Nagyon komoly versenyhátrányt jelentene hazánknak, ha kimaradna a globális minimumadó bevezetéséből, a kormány júniusban mégis megakadályozta a vonatkozó uniós irányelv elfogadását. A podcast új adásában megpróbáltuk feltárni, hogy milyen szándék húzódhat a kockázatos döntés mögött.
Ha mi nem, más beszedi helyettünk
Egy hosszú ideje tartó “húzd meg, ereszd meg” játék újabb fejezetéhez érkeztünk június 17-én, amikor az unió pénzügyminisztereinek találkozóján Varga Mihály bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetéséről szóló uniós irányelv elfogadását, mert az adóemeléssel, a versenyképesség csökkenésével és munkahelyek megszűnésével járna. Az Országgyűlés néhány nappal később határozatban is megerősítette a döntést.
Magyarország korábban – Észtország és Írország mellett – az OECD nemzetközi adóreformtervének legnagyobb ellenzői közé tartozott, azonban bizonyos kompromisszumokkal tavaly októberben végül csatlakozott az egyezményt aláíró országokhoz. Ehhez képest változott meg hirtelen a magyar kormány álláspontja júniusban. Ez már csak azért is meglepő, mert kifogásait jóval korábban felvethette volna, ahogy azt tavasszal néhány uniós tagország, Észtország, Lengyelország, Málta és Svédország meg is tette.
Sokan osztjuk azt a véleményt, hogy a kormánynak valószínűleg nem a globális minimumadóval van problémája, és vétóját inkább arra használja, hogy jobb pozíciót érjen el Brüsszellel szemben a vitás kérdésekről zajló tárgyalások során. Ez a taktika azonban nagyon kockázatos, amit az is mutat, hogy már megszületett a terv arra vonatkozóan, hogy Magyarország nélkül folytassák a második pillér végrehajtását. Ez két szempontból is súlyos következményekkel járna.
Az egyik, hogy a 9 százalékos magyar társasági adó és a 15 százalékos minimumadó különbözetét az érintett cégektől akkor is beszedik, ha mi ezt nem tesszük meg. Ezzel számottevő költségvetési bevételtől esne el az ország.
A másik, sokkal súlyosabb következmény az iparűzési adó és az innovációs járulék elszámolhatóságának veszélybe kerülése. Amíg ugyanis a rendszeren belül vagyunk, befolyással lehetünk arra, hogy e két adónemet figyelembe vegyék a tényleges, effektív társasági adókulcs kiszámításánál, így nincs szükség adókiegészítésre, mert ezekkel együtt elérhető a 15 százalékos határ. Ha kimaradunk a rendszerből, akkor rábízzuk magunkat a külföldi adóhatóságokra, akiknek fogalma sincs, hogy mi az az iparűzési adó és innovációs járulék, és nem is lesznek érdekeltek abban, hogy ezeket figyelembe vegyék.
Hallgatóink figyelmébe ajánljuk Kalotay Kálmán, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanárának témában megjelent átfogó cikkét.
FONTOS! Az adást még azelőtt rögzítettük, hogy az Egyesült Államok – válaszul a magyar kormány globális minimumadó bevezetését akadályozó vétójára – felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt, amelynek elsődleges célja a kettős adóztatás elkerülése volt.
20 %-kal több adóbevételre tett szert eddig a magyar állam, mint tavaly
Az előző adásban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen hatalmas bevételi számok olvashatók a 2023-as költségvetés tervezetében. Most az MNB inflációs jelentéséből derültek ki izgalmas részletek arra vonatkozóan, hogy idén elképesztő ütemben híztak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei 2022 első öt hónapjában. A korábbi éveket messze felülmúló összegek folynak be az államkasszába például a cégektől vagy a fogyasztási alapú bevételekből, de a lakosság befizetései is jelentősen nőttek.
Komoly adóemeléseket hajt végre a román kormány
Nicolae Ciuca, román miniszterelnök július elején több adóemelési intézkedést jelentett be. Ezek szerint az osztalékadót a jelenlegi 5 százalékról 8 százalékra emelik az állami vállalatok esetében is, az édesített italok áruforgalmi adóját a jelenlegi 9 százalékról 19 százalékra növelik, a szerencsejátékokat működtető cégekre pedig egységesen 40 százalékos adót vetnek ki. Emellett július 1-től növelik a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adóját.
A Facebook-on kutat adócsalók után a román adóhatóság
Romániában többek között a célszemélyek vagy rokonaik nyilvános posztjai alapján próbálják meg feltárni a be nem vallott jövedelmeket a román adóhatóság, az ANAF munkatársai. Elsősorban azokat az eseteket vizsgálják, amikor kirívó az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.
A cseh kormány az energiaágazat megadóztatását fontolgatja
Az egyelőre csak javaslat formájában létező terv szerint Csehországban 25%-os jövedelemadóval sújtanák a villamos energiát termelő vállalatokat. Az adó jelenlegi hatálya még nincs véglegesítve és a döntéshozók egyelőre a különböző lehetőségeket mérlegelik. Ha a kormány és a parlament jóváhagyja a javaslatot, és az elnök is aláírja, az adót 2022 októberétől vagy 2023 januárjától vetnék ki, és 2-3 évig szednék be.
