Az Európai Bizottsággal kötött megállapodást követően a magyar kormány hivatalosan is benyújtotta hazánk átdolgozott helyreállítási és ellenállósági tervét, amely a helyreállítási alapból járó 10 milliárd eurós keret lehívásának feltétele. Bár egyelőre a megállapodás és az átdolgozott terv részletei sem ismertek, a témával kapcsolatban adott kormányzati nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy az adórendszert érintő korábbi vállalások teljesítése vonatkozásában Magyarország egyes esetekben felmentést vagy haladékot kapott. Az adásban ezeket a vállalásokat vesszük sorra.
MEGJEGYZÉS: A kormány 2026. június 11-én fontos bejelentést tett a vagyonadó bevezetése kapcsán, aminek tartalma a felvétel rögzítésekor még nem volt ismert.
Az adás videófelvétele itt tekinthető meg:
EU-források: mi maradt a korábbi adószakmai vállalásokból?
Az uniós pénzek hazahozatala kapcsán az Európai Bizottsággal kötött megállapodásról adott kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az átdolgozott és nemrég benyújtott helyreállítási tervben szereplő, magyar adórendszert érintő vállalások jóval kisebb hangsúlyt kapnak, mint korábban. Arra lehet következtetni, hogy bizonyos vállalások vagy lekerültek a napirendről, vagy legalábbis enyhébb, hosszabb távú formában maradtak csak meg.
Különösen igaz lehet ez a szektorális különadókra: míg korábban ezek fokozatos kivezetése markáns elvárásként jelent meg, most már inkább az valószínűsíthető, hogy ezen a téren halasztás, puhítás vagy átstrukturálás történt. Ennek praktikus oka is lehet, hiszen a különadók gyors kivezetése komoly költségvetési feszültséget okozna. Vagyis nem feltétlenül teljes eltűnésről, inkább átalakításról, átnevezésről vagy lassabb kifutásról lehet szó.
Mindeközben néhány adózási vállalás továbbra is napirenden maradhat. Ilyen az adórendszer egyszerűsítése, az adóbürokrácia csökkentése, egyes kisebb adónemek racionalizálása, valamint a digitalizációs célok (például az eÁFA, az eNyugta, EMAP) erősítése. A társasági adózásban és a transzferárazásban már eddig is látható volt a szigorodás, és ezen a téren várhatóan megmarad az erősebb ellenőrzési fókusz. Összességében tehát nem az körvonalazódik, hogy az EU konkrét adóemeléseket vagy új adónemeket írna elő Magyarországnak, hanem az, hogy a magyar adórendszernek jobban kell illeszkednie a fenntarthatóbb, átláthatóbb és adminisztratív szempontból egyszerűbb működéshez – miközben néhány korábbi, keményebb vállalás teljesítése tekintetében az ország érdemi mozgásteret nyerhetett.
Májusban többlettel zárt a költségvetés, de mégsem lehetünk vidámak
Májusban 43,5 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ez derül ki abból az előzetes adatközléséből, amelyet már az új kormány Pénzügyminisztériuma adott ki. Pénzforgalmi szemléletben ezzel a teljesítménnyel az első 5 hónap egyenlege -3806 milliárd forint, ami a korábbi évekkel összevetve még mindig rendkívül lehangolónak mondható. Ezen felül az is aggodalomra ad okot, hogy az általános forgalmi adóból származó bevétel 55,4 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakához képest.
Miért nehéz bevezetni a vagyonadót?
Nem csak minket foglalkoztak intenzíven a vagyonadó kérdése. A 24.hu portálon nemrégiben megjelent szakmai cikk szerzője hozzánk hasonlóan az új adónem bevezetésének nehézségeit veszi sorra. Fő állítása, hogy a tervezett magyar vagyonadó jelenlegi formájában számos szakmai és gyakorlati problémát vet fel. Előző adásunkban lényegében mi is erre a következtetésre jutottunk.
Nem sok részletet lehet tudni a KATA újbóli kiterjesztéséről
„A kormány 2027-től visszaállítja a KATA széles körű elérhetőségét. Meggyőződésünk, hogy a magyar mikrovállalkozóknak, egyéni vállalkozóknak, és önfoglalkoztatóknak szükségük van egy olyan adózási formára, ami egyszerű, kiszámítható és nem terheli őket aránytalan adminisztrációval.” Kármán András, Magyarország pénzügyminisztere ezekkel a szavakkal ismertette a kormány kisadózó vállalkozók tételes adójának átalakításával kapcsolatos terveit.
A valódi kérdés nem az, hogy a vállalkozók nagy része szívesen visszatérne-e a KATA rendszeréhez, hanem az, hogy milyen feltételekkel és szabályokkal működik majd az új konstrukció. Egy hatékony és fenntartható megoldásnak egyszerre kell támogatnia a tisztességesen működő egyéni vállalkozókat, csökkentenie a rendszerrel való visszaélések lehetőségét, valamint választ adnia egy olyan problémára is, amely korábban kevesebb figyelmet kapott: a vállalkozók társadalombiztosítási jogosultságainak és nyugdíjbiztonságának kérdésére.
Új HIPA-elvonás: kivételezett nagyvárosok, növekvő teher a kisebb településeknek
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelete meghatározza, hogy az önkormányzatoknak mennyi helyi iparűzési adó (HIPA) többletet kell június 30-ig befizetniük egy Településfejlesztési Alapba, amely a Versenyképes Járások programot finanszírozza. A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy Budapest és a megyeszékhelyek teljes mentességet kapnak a befizetés alól, vélhetően súlyos pénzügyi helyzetük miatt. Ennek következtében a teher nagyobb része a kisebb településekre hárul, így például Kazincbarcika válik a legnagyobb befizetővé.
Megszüntették a dísznövényadót
A kormány megszüntette a két éve bevezetett, dísznövényeket terhelő marketing- és innovációs hozzájárulást, miután az alig termelt bevételt (évente mindössze néhány tízmillió forintot), miközben jelentős adminisztratív terhet rótt mintegy 50 ezer érintettre, köztük kertészetekre, tájépítőkre és más zöldfelület-kezelőkre. Az agrárminiszter rendelete nemcsak az adó eltörlését mondja ki, hanem elrendeli a 2026-ra befizetett összegek visszatérítését is, így a szabályozás lényegében megszünteti az ágazat számára kevéssé hatékony, de bürokratikusan megterhelő kötelezettséget.
