Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Minden jel arra mutat, hogy végleg zátonyra futott az e-ÁFA rendszer

Epizód lejátszása
e-ÁFA rendszer

A podcast idei utolsó adásában megpróbáltuk megfejteni, hogy miért helyezték indoklás nélkül hatályon kívül az e-ÁFA rendszer indulását lehetővé tevő jogszabályokat. Ezen kívül nyomoztunk a magyar áfarés alakulása, a kiskereskedelmi adó módosítása és a svéd adómodell kapcsán is.

Mégsem lesz e-ÁFA?

A héten szavazta meg a Parlament a T/17671-es törvényjavaslatot, amely hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló törvény egyik fontos passzusát. Ez teremtette meg ugyanis az eÁfa bevezetésének feltételeként az adóhatóság kapcsolódó szolgáltatásának jogalapját.

Korábban már foglalkoztunk ezzel a rendszerrel, amelynek indulását több alkalommal is elhalasztották. Legutóbb novemberben, amikor bizonytalan határidőig, a veszélyhelyzet végéig tolták ki a bevezetés dátumát.

A most megszavazott törvényjavaslat nagyon szűkszavúan fogalmaz az intézkedés vonatkozásában. Az indoklásban lényegében csak annyi szerepel, hogy hatályukat vesztik azok az ÁFA törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő rendelkezések, amelyek az eÁFA rendszer bevezetéséhez kapcsolódnak.

Mivel a témában megjelent nyilatkozatokból sem derül ki semmilyen konkrétum, egyelőre csak találgatni lehet az okokról. Az egyik lehetséges magyarázat szerint informatikai problémák állnak a döntés hátterében, ami azért fájó, mert a munka 99 százalékát már elvégezték. Ha ez így marad, a rendszer indulása végleg meghiúsul, az adóhatóság pedig elvesztegetett egy évet a nagyon értékes idejéből.

Átalakul az uniós ÁFA-szabályozás

Az EU tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa 2021. december 7-én egyhangúan megállapodott az uniós ÁFA-irányelv módosításáról. Ennek értelmében megújul az alkalmazható adókulcsok rendszere.

Az elképzelés szerint a jelenlegi három helyett a tagállamok a jövőben 5 ÁFA-kulcsot is alkalmazhatnak majd. A mostani szabályok szerinti 5 százalékos kedvezményes adókulcs alatt még két kulcsot lehetne bevezetni: egy 0 százalékost és egy 0 és 5 százalék közöttit. Szigorúan szabályoznák azt is, hogy milyen szolgáltatások és termékek kerülhetnek be a kedvezményes kulccsal adózó kategóriákba. Fontos változás, hogy a kedvezményes adó mértékeket csak a végső fogyasztók felé lehet érvényesíteni, és ezeknek a kedvezményeknek valamilyen közérdekű célt kell szolgálnia (többek között az EU klímapolitikai céljainak elérését).

További részletek az Andersen Magyarország oldalán olvashatók.

Megakadt az áfarés csökkenésének évtizedes folyamata Magyarországon?

Mielőtt a címben szereplő állítással foglalkoznánk, érdemes tisztázni magát a fogalmat. Az áfarés ugyanis az a százalékban vagy konkrét összegben kifejezett különbség, ami az elméletileg beszedhető (kimutatások, statisztikai adatok alapján megbecsülve) és a ténylegesen beszedett áfa-bevételek eltéréséből adódik.

Magyarországon az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben csökkent ennek mértéke: a 2010-es 22,3 százalékról a 2020-as 6,1 százalékra.

Az Európai Bizottság évente publikálja az egyes tagállamok áfarés mutatóit. Ez alapján Magyarország esetében jól követhető az olyan intézkedéseknek a hatása, mint például az online pénztárgépek (2014), az EKAER rendszer (2015) és az online számla (2018) bevezetése.

A Bizottság legfrissebb adatsorában azonban több ellentmondás is felfedezhető. Egyrészt a korábbiakhoz képest eltérő adatok szerepelnek az elmúlt évekre vonatkozóan, másrészt Magyarország esetében 2019-re kismértékű emelkedést mutat az áfarés tekintetében, aminek egyelőre nincs szakmai magyarázata.

Eddig hibás számítások alapján közölték ezeket az adatokat? Vagy idéntől új statisztikai módszertant alkalmaznak? Amíg nincs megnyugtató válasz ezekre a kérdésekre, az adatokat érdemes fenntartásokkal kezelni.

Törvényjavaslati szinten a kiskereskedelmi adó emelése

februárjától az eddigi 2,5 százalékról várhatóan 2,7 százalékra emelkedik kiskereskedelmi adó mértéke azoknak a kereskedelmi cégeknek az esetében, amelyek éves árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

Az árbevételi határ alapján pontosan beazonosítható az érintettek köre. Az élelmiszerláncok közül az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco esik bele a szórásba, a törvényjavaslat a kereskedelmi iparcikkekkel foglalkozó cégeket is megcélozza, ezek közé tartozik a Media Markt, az IKEA és az OBI is.

Az adóemelés mértéke ugyanakkor kicsi, költségvetési hatását tekintve körülbelül 5 milliárd forintot tesz ki, ami a felsorolt cégek esetében sem nagy tétel. Ezek alapján egyelőre nem világos a törvényjavaslat mögött meghúzódó szándék.

Magyarország és Észtország blokkolja az uniós társasági adó magatartási kódexének felülvizsgálatát

A két ország korábban a globális minimumadó kapcsán zajló viták során is hasonló álláspontot képviselt, és az EU tagállamok többségétől eltérően ellenezte annak bevezetését.

Magyarország és Észtország adórendszere között számos párhuzam felfedezhető. A megközelítés, illetve az alkalmazott eszközök és szabályok tekintetében mindkét ország progresszív, a hagyományostól eltérő irányt képvisel. Ennek meglelően hasonló mértékben ügyelnek adózási szuverenitásuk megőrzésére.

A társasági adózás magatartási kódexe tulajdonképpen egy puha direktívának tekinthető, amely kimondja, hogy mit lehet, és mit nem lehet tenni ezzel az adófajtával. Ennek megváltoztatása ellentétes a két ország érdekeivel.

Mi a svéd adómodell titka?

A skandináv ország a magas adók ellenére is versenyképes, és fejlett jóléti rendszere hosszú távon is fenntarthatónak, működőképesnek bizonyult. A közgazdászok régóta találgatják, hogyan lehetséges ez? Mi lehet a svéd modell titka?

A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy a svéd adórendszert a svéd emberekre találták ki. Az ott élők el tudják fogadni, hogy magas a személyi jövedelemadó, az ÁFA és a társasági adó, mert azt tapasztalják, hogy a rendszer megbízhatóan, koherensen ketyeg. Ennek fontos része, hogy az újraelosztás is jól működik, vagyis mindenki igazságosan meghatározott módon, megfelelő mértékben részesül a szociális ellátásokból, szolgáltatásokból.

Látni kell azonban, hogy az adórendszer nem szociális eszköz. A fő feladata az, hogy az állam működéséhez bevételt biztosítson. A szociális kérdéseket és igényeket nem a bevételek beszedésének oldalán kell megoldani, kielégíteni, hanem az elosztás oldalán.

Az újraelosztás minősége nem minősíti az adórendszert.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 12