A Parlament előtt a jövő évi adóintézkedésekről szóló törvénycsomag, ami többek között megszünteti a szakképzési hozzájárulást és drámaian csökkenti a szochó mértékét. Az adásban emellett az adóhatóság ellenőrzési módszereivel és az álhíradó ötletével is foglalkozunk.
Az Országgyűlés előtt a 2022-es adócsomag
Az előző adásban már szót ejtettünk arról az intézkedéscsomagról, amely a minimálbér és a garantált bérminimum 2022-es emeléséről szóló megállapodáshoz kapcsolódóan jelentős terheket vesz le a munkáltatók válláról. A Pénzügyminisztérium közlemény szerint az intézkedéseket tartalmazó törvénycsomag már a Parlement előtt van, amit már csak egy szavazás választ el a megvalósulástól.
A főbb változások:
- Megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás és újabb 2,5%-kal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó.
- Kedvezőbbé válnak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályai: a kifizetőt terhelő EKHO mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökken.
- Meghosszabbodik a KKV-k helyi iparűzési adó kedvezménye.
- A kisadózók TB ellátási alapja 102 ezer forintról 108 ezer forintra nő, míg a kisvállalati adó kulcsa 10 %-ra csökken.
- Megduplázódik a fiatalok Start-számlájára történő befizetések utáni állami támogatás összege.
Varga Mihály korábbi bejelentése alapján az adócsökkentések teljes összege idén és jövőre összességében eléri a 2000 milliárd forintot. A meglehetősen kampányhangulatú csomag ezzel jelentős összeget harap ki a magyar költségvetés bevételi oldaláról. Kíváncsian várjuk, hogy a választások után, amikor gatyába kell rázni a büdzsét, mekkora és milyen előjelű adócsomag érkezik tavasz végén vagy nyár elején.
Veszélyben lehetnek a karácsonyi ajándékok az új ÁFA szabályok miatt
Erre figyelmeztet a NAV a honlapján közzétett bővebb tájékoztatóban, amelyben az e-kereskedelemben bevezetett könnyítésekről és az Európai Unión kívülről történő internetes vásárlás folyamatához kapcsolódó szabályokról lehet olvasni.
A rendelések leadásakor a szállítási idő mellett most már arról nyár óta érvényes szabályról sem szabad elfeledkezni, amelynek értelmében az Európai Unión kívülről érkező csomagok már értékhatártól függetlenül ÁFA kötelesek, ezen felül pedig 150 euró érték felett vám is terheli őket.
A magyarországi online vásárlók kétharmada belföldről és külföldről is vásárol online, ami alátámasztja, hogy a megrendelt csomagokkal kapcsolatos szabályok és veszélyforrások itthon is egyre több embert érintenek.
Az ingatlanárak emelkedése miatt a fizetendő vagyonszerzési illeték összege is növekedhet
Az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) az ingatlanok esetében is alkalmazandó visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét 4 százalékban. Egyetlen nem túl jelentős korlát van erre a szabályra: ha az ingatlan értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, akkor az 1 milliárd feletti rész után csak 2% az illeték mértéke. A rendelkezés 2010. január 1. óta van érvényben, az azóta eltelt időben az ingatlanárak többszörösére növekedtek. Ez csak egy példa a sok közül arra, hogy mennyire nem frissek és aktualizáltak az illetékszabályok.
Két kézzel szórja a durva bírságokat az adóhivatal
A kimutatások szerint a NAV 2020-ban a nagyjából 9000 adóvizsgálatot indított el. Ezek során összesen 213 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg és 221 milliárd forint egyéb szankciót vetett ki. A 9000 vizsgálatból 1823 alkalommal költségvetési csalás gyanújával az adóhatóság büntetőeljárást is kezdeményezett. Ez elkövetési érték ezekben az esetekben hozzávetőlegesen 75 milliárd forint.
Az elmúlt években jelentősen átalakultak a NAV ellenőrzési módszerei. A klasszikus adóvizsgálatok megszűntek, helyüket a célzott vizsgálatok vették át, amelyek során az ellenőrök inkább arra a hatalmas adatmennyiségre támaszkodnak, ami felett az adóhatóság rendelkezik. Ezek a folyamatok javarészt a háttérben zajlanak, inkább megelőző jellegűek, és az anomáliák felderítésére koncentrálnak.
Bevezethetik az álhíradót?
A robotadó bevezetésének témájával foglalkozó Bruegel kutatóintézet ismét érdekes tanulmányt közölt. A szerzők a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban széles körben terjedő álhírek példájából kiindulva ezúttal azt vizsgálták, hogy meg lehetne-e akadályozni az álhírek terjedését egy tartalomalapú adó bevezetésével, ami a digitális reklámozásból származó bevételeket terhelné, amennyiben azok álhírnek minősülő tartalomból származnak.
A tanulmány szerint a fake news tartalmak létrehozására és terjesztésére vonatkozó pénzbeli ösztönzők csökkentése egy álhíradó bevezetésével jó módja lehet az igazság védelmének a szólásszabadság tiszteletben tartása mellett.
Az adó bevezetésének egyik akadálya az, hogy az álhírekre nincs olyan működő definíció, amely megkülönbözteti azt a radikális nézetektől. Ezt egy adórendszerben nehéz értelmezni, nem lehet azokat a rendszer részévé tenni, mert akkor a jogbiztonság sérül.
