Az Európai Bizottság december 21-én hozta nyilvánosságra a globális minimumadóra vonatkozó irányelv tervezetét, amiben meglepetésre nem esik szó a helyi iparűzési adó elszámolhatóságáról. Szakmai izgalmak és némi bulvár fűszerezi a podcast 2. évadának első adását.
Nagy előre lépések a globális minimumadó tekintetében
Sokat beszéltünk eddig is a globális társasági minimumadóról, magáról az elképzelésről vagy az azokat övező vitákról, és valószínűleg a későbbiekben is sokat foglalkozunk majd ezzel a témával. Az apropót ezúttal az szolgáltatja, hogy újabb részletek jelentek meg a megvalósítást illetően.
Az OECD 2021. december 20-án publikálta a végleges modell szabályait, egy nappal később pedig az Európai Bizottság hozta nyilvánosságra irányelv tervezetét. A két dokumentum meglehetősen hasonlít egymásra, ez azonban nem különösebben meglepő.
Utóbbi egy jogszabály gyűjtemény, ami leghamarabb 2023. január 1-jén léphet hatályba, illetve bizonyos rendelkezései majd csak 2024-ben. A részletes szabályokat tartalmazó irányelv tervezet az európai implementáció kereteit adja meg. Ezt várhatóan valamikor nyáron fogják elfogadni, a tagállamok ezután alkotják meg majd saját helyi szabályaikat az év végéig.
Magyarország szempontjából fontos kérdés, hogy mi lesz a helyi iparűzési adóval (HIPA). A Pénzügyminisztérium csak egy olyan minimumadó szabályozást tart elfogadhatónak, amely az effektív adókulcs meghatározásakor szélesen hagyja a beszámítható adók körét úgy, hogy abba többek között a helyi iparűzési adó is beletartozzon. Első olvasatra azonban az irányelv tervezetben nem igazán lehet nyomát találni ennek az adónemnek. Nyereség adóról van szó benne, az iparűzési adó viszont egyértelműen bevétel alapú forgalmi adó. Úgy gondoljuk, hogy a minisztériumnak még sokat kell azon dolgoznia, hogy a HIPA egyértelműen nevesítve legyen a végleges szabályokban.
Még vonzóbbá vált a KIVA
január 1-jétől 10 százalékra csökkent a KIVA (kisvállalati adó) kulcsa, így már csak 1 százalékpont választja el a társasági adó 9 százalékos mértékétől. Ezzel a lépéssel nagyon lecsökkent azoknak a cégeknek a száma, akik ugyan eleget tesznek feltételeknek, például az éves bevételi értékhatár alatt vannak, de ne érné meg számukra a kisvállalati adózás.
Az idén életbe lépett szabályok szerint a KIVA kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, vagyis az adómértéket összevetve 22 százalék helyett csak 10 százalékos adó terheli az ezt az utat választó vállalkozásokat. Azokat a cégvezetőket, akik ennek ellenére még mindig nem szánták el magukat a váltásra, a kormány egy táblázatos formában elérhető KIVA kalkulátorral próbálja meggyőzni.
Sokat egyszerűsödött az átalányadó
Sokkal kedvezőbbé vált 2022-től az átalányadózás, amelynek új szabályai nem csak a kisebb vállalkozások, de a főállás mellett mellékállásban is vállalkozók dolgát is jelentősen megkönnyítik.
Az adóhivatal 2021 végén több mint 16 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tartott nyilván. Izer Norbert, a Pénzügyminiszter adóügyekért felelős államtitkára szerint ez a szám rövidesen a többszörösére nőhet az új szabályoknak köszönhetően. Ezek közül elsőként azt érdemes kiemelni, hogy nőtt az adómentes jövedelemhatár. Ez az éves minimálbér fele, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy 2 millió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A 80 százalékos költségelszámolásra jogosultak esetében még magasabb az adómentesség összeghatára.
Fontos újítás az is, hogy nincs tevékenységi korlát. Egyetlen feltétel van csak: olyan kisvállalkozó választhatja ezt az adózási formát, akinek a bevétele nem haladja meg a 24 millió forintos határt. A kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknál a bevételi korlát még ennél is magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese.
Kezdhetnek aggódni a katások?
Eltérő véleményeket fogalmaznak meg a szakértők a tekintetben, hogy emelni kell-e az infláció miatt a kata 12 millió forintos bevételi értékhatárát. Az egyik álláspont szerint kifejezetten káros lenne megemelni ezt az értékhatárt, mert az tovább mélyítené a szakadékot a munkabér és a katás bevétel tényleges adóterhe között. Egy másik álláspont szerint az infláció miatt viszont nagyon is jogos lenne az értékhatár emelése 15 vagy akár 18 millió forintra, mivel a katát elsősorban a szolgáltatási szektorban tevékenykedők választják. Az emelést ugyanakkor célszerű lenne összehangolni az alanyi áfamentesség 12 milliós felső határának megemelésével, ehhez azonban az Unió engedélyére van szükség.
Több mint 400 ezren nem fizették be határidőre a gépjármű adót a NAV-hoz
Sokan ráadásul az évtizedes gyakorlatnak megfelelően a helyi önkormányzatoknak fizették be az összeget. A 400 ezres szám 7,5 százaléka az 5,4 milliósra tehető hazai gépjármű állománynak, ami meglehetősen magas aránynak mondható.
Több verzió is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy mi lehet a jelenség oka. Ami biztosnak látszik, az az, hogy a váltást nem igazán sikerült jól kommunikálni.
Koronavírus különadót kellene kivetni az oltatlanokra?
Ez itt a podcast bulvárszekciója. Egy felmérés szerint a koronavírus ellen beoltott amerikaiak 67 százaléka támogatja, hogy az oltatlanok “koronavírus-különadót” fizessenek az üzletek járványügyi biztonsági intézkedéseinek fedezésére, de a legtöbb cégtulajdonos és maguk az oltatlanok sem támogatják a különdíj bevezetését – írta a The Washington Times.
