Július 1-jétől 9 százalékos társasági adót kell fizetniük a közel-keleti országban működő vállalatoknak (a mintegy 100 ezer dollár feletti éves bevételük felett). A szabadkereskedelmi zónákban működő cégek azonban továbbra is mentesülnek az adóteher alól.
A 9 százalék a legalacsonyabbnak számít a régióban (Bahreint kivéve, ahol még mindig nincs társasági adó): Katarban 10 százalékot, Kuvaitban és Ománban 15 százalékot, míg Szaúd-Arábiában 20 százalékot szednek be a cégektől ezen a címen.
