Július 1-től az Európai Unió olyan átfogó vámszabály-módosításokat vezetett be, amelyek alapjaiban érintik az e-kereskedelmi rendeléseket. Ennek keretében megszűnt a 150 eurós érték alatti vámmentesség, és új, fix 3 eurós vámtételt vezettek be a kis értékű csomagokra. A cél az, hogy megszüntessék a harmadik országbeli eladók előnyét, csökkentsék a visszaéléseket és biztosítsák az uniós termékbiztonsági szabályoknak való megfelelést. Rozgonyi Sándorral, a Magyar Vámügyi Szövetség elnökével, a Milsped Hungary Kft. vámigazgatójával arról beszélgettünk, hogy miért vált tarthatatlanná a korábbi vámmentességi rendszer, hogyan rendezheti át az új szabályozás az e-kereskedelmi és logisztikai piacot, illetve megfékezhető-e egyáltalán ezen a módon a kínai csomagáradat.
A beszélgetés videófelvétele:
Különadásunk vendége több mint három évtizeddel ezelőtt kezdte szakmai pályafutását a Vám- és Pénzügyőrségnél. Később több multinacionális termelő és logisztikai vállalatnál is dolgozott a vámszakmai terület vezetőjeként. 1998 óta tagja a Magyar Vámügyi Szövetségnek (MVSZ), amelynek elnökévé 2024-ben választották meg. Aktívan részt vesz a szervezet hatósági képzéseiben, emellett a Budapesti Corvinus Egyetemen vámlogisztikai ismereteket oktat.
A beszélgetés során elhangzott legérdekesebb adatok és kijelentések:
- A Magyarországra irányuló e-kereskedelmi forgalom mintegy 91 százaléka Kínából érkezik, a maradék nagy részén néhány délkelet-ázsiai ország és az Amazon osztozik.
- A magyar vásárlók 2025-ben mintegy 15 millió csomagot rendeltek a TEMU-ról, ugyanez a szám idén július 1-ig bezárólag több mint 7 darab volt.
- A budapesti Liszt Ferenc repülőtérre naponta 800-1000 tonna e-kereskedelmi áru érkezik. Ennek csak mintegy 15%-a marad Magyarországon, a többit más országokba szállítják.
- Az e-kereskedelmi piac rendkívül árérzékeny. Jelenleg csomagonként átlagosan maximum 0,5 euró az a logisztikai költség (vám, raktározás, kiszállítás), amit a piaci szereplők hajlandóak elviselni.
- 2024-ben közel 4,6 milliárd e-kereskedelemi platformokról rendelt csomag érkezett az Európai Unió területére. 2025-ben ezek száma elérte a 5,8 milliárdot.
- 2026. július 1-ig 5-6 olyan ország volt az Európai Unióban, amely nagy mennyiségben e-kereskedelmi áru vámkezelését végezte. Magyarország a volumen tekintetében dobogós helyen van.
Az adás során tárgyalt kérdések:
- Hogyan alakult az e-kereskedelmi forgalom az unóban az elmúlt években?
- Miért volt szükség a vámszabály-módosításokra? Mi ezeknek a lényege?
- Miért érte meg hosszú éveken át fenntartani a 150 euró alatti csomagok vámmentességét?
- Milyen trükköket és kreatív megoldásokat vetettek be az importőrök, hogy az értékhatár alatt maradjanak?
- A módosítások hatályba lépése után milyen szabályok vonatkoznak a 150 euró feletti csomagokra?
- Elegendő lehet ez a fix 3 eurós vámtétel a fogyasztói magatartás megváltoztatásához?
- Mi a különbség a handling fee és a 3 eurós vám között?
- Mi Magyarország szerepe és súlya az EU-s vámkezelési forgalomban? Mi tesz versenyképesebbé egy repteret egy másikhoz képest e tekintetben?
- Mekkora bevétele származik vámokból a magyar államnak évente?
- Hogyan alkalmazkodhat Kína az új szabályokhoz?
- Hogyan tud Magyarország előrelépni a nemzetközi versenyben a meglévő infrastruktrájára alapozva?
- A légi áruszállítás, vámkezelés és vámellenőrzés folyamata
- Be lehet-e vetni a mesterséges intelligenciát a vámeljárások, vámellenőrzések során?
- Mennyire gyakori a közvetlen vámjogi képviselet az e-kereskedelemben?
- A magyarországi e-kereskedelmi szektor fejlődése: a vámhatóság hozzáállása, reakcióideje és rugalmassága
- Mi a helyzet a Magyarországon található egyéb repterekkel vámkezelés tekintetében?
- Mennyire domináns Kína az e-kereskedelemben?
- Hogyan fog módosulni 2028-tól az uniós vámreform részeként az e-kereskedelem?
