Az Országgyűlés megszavazta az új kormány első adócsomagját, amely bár számos intézkedést tartalmaz, csupán az előszele azoknak nagy horderejű változásoknak, amelyekre az év második felében számíthatunk. Költségvetési hatása csekély, cserébe egy sor felesleges adónemet kivezet, emellett pedig érinti a bizalmi vagyonkezelést, a társasági adót, az általános forgalmi adót, a kiskereskedelmi különadót és a helyi adókat. Az uniós pénzek hazahozatala érdekében elfogadott csomag egyúttal megágyaz a vagyonadó bevezetésének is.
Az adás teljes videófelvétele:
Itt a 2026-os nyári adócsomag
Az Országgyűlés 2026. július 28-án szavazta meg a T/387. számú törvényjavaslatot, amely több adótörvényt is érint, így számos ponton módosítja a magyar adórendszert. Az intézkedések hátterében elsősorban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó vállalások teljesítése áll. Magyarországnak ugyanis 2026. augusztus 31-ig több adózási reformot kell végrehajtania az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében. A csomag ennek megfelelően egyszerre érinti a bizalmi vagyonkezelések személyi jövedelemadózását, a társasági adó kedvezményrendszerét, a kiskereskedelmi adót, egyes környezetvédelmi és ágazati adókat, valamint rendelkezik több kisebb adónem megszüntetéséről is.
Az elfogadott intézkedések költségvetési hatása minimálisnak tekinthető, részben technikai jellegű tételekről van szó, amelyek a magyar adórendszer újragondolásához, módosításának előkészítéséhez szükségesek. Ilyen értelemben a csomag előszele azoknak a nagyobb változásoknak, amelyekkel az év második felében számolhatunk.
Így nyúl a kormány a bizalmi vagyonkezeléshez
A 2026-os nyári adócsomag egyik legfajsúlyosabb, és ennek megfelelően legnagyobb figyelmet kapó eleme a bizalmi vagyonkezelések adózásának átalakítása. Ennek értelmében a bvk-konstrukcióba adott vagyonelemek felértékelése főszabály szerint továbbra sem keletkeztet azonnali személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget. A lényegi változás a „kimeneti oldalon”, vagyis a kezelt vagyonból történő kifizetések adózásában jelenik meg: az eddigi adómentes vagyonkiadási lehetőségek jelentősen szűkülnek.
Az elfogadott módosítások egyik legérzékenyebb pontja, hogy törvényi szintre emeli a bizalmi vagyonkezelések célzott adóhatósági ellenőrzését. Első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat fogja vizsgálni a NAV, 2028. január 1-jétől pedig valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és magánalapítvány ellenőrzésére is sor kerül az elévülési időn belül.
A társasági adót érintő változások
A törvénycsomag társasági adót érintő módosító rendelkezései alapján 2027-től megszűnik a növekedési adóhitel, kivezetik a műemlékekhez kapcsolódó társaságiadó-alap kedvezményeket, valamint megszűnnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények. Ezen felül érdemes hangsúlyozni, hogy a kormány egy korábbi határozata alapján terítéken van a társasági adóalap további szélesítésének (értsd: adókedvezmények jelenlegi rendszerének) és az adó mértékének is a felülvizsgálata.
Hozzányúltak a kiskeradóhoz is
A módosítás a kiskereskedelmi különadó egyik legvitatottabb elemét kezeli: megszűnik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabály. A jelenlegi rendszerrel szemben az Európai Bizottság is eljárást indított, mert álláspontja szerint az hátrányosan érinti azokat a jellemzően külföldi tulajdonú, integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő kiskereskedelmi láncokat, amelyek árbevételét össze kell számítani, miközben a franchise-rendszerben működő hazai szereplők árbevétele nem konszolidálódik ugyanígy. Az elfogadott adócsomag ennek megfelelően eltörli az összeszámítási kötelezettséget, így az érintett vállalkozások a jövőben külön-külön, az általános szabályok szerint állapítják meg kiskereskedelmi adójukat és adóelőlegüket. A változás célja a versenyfeltételek egységesítése, valamint annak kezelése, hogy az eddigi szabályozás a progresszív adómértékek miatt egyes vállalatcsoportokat aránytalanul magasabb adóteherrel sújthatott.
Visszamenőlegesen szüntetik meg a szén-dioxid kvóta adót
A szintén uniós bíróségi eljárás tárgyát képező szén-dioxid kvóta adót visszamenőleges hatállyal szüntetik meg. Az így kieső bevételt a duplázódó levegőterhelési díj kompenzálja.
Mégsem szűnik meg a reklámadó
Ez az adónem egy igazi túlélő, hiszen a nyári adócsomagban sincs olyan rendelkezés, ami a megszüntetését célozza.
0 százalékra csökken a vényköteles gyógyszerek áfája
Jogtechnikai értelemben nem része az elfogadott adócsomagnak, de meg kell említeni azt az intézkedést is, hogy a kormány szeptember 1-kétől eltörli a vényköteles gyógyszerek áfáját. Az intézkedés célja, hogy csökkentse a lakosság, különösen a krónikus betegségben szenvedők és rendszeres gyógyszerszedők terheit.
Egyelőre nem változnak az M-lapos szabályok
Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem szigorodnak az áfabevallás M-lapjára vonatkozó szabályok. Ez azt jelenti, hogy a számlabefogadók továbbra is a jelenlegi módon teljesíthetnék az áfabevallás részeként benyújtandó számlaszintű adatszolgáltatást.
Változik a NAV elnökének a jogállása
Kármán András korábbi bejelentése alapján már ismert volt, hogy a NAV elnöke elveszíti államtitkári jogállását, és ezt a most elfogadott törvényjavaslat is rögzíti. Az új szabályozás szerint az elnök a jövőben az adóhatóság foglalkoztatottja lesz, akit határozatlan időre a kijelölt miniszter nevez ki és ment fel, a munkáltatói jogokat pedig szintén a miniszter gyakorolja felette. Illetményét a miniszter egy összegben, személyi illetményként állapítja meg, miközben juttatásai továbbra is az államtitkárokat megillető juttatásokkal azonosak maradnak. Bár a határozatlan időre szóló kinevezés önmagában stabilabb mandátumot sugall, a miniszteri kinevezési és felmentési jog miatt ez nem jelent valódi, jegybanki vagy önálló hatósági típusú függetlenséget.
Bővültek az Alkotmánybíróság jogkörei
A 17. alaptörvény-módosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság visszakapta azt a korábban korlátozott jogkörét, amely az adó- és költségvetési tárgyú törvények alkotmányossági felülvizsgálatára vonatkozik. Ennek jelentősége, hogy a testület a jövőben szélesebb körben vizsgálhatja például a központi adónemeket, illetékeket, járulékokat, vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeit szabályozó törvények Alaptörvénnyel való összhangját, vagyis az adójogi szabályozás felett ismét erősebb alkotmányos kontroll érvényesülhet.
