Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Kinek éri meg az eÁFA?

Epizód lejátszása
Kinek éri meg az eÁFA?

Nagyon úgy tűnik, hogy 2024. január 1-jén tényleg elindul az eÁFA-rendszer, amelynek használata egyelőre nem lesz kötelező, de az már most látszik, hogy pénzt, időt és energiát takaríthat meg az, aki már korán átáll az új áfabevallási formára. A podcast 61. adásában sorra vettük az eÁFA előnyeit.

A megszavazott adócsomagot az teszi érdekessé, ami nincs benne

A legutóbbi adásban részletesen foglalkoztunk a Parlament elé terjesztett őszi adócsomaggal, amelyet azóta el is fogadtak. A megszavazott változat azonban nem teljesen ugyanaz, mint amiről pár hete beszélgettünk. Az egyik legnagyobb változás, hogy a csomagból kikerültek a társas és egyéni vállalkozókat érintő szabálymódosítások, amelyek 2025-től váltak volna hatályossá. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a rendelkezéseket végleg elvetették, a jövő év őszén valószínűleg újra találkozni fogunk velük, kérdés az, hogy milyen formában.

Jön az eÁFA-rendszer

Többször is foglalkoztunk vele, hogy 2024-től új áfabevallási lehetőséget vezet be az adóhatóság. A tervek szerint január 1-jétől három módon lehet majd benyújtani az áfabevallásokat: (1) a régi módszerrel, az ÁNYK-n keresztül, (2) webes felületen az adóhatóság által kiajánlott bevallás elfogadásával, (3) gép-gép kapcsolattal, vagyis a vállalatirányítási rendszer és a NAV összekötésével.
Az eÁFA-rendszer használata egyelőre nem lesz kötelező. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért van értelme ezzel már most foglalkozni? Több előnye is van, ha valaki időben lép, hiszen középtávon időt, pénzt és energiát takaríthat meg, arról nem is beszélve, hogy néhány éven belül várhatóan ez lesz az egyetlen áfabevallási mód.

A volt köztársasági elnök nekiment a palackgyártóknak

2024. január 1-jén egy másik fontos változás is életbe lép, ekkor indul el ugyanis a kötelező visszaváltási rendszer (DRS). Az ellátási lánc biztosítása érdekében a január 1-ig legyártott termékeket fél évig még biztosan forgalomba lehet hozni. Áder János, a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke egy rendezvényen ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy gyártók akadályozzák a folyamatot, ezért csúszik fél évet a rendszer bevezetése.

A MOHU megküldte az első EPR számlákat

2023. október 20-án zárult le a harmadik negyedévet követő EPR adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a határideje. A MOHU ez alapján megkezdte az első számlák, illetve számviteli bizonylatok kibocsátását a gyártók felé az EPR díjakról, amelyek meglehetősen magasak lettek az előzetes várakozásoknak megfelelően.

Az adatszolgáltatást az OKIR felületén keresztül kellett benyújtani a 2023. július – szeptember időszakban a gyártók által belföldön elsőként forgalomba hozott körforgásos termékekről. Az adatokat a Kormányhivatal (hulladékgazdálkodási hatóság) továbbította a koncessziós társaság, vagyis a MOHU részére. A társaság a kapott adatok alapján kezdte meg az első számlák, illetve számviteli bizonylatok kibocsátását a gyártók felé az EPR díjról.

Új kutatás-fejlesztési adókedvezmény a társasági adóban

A 2024. adóévtől – az adózó választása szerint – már nem csak adóalap-csökkentésre, hanem közvetlenül társasági adókedvezmény igénybevételére is jogosíthatnak a kutatás-fejlesztési költségek. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a. Ráadásul, ha magasabb összegben merül fel K+F költség, mint amennyi a fizetendő adó, a 4. adóév végén a különbözet visszatérítés formájában igényelhető. Így a fel nem használt kedvezmény lényegében készpénz támogatássá alakul – a pályázatokhoz képest egyszerűbb feltételekkel.

Pont kerülhet Shakira adócsalási ügyének végére

A barcelonai tárgyalás előtt Shakirának sikerült megegyeznie az ügyészséggel adócsalási ügyében, írja a New York Times. A kolumbiai sztárnak azért kellett volna ismét bíróság elé állnia, mert nem fizetett be 14,5 millió eurót (kb. 5,9 milliárd forintot).

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 61