Mit tehet a kormány a rekordmagas üzemanyagárak ellen? Egyáltalán érdekében áll-e bármit is tenni ellene? Az ÁFA-kulcs csökkentése lenne az egyetlen járható út? Ezekre és más fajsúlyos adózási vonatkozású kérdésekre igyekeztünk választ adni a podcast nyolcadik adásában.
10 év után megszűnik az egykulcsos SZJA Magyarországon?
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke két hónappal ezelőtt egy nyilatkozatban vetette fel a kérdést, hogy Magyarországon meg kell-e adóztatni egyáltalán a jövedelmeket. Nem sokkal később Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke beszélt erről a lehetőségről, amelyet fontos részletekkel egészített ki. Az általa előadott verzióban a nulla százalékos szja-kulcsot csak átmeneti jelleggel, bizonyos bérszintig bezárólag alkalmaznák. A kormány eddigi adópolitikájától nem áll távol ez az elképzelés, hiszen a 4 gyermeket nevelő anyák és 2022-től a 25 év alattiak is mentesülnek az szja-fizetési kötelezettségtől, ezen felül a jövő évi szja-visszatérítés is ebbe az irányba mutat.
De nem csak kormánypárti oldalról foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az elmúlt időszakban, különösen az előválasztási kampány idején, az ellenzéki pártok részéről is elhangzottak hasonló felvetések, kvázi választási ígéretek, többek között a minimálbér szja-mentességére vonatkozóan.
Előrébb hozzák a szociális hozzájárulási adó csökkentését
Új információk láttak napvilágot a szociális hozzájárulási adó csökkentésének időzítésére és mértékére vonatkozóan. Az adó mértéke az eredeti tervek szerint 2022. július 1-től csökkent volna 2 százalékponttal, és az elkövetkezendő két évben további 2 százalékkal egy előre meg nem határozott időpontban.
Ehhez képest Bodó Sándor, az Innovációs és technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a kormány nem csak támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, hanem ezen felül kész 2,5 százalékkal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Ez az összesen 4 százalékos adócsökkentés közel 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál.
Kérdés, hogy honnan van erre forrás?
A magyar kormány rájött, hogy nem éri meg kimaradni a globális minimumadó megállapodásból
Belátható közelségbe került az OECD történelmi jelentőségű adóreformtervének elfogadása, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet írna elő a társasági adóra vonatkozóan. Az OECD október 13-án terjesztette a G20 országok pénzügyminiszterei által alkotott testület elé az terv legújabb változatát. Ezt követően várhatóan október végéig véglegesítik a javaslatot.
Magyarország az elképzelés legnagyobb ellenzői közé tartozott, az elmúlt időszak intenzív tárgyalásain elért engedmények hatására azonban már támogatja az új szabályozást. A hivatalos tájékoztatás szerint a legfőbb ok, amiért hazánk mégis beállt a tervet támogatók sorába, az úgynevezett „substance carve out”, vagyis a tényleges tevékenységre vonatkozó mentesítő szabály kapcsán elfogadott kompromisszumhoz köthető. A szóban forgó szabály írja elő, hogy a munkaerő-költségek (bérköltség) és a vállalatok működéséhez szükséges eszközök (tárgyi eszközök) értékét hogyan vegyék figyelembe a minimumadó megállapításánál.
A rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy a társasági adó szabályai nem fognak változni, tehát továbbra is marad a 9 százalékos társasági adókulcs. Valószínűbbnek tűnik, hogy a Pénzügyminisztérium ehelyett egy olyan külön jogszabály megalkotására tesz javaslatot, amely egy újfajta adókötelezettséget ír elő a 750 millió euró feletti globális árbevétellel rendelkező vállalatoknak.
A Telex egy átfogó cikket közölt a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos legújabb fejleményekről. A szerző nagy büszkeségünkre podcastunk egyik állandó szakértője, Radnai Károly volt.
Még soha nem volt 3 számjegyű az üzemanyagár ÁFA-tartalma
Megtörtént az, amire eddig még nem volt példa. Az elmúlt hetek folyamatos termelői ár emelkedésének köszönhetően az üzemanyagár áfa tartalma október elején meghaladta a 100 forintot.
Az üzemanyagok adótartalma közismerten nagy, ez alapvetően két tételből tevődik össze: a jövedéki adóból és az ÁFÁ-ból. A jövedéki adó minimumszintjét az Európai Unió szabályozza. A benzin esetében ez nem lehet alacsonyabb 0,359 eurónál, gázolajnál pedig 0,33 eurónál.
A Pulzus Kutató Intézet a Napi.hu megbízásából tanulmányt készített annak vizsgálatára, hogy mi az az üzemanyagár szint, ami felett az úthasználók közlekedési szokásaik megváltoztatására kényszerülnek. Az eredmény: 450 forint felett az autósok mintegy 66 százaléka gondolná át, mikor és mennyit üljön járművébe.
Mit tehet a kormány a magas üzemanyagárak ellen? Egyáltalán érdekében áll-e bármit is tenni? Az ÁFA-kulcs csökkentése lenne az egyetlen járható út?
