Az, hogy mindenképpen lesz vagyonadó itthon, már eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy milyen szabályokkal fogják bevezetni. Mire fog vonatkozni? Mi lesz az adóalap? Hogyan definiáljuk a vagyont? Csak bizonyos vagyonelemeket érint vagy a vagyon teljes egészét? Hogyan lehet felmérni, megbecsülni a vizsgált vagyonelemek mértékét? Európában kevés helyen láthatunk működő példát, ezek tapasztalatai talán utat mutathatnak a magyar jogalkotónak.
Az adás teljes videófelvétele:
„Közép és hosszú távon beszélhetünk a különböző adók átalakításáról”
Ezt válaszolta Magyar Péter miniszterelnök egy újságírói kérdésre, amely a különadók sorsát firtatta. Hozzátette, hogy a magyar költségvetés meglehetősen gyászos helyzetben van, 2026-ban nagyon magas lesz a hiány, ezért a kormány egyik legfőbb célja egy olyan új költségvetés elfogadása, amely megbízható adatokon alapul, és amely megfelelő kereteket biztosíthat az érdemi gazdasági növekedés elindításához.
Törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti adószabályokat
A 2026. évi XIV. törvény több, a veszélyhelyzet idején bevezetett gazdasági és adózási intézkedést emel tartósan törvényi szintre, ezzel stabilabb, ugyanakkor továbbra is jelentős terheket tartalmazó szabályozási környezetet alakítva ki. A jogszabály változatlan formában fenntartja többek között a reklámadó 0%-os mértékét, valamint az energiaellátók és a pénzügyi szektor különadóit, amelyek így a rendes jogrend részeként maradnak hatályban. Részletes szabályok vonatkoznak az adóalapok meghatározására, az átalakuló vállalkozások kezelésére és a kedvezmények alkalmazására, miközben a bevallási és megfizetési kötelezettségek is egyértelműen rögzítésre kerülnek. A törvény összességében azt jelzi, hogy a korábban átmenetinek szánt intézkedések hosszabb távon is meghatározó elemei maradnak a hazai adózási környezetnek.
Hogyan vezetjük be a vagyonadót?
Az, hogy mindenképpen lesz vagyonadó, már a választások előtt eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy milyen szabályokkal fogják bevezetni. Mire fog vonatkozni? Mi lesz az adóalap? Hogyan definiáljuk a vagyont? Csak bizonyos vagyonelemeket érint vagy a vagyon teljes egészét?
Kármán András a miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy 2028-tól tervezik bevezetni a vagyonadót, méghozzá széles adóbázison, alacsony kulcs alkalmazásával. Nagyjából 200 milliárd forint bevételt remélnek tőle, aminek nagyságrendje szimbolikusnak tekinthető, ha azt nézzük, hogy jelenleg többezer milliárd forint hiányzik a költségvetésből. Az eSZJA-hoz hasonlóan a vagyonadó esetében is az adóhatóság fogja elkészíteni és kiajánlani a bevallás tervezetét, amelyet az adózók vagy elfogadnak, vagy módosításokkal élhetnek. A pénzügyminiszter szavaiból az is kiderült, hogy nem szükséges jelentősen bővíteni a NAV ezirányú ellenőrző és kockázatelemző kapacitását. Véleménye szerint már most is rendelkezésre állnak azok az adatok és adatbázisok, amelyekre alapozva el lehet végezni ezt a munkát.
További részletek egyelőre nem ismertek, annyi azonban kijelenthető, hogy a vizsgált vagyonelemek értékének felmérése, becslése sok esetben valószínűleg komoly módszertani problémákba fog ütközni.
Hozzányúlnak a bizalmi vagyonkezelés szabályaihoz
A már említett parlamenti meghallgatáson a pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a vagyonadó bevezetése mellett a döntéshozók kiemelt figyelmet fordítanak a bizalmi vagyonkezelés esetleges adóelkerülési célú használatára is. Ez különösen azért lényeges, mert a piacon már megjelentek olyan megoldások, amelyek ezt a konstrukciót a vagyonadó elkerülésének eszközeként pozicionálták, ami a jogalkotói szándékkal ellentétes. A kormány ezért rövid határidővel jogszabály-előkészítést írt elő, amelynek célja egyrészt a vagyonadóztatás feltételeinek kialakítása, másrészt a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adómentességi szabályok felülvizsgálata. A tervezett intézkedések egyértelműen azt jelzik, hogy a szabályozás szigorítása várható, és a kiskapuk bezárására törekednek.
Áfacsökkentés a láthatáron
A Tisza egyik választási ígérete volt, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfakulcsát a kedvezményes kategóriába sorolják, vagy 27-ről 5 százalékra csökkentik. Arról még nincs információ, hogy pontosan mely termékek lesznek érintettek. A kormány elvárása az intézkedéssel szemben az, hogy a fogyasztók valóban megérezzék annak árcsökkentő hatását.
Nem ússzák meg az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás megfizetését
A kormány egyértelművé tette, hogy az önkormányzatoknak teljesíteniük kell a szolidaritási hozzájárulás befizetésére vonatkozó jogi kötelezettségüket, ugyanakkor széles körű egyeztetéseket ígér a rendszer finomhangolására. A jelentős összegeket érintő elvonás az elmúlt években erősen megnőtt, és különböző mértékben terheli az egyes településeket, ami eltérő pénzügyi helyzeteket és működési nehézségeket eredményezett. A kérdés jogi vitákat is kiváltott, több önkormányzat – köztük Budapest – bírósági úton támadta meg a hozzájárulást, miközben egyes települések a befizetés megtagadásával próbáltak nyomást gyakorolni. A kormány álláspontja szerint rövid távon a kötelezettségek teljesítése elvárt, hosszabb távon azonban a rendszer átalakítása és fenntarthatósága is napirendre kerülhet.
Kapcsolódó hír, hogy Budapest 60 napos fizetési haladékot kapott a 7,5 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás befizetésére, így átmenetileg mentesül az azonnali teljesítés alól.
A zöld áfa lehetőség vagy kockázat a magyar adórendszerben?
Magyarország számára reális és időszerű lépés lehet egy célzott zöld áfareform bevezetése, amely az uniós szabályok által is támogatott módon ösztönözheti a fenntartható beruházásokat és fogyasztói döntéseket. A jelenlegi magas általános áfakulcs mellett különösen erős ösztönző hatást fejthetne ki a környezetbarát technológiák – például a megújuló energia, az energiahatékony felújítások és a fenntartható közlekedés – kedvezményes adóztatása. A reform gazdasági előnyei között szerepel a beruházások élénkítése, a hazai kkv-k támogatása és az energiaimport-függőség csökkentése, ugyanakkor a költségvetési hatások gondos tervezést igényelnek. Összességében a zöld áfa nem csupán környezetpolitikai eszköz, hanem egy átfogó gazdaságpolitikai döntés, amely hosszú távon a fenntartható átmenetet is segítheti.
GloBE bevallás előtt: kulcskérdések és bizonytalanságok
A globális minimumadó első bevallási időszaka új szakaszt nyit a vállalatok számára, ahol a jogszabályi keretek már rendelkezésre állnak, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazás még számos kihívást rejt. A 2026. június 30-i határidő közeledtével különösen az adatszolgáltatás, az XML-alapú riportálás, valamint a számviteli és értelmezési kérdések jelentik a legnagyobb felkészülési feladatot, amelynek összetettsége jelentősen függ a mentességek alkalmazhatóságától és a számítások szervezési modelljétől.
Fordulat Shakira adóügyében: részben megdőlt az adóhatóság álláspontja
A spanyol legfelsőbb bíróság megállapította, hogy az adóhatóság nem tudta bizonyítani: Shakira 2011-ben Spanyolországban volt adórezidens, így az adott évre vonatkozó adókötelezettség és a korábbi szankciók megalapozatlanok voltak. Ennek eredményeként az énekesnő több mint 50 millió euró visszatérítésére lehet jogosult, miközben az ügy további évekre vonatkozó aspektusai változatlanul fennmaradtak. Az ügy hátterében évek óta húzódó jogvita áll, amely során Shakira következetesen vitatta az adócsalás vádját, és hangsúlyozta, hogy csak később vált spanyol adórezidenssé. Az adóhatóság ugyanakkor fellebbezést jelentett be, így a kártérítés kifizetése egyelőre nem végleges.
