A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben hazánk nem vált a nemzetközi offshore üzletek célpontjává, az alacsony adókulcsok nem tették klasszikus adóparadicsommá az országot. Nem ez volt az egyetlen kijelentés, amit a podcast hetedik adásában helyretettünk.
Kijött a részletes kormányrendelet az SZJA visszatérítésről
A jogszabály nagy vonalakban visszatükrözi azt, amit Varga Mihály pénzügyminiszter pár héttel ezelőtt híressé vált Facebook videójában egyszerűsített formában elmondott.
A lényeg, hogy azok jogosultak a visszatérítésre, akik igénybe vehetik a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi adóalap kedvezményt, akkor is, ha ezt eddig nem tették meg. Elsődlegesen az SZJA azon része után jár visszatérítés, ami az úgynevezett összevont adóalapba tartozó jövedelmet terheli (pl. munkabér, megbízási díj, stb.).
Főszabály szerint a visszatérítést a 2021. évi adóbevallási tervezetben lehet érvényesíteni úgynevezett többlet személyi jövedelemadó kedvezményként, vagyis adózási szempontból adó visszaigénylésként. Ugyanakkor az adóhatóság 2022. február 15-éig előleget folyósít abban az összegben, ami a rendelkezésére álló adatok szerint járna.
A jelek arra utalnak, hogy az először tavasszal felvetett elképzelés tulajdonképpen egy folyamatosan formálódó javaslat volt. A döntéshozók valószínűleg szondázták a közvéleményt, az intézkedés várható fogadtatását, emellett pedig szakmai egyeztetések is zajlottak, így derültek ki olyan akadályok, problémák, amelyeket ki kellett küszöbölni. Az egyik ilyen probléma az volt, hogy míg a politikai akarat ezt a pénzt még a választások előtt szeretné visszajuttatni az embereknek, a vonatkozó adótörvények az adóbevallást, ami alapján a visszatérítés kiszámítható, május 20-hoz kötik. A feladvány tehát az volt, miként lehet az adót úgy visszaadni, hogy még nem tudjuk, mi szerepel majd az adóbevallásban.
Ahogy az megjósolható volt, a megoldás egy kétfázisú procedúra lett. A visszajáró adó mértékét részben egy nyilatkozat (az október végétől elérhető VISSZADO nyomtatványon), részben pedig a NAV rendelkezésére álló adatok alapján fogják megállapítani. A kiutalt visszatérítés-előleget az adóhivatal az adóbevallási tervezetekben adóelőleg csökkentésként veszi majd figyelembe, vagyis úgy, mintha a kifizető kevesebb adóelőleget vont volna le. Ebből következően jövő tavasszal kiemelten fontos lesz, hogy az adóbevallási tervezetet mindenki alaposan átnézze, és kérje annak javítását, ha szükséges. Például akkor, ha az nem tartalmazza a kiutalt összeget.
A kormány tovább csökkentené a szociális hozzájárulási adót
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szeptember végén úgy nyilatkozott, hogy a kormány a vállalkozások mozgásterének növelése érdekében kész tovább csökkenteni a munkát terhelő adókat. Ezzel a kabinet a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelését is elő kívánja segíteni. Bodó Sándor kifejtette: tisztában vannak azzal, hogy ebben támogatniuk kell a vállalkozásokat, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelés fedezetét. A kormány elsősorban a szociális hozzájárulási adó csökkentésében látja ennek egyik fő eszközét.
A kijelentés és a megfogalmazás már csak azért is meglepő, mert a szociális hozzájárulási adó csökkentését az országgyűlés a tavaszi adócsomag megszavazásával elfogadta. Ez közel 150-200 milliárd forintos bevételcsökkenést jelent a költségvetés számára. A technikai megvalósítás az, hogy megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, ami jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent a cégek számára, emellett pedig 0,5 százalékkal mérséklődik a szochó mértéke. A távlati tervek között szerepel egy további 2 százalékos csökkentés, várhatóan 2024 környékén, az államtitkár jó eséllyel erre is utalhatott nyilatkozatában.
Magyarország tényleg egy adózási paradicsom?
A Pandora-iratok nevű nemzetközi tényfeltáró projekt keltette hullámok miatt az utóbbi időszakban több olyan hír és szakmai cikk látott napvilágot itthon, amelyek szerint Magyarország már Máltával és Ciprussal említhető egy lapon adózási szempontból. Ezek a szigetországok régóta kedvelt helyszínei az adójuk minimalizálására törekedő nemzetközi vállalatoknak.
A publikációk szerint az offshore cégeknek otthont adó országoknak és joghatóságoknak jellemzően két fontos sajátosságuk van. Egyrészt az ott létrehozott cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában nagyon nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására.
Magyarországon a 2010 óta zajló adóváltozások okán valóban alacsonyabbak bizonyos adók (pl. társasági adó) ugyanakkor ez több pénzügyi szakértő szerint sem jelenti azt, hogy hazánk hagyományos offshore terület lenne, mivel a cégek tulajdonosai nem tudnak elrejtőzni. Az alacsony adókulcsok nem feltétlenül tesznek adóparadicsommá egy adott országot.
Az offshore-adóparadicsomként emlegetett országokban más adózási szabályok vonatkoznak a helyiekre, mint a névleg odatelepült külföldi cégekre. A külföldi jövedelmek után ezekben az országokban úgy lehet rendkívül kedvezően adózni, hogy az adott cég máshol végzi tevékenységét. Magyarországon más a helyzet. Ha a nemzetközi viszonylatban alacsonynak számító társasági adó példáját nézzük, azzal úgy kívánjuk idevonzani a külföldi tőkét, hogy legyen mögötte valós vállalkozói tevékenység is (pl. termelőüzem építése, szolgáltatás nyújtása).
Megadóztathatják az energiavállalatok extraprofitját Romániában
Nem sokkal a bizalmi szavazás elbukását megelőzően a román kormány energiaügyi minisztere az energiaárak mérséklése érdekében megfontolandónak nevezte az energiavállalatok extraprofitjának megadóztatását.
Romániában az elmúlt egy évben a villamosenergia és a gáz átlagban 21 százalékkal drágult. A román parlament a szociálisan védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosítása érdekében törvényt fogadott el. Emellett a kormány a háztartások csaknem kétharmadának adna állami támogatást a villamosenergia- és gázszámlák kifizetéséhez. Ezt egészítené ki az energiavállalatok megadóztatására vonatkozó intézkedés, amelyre Magyarországon is van példa.
