Az ellenzéki választási kampány igazi ötletcunamit hozott az adózási és gazdasági kérdéseket illetően, de a kormányzati oldal sem tétlenkedett ez idő alatt. Grandiózus tervek, merész megoldások és rendhagyó intézkedések állnak a podcast kilencedik adásának fókuszában.
Milyen ígéretek hangzottak el az adózással kapcsolatban ellenzéki oldalon?
A hatpárti ellenzék a nyár folyamán Közös Alap néven közreadott egy vitaanyagot, amelyet bárki véleményezhetett június 30-ig. A dokumentum a közpénzügyek vonatkozásában olyan utalásokat tartalmaz, hogy a koalíció emelni szeretné a közteherviselés nagyvállalatokra és a leggazdagabbakra eső részét, határozott fellépést tervez az adóelkerülés ellen és csökkentené a munkavállalókat terhelő adókat.
A program szerint oly mértékben kell növelni a legnagyobb magyarországi vállalatok hozzájárulását a közteherviseléshez, hogy legalább a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelően járuljanak hozzá a közös kasszához a nyereségadó vagy a helyi iparűzési adó fizetése során. A társasági adó szabályozását tehát úgy kell átalakítani, hogy segítse a kis- és középvállalkozások fejlődését; a nagy multinacionális vállalatok pedig a Magyarországon megtermelt nyereségükből nagyobb részben járuljanak hozzá a közszolgáltatások fejlesztéséhez.
Az ellenzéki előválasztás során ezen felül a miniszterelnök-jelöltek részéről több fontos kijelentés, ígéret és elképzelés is elhangzott a magyar adórendszer átalakítását illetően:
- többkulcsos személyi jövedelemadó
- a világrekord magas általános ÁFA-kulcs csökkentése
- a jövedéki adó csökkentése, a beszedett jövedéki adóbevétel átcsatornázása a települési önkormányzatoknak
- offshore-adó bevezetése a felsorolt intézkedések bevezetése következtében kieső bevételek pótlására
Alkotmányos védelmet adna a munkát terhelő adóknak a kormány
Az adásban nem csak az ellenzéki ígéreteket vettük górcső alá. Újra foglalkoztunk a jövő évi SZJA visszatérítéssel és a kormányszóvivő egyik rendhagyó, adózással kapcsolatos bejelentésével is. Szentkirályi Alexandra ugyanis nemrégiben egy rövid Facebook videóban számolt be arról, hogy „a kormány szem előtt tartja, hogy a nemzeti konzultáción a válaszadók 98 százaléka szerint fontos lenne a munkát terhelő alacsony adók alkotmányos védelme”. Még nem világos, hogy pontosan mit takar ez a megfogalmazás, de az valószínűleg világviszonylatban is példa nélküli lenne, ha az adórendszer egyes elemeit az alkotmányba foglalnák.
Kivezetné a szektorális adókat az OECD
Hosszútávon meglévő, rendszerszintű problémák vannak jelen a magyar gazdaságban az OECD jelentése szerint, amelyet Alvaro Pereira, a szervezet Közgazdasági Igazgatóságának Országtanulmányi Részlegének igazgatója és Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár mutattak be Budapesten nemrégiben. A jelentés főbb megállapításai a következők:
- A munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, a világrekorder 27 százalékos forgalmi adó helyett pedig egy alacsonyabb áfát kell bevezetni, de úgy, hogy az alól kevesebb legyen a kivétel, mint most.
- Egy középtávú adósságcsökkentési stratégiát kell elkészíteni, hogy amint véget ér a járvány miatti válságkezelés, gyorsan vissza lehessen térni a fegyelmezett adósságcsökkentési pályához.
- Fel kell készíteni az ország gazdaságát arra, hogy az elöregedés miatt egyre többet kell majd költeni a nyugdíjasokra.
- A szociális ügyekben is több teendő van: hosszabb ideig kellene adni munkanélküli-segélyt, hosszú gyes és gyed helyett rugalmas munkavállalási formák támogatására és könnyen elérhető, magas színvonalú gyerekgondozási rendszerre van szükség, az albérletpiacot pedig szigorúbban kell szabályozni.
- Ki kell vezetni a versenyt korlátozó szektorális adókat, többek között a Robin Hood adót és a NETA-t.
