Miközben a kormányváltás óta minden hónapban többlettel zár az állami költségvetés, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD kiadta Magyarországról szóló friss jelentését. Ez amellett, hogy elismeri a gazdasági felzárkózás terén elért eredményeket, konkrét reformjavaslatokat fogalmaz meg a magyar adórendszer működését illetően. Az ajánlások között szerepel a jelenlegi adókedvezmények (szja, áfa és társasági adó) körének szűkítése, az adózói bázis szélesítése, illetve egy minimális, általános, értékalapú ingatlanadó fokozatos bevezetése. Az OECD javaslata szerint ez utóbbival párhuzamosan csökkenteni lehetne a munkavállalók többségének szja-terhelését, ami ellensúlyozná az intézkedést.
Az adás teljes videófelvétele:
Rekordtöbblet a költségvetésben, de még korai lenne hátradőlni
Júliusban 524,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélküli központi alrendszere, ami minden korábbi havi eredményt felülmúló, kiugró teljesítmény. A kedvező egyenleg mögött azonban nem az adóbevételek váratlan megugrása, hanem elsősorban az állami kiadások visszafogása áll: a bevételek összességében a költségvetési törvényben tervezett pályát követik, miközben a kifizetések számottevően csökkentek. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az idei költségvetés erősen fejnehéz volt, vagyis több jelentős kiadás már az év első hónapjaiban megtörtént. A kiadási fegyelem kedvező alapot teremthet a költségvetés stabilizálásához, hosszabb távon azonban a gazdasági növekedés élénkítésére, új beruházásokra és a termelékenység javítására is szükség lenne.
Az adóbevételek szerkezete eközben több figyelemre méltó folyamatot jelez. Az szja- és a szochobevételek a bérek emelkedésének köszönhetően növekedtek, miközben az szja-bevételek a családi adókedvezmények bővítése mellett is magasabbak lettek. Folytatódott a KATA és a KIVA térnyerése is, az áfa pedig továbbra is a költségvetés legfontosabb bevételi forrása: ebből 2026 első felében 4256,5 milliárd forint folyt be, 4,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A rekordméretű júliusi többletet ugyanakkor érdemes óvatosan értékelni, mert az adatokból egyelőre nem rajzolódik ki a gazdaság érdemi gyorsulása, az állami kiadások visszafogása pedig önmagában fékezheti a növekedést. Ráadásul az uniós forrásokhoz kapcsolódó kiadások megelőlegezése miatt augusztusban ismét jelentős, akár 2000 milliárd forintos pénzforgalmi hiány követheti a rendkívüli júliusi eredményt.
Az OECD az adókedvezmények szűkítésével növelné a magyar költségvetés mozgásterét
A szervezet friss országjelentése szerint a magyar gazdaság három év stagnálás után ismét növekedési pályára állhat: a GDP 2026-ban 1,9, 2027-ben pedig 2,2 százalékkal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás élénkülésének köszönhetően. A költségvetési kilátások ugyanakkor továbbra is kedvezőtlenek. Az OECD 2026-ra a GDP 6,7 százalékának megfelelő hiányt vár, amely 2027-re 5,5 százalékra mérséklődhet, miközben az államadósság aránya érdemben nem csökkenne. A szervezet ezért az állami működés hatékonyabbá tétele és a kiadások visszafogása mellett új, hosszú távon fenntartható bevételi források bevonását is szükségesnek tartja.
Az adórendszer átalakításának központi elemeként az OECD a személyi jövedelemadóhoz, az áfához és a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmények körének szűkítését, valamint az adóalap szélesítését javasolja. A szervezet ismét felvetette egy minimális, általános, értékalapú ingatlanadó fokozatos bevezetését is, amelyből a származó bevétel az önkormányzatokhoz kerülne, miközben az alacsony jövedelmű háztartások mentességet kaphatnának. Az OECD szerint az intézkedést a munkát terhelő adók csökkentésével lehetne ellensúlyozni: példaként említi, hogy az ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan a munkavállalók 90 százalékának mérséklődhetne az szja-terhelése.
Magyar filmtámogatás: 2026. július 1-jétől korlátozás nélkül újraindult a regisztráció
A magyar kormány bejelentette, hogy 2026. július 1-től kezdődően újraindította a filmtámogatásra jogosult filmprodukciók nyilvántartásba vételét. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Filmiroda újra korlátozás nélkül fogadja a támogatási kérelmeket. Ahogy decemberben megírtuk, a 2025. december 23-án megjelent kormányrendelet 2026 első félévére 140 milliárd forint összegű féléves felső korlátot állapított meg a nyilvántartásba vehető filmprodukciók összköltségvetésére vonatkozóan, míg az év második felére a korlátozás kérdése ez ideáig nyitott volt.
Szeptembertől kötelező a nyugtaadat-szolgáltatás, év végéig tart a türelmi idő
2026. szeptember 1-jétől a kézzel vagy számítógéppel kiállított nyugták adatairól is kötelező lesz adatot szolgáltatni a NAV-nak. Az információkat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékenkénti bontásban kell beküldeni. A vállalkozások több megoldás közül választhatnak: (1) használhatják az adóhatóság ingyenes ePénztárgép alkalmazását, amely automatikusan továbbítja az adatokat, (2) kisebb adatmennyiség esetén kézzel rögzíthetik azokat a KOBAK-portál webes felületén, (3) a nagyobb forgalmú cégek és webáruházak pedig gépi interfészen keresztül, saját rendszerükből teljesíthetik a kötelezettséget. A szeptember 1. és december 31. közötti négyhónapos átállási időszakban a NAV tájékoztatással és gyakorlati segítséggel támogatja az érintetteket, és bírságot egyelőre nem szab ki. Szankciókra csak 2027. január 1-jétől kerülhet sor, ha az adatszolgáltatás elmarad vagy hibásan teljesül.
Nulla százalékra csökkenhet egyes alapvető élelmiszerek áfája Bulgáriában
A bolgár parlament előtt lévő törvényjavaslat 0 százalékos áfakulcsot vezetne be a Nemzeti Statisztikai Intézet úgynevezett kis fogyasztói kosarában szereplő alapvető élelmiszerekre és italokra, köztük a kenyérre és egyes lisztfajtákra, a tejre és tejtermékekre, valamint bizonyos hús- és baromfitermékekre. Az intézkedés célja az emelkedő megélhetési költségek és a háztartásokra nehezedő pénzügyi terhek enyhítése, de a kedvezmény nem terjedne ki valamennyi élelmiszerre. A javaslatról az Országgyűlés plenáris ülése dönt, elfogadása esetén pedig a szabályozás a 2026. évi állami költségvetésről szóló törvénnyel egyidejűleg lépne hatályba. Az érintett kiskereskedőknek, élelmiszerboltoknak és vendéglátóipari vállalkozásoknak ennek nyomán módosítaniuk kellene áfaszámítási, számlázási és jelentéstételi rendszereiket, hogy azok megfelelően kezeljék a nulla százalékos adókulcsot.
A bírósági döntés után százmilliárdos vám-visszatérítés indult az USA-ban
Az amerikai kormányzat eddig mintegy 100 milliárd dollárnyi, kamatokkal növelt vám-visszatérítést hagyott jóvá az importőrök számára, miután a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a nemzetközi rendkívüli gazdasági hatáskörökről szóló törvény nem jogosította fel az elnököt a „felszabadítás napján” bevezetett vámok kivetésére. A döntés nem Trump kereskedelempolitikai céljait, hanem az alkalmazott jogalapot kifogásolta, mivel az alkotmány a vámok megállapítását a Kongresszus hatáskörébe utalja. A visszatérítések kezelésére létrehozott CAPE rendszerbe július végéig közel 129 milliárd dollárnyi igényt fogadtak be, a folyamat azonban még korántsem zárult le, hiszen több mint 330 ezer importőr fizetett IEEPA-alapú vámot. A visszatérítések közvetlen kedvezményezettjei azok az importőrök, amelyek az áruk beléptetésekor ténylegesen megfizették a vámot, nem pedig azok a fogyasztók, akikre a vállalatok a többletköltséget magasabb árak formájában átháríthatták. Az amerikai szabályok nem kötelezik a cégeket arra, hogy a visszakapott összegeket továbbadják vásárlóiknak, ráadásul azok a kisebb vállalkozások sem feltétlenül jogosultak visszatérítésre, amelyek közvetítőn keresztül importáltak. Trump eközben más jogszabályokra támaszkodva igyekszik újjáépíteni vámrendszerét, ám az új intézkedések szintén jogi kifogásokkal szembesülhetnek.
