A kormányváltást követően a befektetők egyelőre optimistán tekintenek a magyar gazdaságra, mert látni vélik azt a pályát, amely mentén a költségvetés idővel stabilizálódhat. A forint erősödésében tetten érhető optimizmus már a kötvényhozamokon is jól érzékelhető, és várhatóan a nagy nemzetközi hitelminősítők is előbb-utóbb reagálni fognak. A piac részben a lengyel gazdasági sikertörténet párhuzamát látja Magyarországban, sőt egyes szereplők ennél is nagyobb lehetőséget áraznak előre. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével a költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyekről, a kormány adórendszert érintő átalakítási terveiről, az uniós pénzek egyenlegjavító hatásairól, és az euró bevezetésének lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.
A beszélgetés videófelvétele:
Különadásunk vendége a Nemzetgazdasági Minisztériumban kezdte pályáját gazdaságtervezői pozícióban, ezt követően a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott közgazdasági elemzőként, majd modellezőként. Később az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza volt, onnan került az UniCredit Bankhoz, ahol saját szavai szerint ő működteti az intézet kristálygömbjét. Szakértő nyilatkozóként és szakcikkek szerzőjeként is gyakran találkozhatunk nevével a hazai gazdasági sajtóban, de a podcast műfaja sem idegen számára.
A beszélgetés során megfogalmazott legütősebb állítások és vélemények:
„Ha az összes választáshoz kapcsolódó tételt levesszük, akkor nagyjából 1500 milliárd forint lenne a költségvetés strukturális hiánya, ami egyáltalán nem vészes.”
„Az elmúlt 10 évben nem volt hitelessége a költségvetési politikának, így nem volt képes megbízható irányt mutatni a piacok számára. Az új kormánynak elemi érdeke, hogy ezt a hitelességet visszaszerezze.”
„Az euró bevezetéséhez szigorú és fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. Ha letérünk erről az útról, ha költségvetési lazítások, túlköltekezések lesznek, azt keményen büntetni fogja a piac.”
„Emelkedő inflációs spirálra számítunk, de olyan mértékű inflációval nem kell számolni, mint ami 2022-ben volt.”
„A következő 2-3 hónapban egy olyan nyugalmi állapotban lesz az infláció, ami azt fogja mutatni, hogy itt minden a legnagyobb rendben, és utána jöhet szerintem egy feketeleves.”
„Izgalmas kérdés, hogy változik-e a költségvetés eddigi struktúrája, aminek egyensúlya a magas fogyasztási adókon és a minimálbér-emelések okozta járulékbevétel-emelkedésen múlott. Ameddig van fogyasztás és infláció, addig e modell egyensúlyban tudja tartani a költségvetést. Ha viszont be akarunk lépni az euró-zónába, ezt el kell engednünk.”
„Leginkább úgy lehet javítani a költségvetés egyensúlyán, ha a kiadási oldalon racionalizálunk. A legfontosabb, hogy az állam méretét csökkentsük.”
„A GDP közel 1 százalékát fizettük ki évente rezsitámogatás formájában. Inflációs szempontból nagy kérdés, hogy ezzel mit csinálunk.”
Az adás során tárgyalt kérdések:
- Az új kormány január-május hónapra vonatkozó költségvetési gyorsjelentésének elemzése.
- A választási költekezés nélkül reálisan elérhető lett volna a 2026-ra tervezett 4 százalékos költségvetési hiány? Ez várhatóan hol áll meg év végén?
- Milyen pozitívumokat lehet felsorolni az új kormány felállása óta a költségvetés alakulása szempontjából?
- Mekkora súlyt képviselnek a kiadási oldalon a TISZA választási ígéretei között megfogalmazott adójellegű intézkedések?
- Mennyire számít meglepetésnek a forint árfolyamának ilyen mértékű emelkedése? Milyen okok állnak a jelenség mögött?
- Mikor lehet időszerű újra kamatcsökkentésben gondolkodni az MNB oldaláról?
- Ha nem lett volna az iráni válság, akkor most egy 340 forint körüli euro árfolyamunk lenne? Mikor lehet MNB kamatcsökkentésről beszélni?
- Milyen veszélyekkel járhat az előző kormány árintézkedéseinek (árrésstop, védett ár) kivezetése? Hogyan befolyásolhatja ez az infláció alakulását?
- A hazahozott EU-s forrásoknak van-e olyan része, ami azonnal javíthatja a 2026-os költségvetés egyenlegét?
- Található-e még valami a költségvetés bevételi oldalán, ami komoly tartalékot jelenthet?
- Hogyan alakulhatnak közép és hosszú távon a költségvetés kamatkiadásai?
- Melyek az eurózónába lépés legfontosabb feltételei? Hogyan alakulhat Magyarország esetében az euró bevezetés menetrendje?
- Mennyire követendő számunkra Csehország és Lengyelország példája?
- Meddig maradhat fenn Magyarországon az a helyzet, hogy az erős bérdinamika nem követi a költségvetés és a gazdaság tényleges állapotát?
- Iráni válság, ukrán-orosz háború, AI: milyen hatással lehetnek ezek a magyar gazdaságra?
