Adócsökkentéseket, bérkedvezményeket és kedvezményes hitelt is tartalmaz az a nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amellyel a kormány javítani igyekszik a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit. A kérdés az, hogy ezek a könnyítések és lépések valódi megoldást jelentenek azokra a problémákra, amelyekkel a szektor hosszú évek óta küzd?
Az adás videófelvétele itt tekinthető meg:
Nagy bejelentést tett Nagy Márton
A vendéglátó egységek támogatására vonatkozó, százmilliárdos nagyságrendű csomagot mutatott be múlt héten a nemzetgazdasági miniszter egy sajtótájékoztató keretében. Az akcióterv 5+1 elemből áll: a reprezentációs adó részleges kivezetéséből, a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentéséből, a felszolgálási díj adózási kiterjesztéséből, egy kedvezményes hitel elérhetővé tételéből a Kisfaludy-programon keresztül, egy Vendéglátó Kisokosból, plusz a szektor papírmentessé tételéből az adminisztrációs terhek csökkentésével.
A felsorolt tételek egy része fajsúlyosnak mondható, ennek ellenére kérdéses, hogy ezek az intézkedések valódi megoldást jelenthetnek a vendéglátóipar problémáira. Emellett a bejelentés időzítése is érdekes. A szektor hosszú évek óta küzd a munkaerőhiánnyal. A vendéglátóhelyek többsége – Budapest és a megyeszékhelyek kivételével – a májustól szeptemberig tartó főszezonon kívül nem képes rentábilisan működni. Ahogy arról sem szabad elfeledkezni, hogy a vállalkozások egy része minimum félszürkén (vagy félfehéren) működik, ami versenyhátrányt okoz azoknak, akik a szabályok szerint játszanak.
A részletek még nem ismertek, a vonatkozó jogszabályok még nem jelentek meg, ezért egyelőre csak a miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottakra hagyatkozhatunk. Félő azonban, hogy a bevezetni tervezett új kivételszabályok, amelyek csak erre a szektorra fognak vonatkozni, tovább bonyolítják majd az adórendszert, miközben a bevételkiesést nem feltétlenül fedezi majd a Nagy Márton által várt fehéredés és fogyasztásbővülés.
Uniós jogsértés lett a magyar kiegészítő bányajáradékból
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a Magyarországon alkalmazott kiegészítő bányajáradék uniós jogot sért, mert korlátozza a letelepedés szabadságát és hátrányosan megkülönbözteti a külföldi székhelyű vállalkozásokat, mivel a 90 százalékos teher ellehetetlenítheti beruházásaik megtérülését. A járadékot eredetileg ideiglenes, Covid‑időszakra szánt intézkedésként vezették be, de azóta többször meghosszabbították, és főként öt építési alapanyagra vetik ki, amennyiben az eladási ár meghaladja az államilag meghatározott referenciaárat. A szabályozás több céget hozott nehéz helyzetbe – a Zalakerámiától a romhányi csempegyárig –, miközben a Duna Dráva Cement működését nem törte meg. A bírósági ítélet értelmében Magyarországnak haladéktalanul lépnie kell, különben az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat is kezdeményezhet.
Csúcsot döntött az ausztriai magyar munkavállalás
Tavaly tízéves csúcsra emelkedett az Ausztriában dolgozó magyarok száma: 2025‑ben átlagosan több mint 129 ezer magyar állt foglalkoztatotti jogviszonyban, ami tíz év alatt 66,7 százalékos növekedést jelent. A tendencia a Covid‑időszakot leszámítva évről évre tartósan emelkedett, jellemzően 5–10 ezer fővel. 2025 decemberében 131 081 magyar dolgozott alkalmazottként Ausztriában, ezzel a magyarok a második legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot alkották a németek után, jócskán megelőzve a románokat. Ha minden foglalkoztatási formát – például részmunkaidőt és szabadúszói státuszt – is beszámítunk, az Ausztriában dolgozó magyarok száma 2025 decemberében megközelítette a 150 ezret.
Rekordot döntöttek a beérkező kis értékű csomagok
A NAV adatai szerint 2025-ben 50 százalékkal több, összesen 204 millió kis értékű – 150 euró alatti – csomagot vámkezeltek Magyarországon, miközben az országba érkező áruk mennyisége lényegében nem változott. A vámkezelt áru össztömege 23 millió tonna, értéke 18 ezer milliárd forint volt, a vámbevétel pedig 154 milliárd, az importáfa 504 milliárd forintra nőtt. A harmadik országokból – főként Kínából – érkező online rendelések száma évek óta gyorsan emelkedik, amit röntgenes és kutyás ellenőrzésekkel próbálnak kezelni a hatóságok. Az egyre nagyobb forgalom miatt 2026 nyarától az EU 3 eurós vámot vezet be a kis csomagokra, mivel sok importőr mesterségesen alulértékeli a küldeményeket, és a nagy mennyiségű beáramlás miatt több nem megfelelő, akár egészségre veszélyes termék is átjuthat a határon. Magyarország mindeközben a régió egyik fő elosztóközpontjává vált az uniós piacra beérkező olcsó e‑kereskedelmi küldeményekben, amelyek jelentős része tovább is utazik más országokba.
Kína adóreformokkal és toborzással küzd a növekvő költségvetési rés ellen
Kína több mint egy évtizede nem látott mértékben erősíti adóhivatalait, hogy kezelje a növekvő költségvetési hiányt, amely 2025-re elérheti a GDP 12 százalékát. A központi és helyi adóhatóságok 2026-ban több mint 25 ezer új munkatársat vesznek fel, részben a nyugdíjba vonuló generáció pótlására, részben a szigorodó adóellenőrzések és a digitális gazdaság gyors terjedése miatt, amely új szaktudást igényel. Peking a vállalati adókedvezmények visszaszorításával, a magas jövedelműek – köztük a külföldi befektetésekből profitálók – szigorúbb adóztatásával és az online kereskedelem bevonásával is növelné bevételeit, miközben a helyi önkormányzatok pénzügyi gondjai miatt központilag venné át az adóbeszedés nagyobb részét. Bár az országos ingatlanadó bevezetése régóta napirenden van, a piac gyengélkedése miatt továbbra sem lép életbe. A kormány célja, hogy adóemelés nélkül teremtsen több bevételt, és ezzel stabilizálja a válságok sújtotta költségvetési rendszert.
