4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.
Az adás Youtube-felvétele:
A cukrászoknak is odadobhatják a vendéglátók mentőövét
A kormány a vendéglátóipari akcióterv kiterjesztésén dolgozik – erről számolt be Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a terv az, hogy a mintegy 3 ezer magyarországi cukrászda számára is elérhetővé váljon az 5+1 pontból álló intézkedéscsomag. Mint kiderült, a Magyar Cukrász Ipartestület január végén kezdeményezett egyeztetést a minisztériummal a témában.
Hungary Surcharge: Alibaba és a 4,5 százalék
Különös jelenségre lettek figyelmesek az Alibaba online platformjáról rendelő magyar vásárlók az elmúlt időszakban. A számlákon ugyanis megjelent egy Hungary Surcharge (Magyarország-pótdíj) elnevezésű sor, amely 4,5 százalékkal növeli a fizetendő végösszeget. A kínai e-kereskedelmi óriás a honlapján egy magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, ami alapján – állítása szerint – beszedheti ezt a plusztételt.
A történet azonban itt nem áll meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis egy közleményben reagált a jelenségre. Ebben azt írták, hogy nincs ilyen megállapodás, az Alibabával semmilyen külön tételről, magyar vásárlóktól beszedhető pótdíjról nem egyeztek meg. A díj felszámítását a fogyasztók megtévesztéseként értékelik, mert a cég „kötelező állami teherként vagy előírásként mutat be egy, a fogyasztókra hárított többletköltséget”. A minisztérium felszólította az Alibabát, hogy szüntesse be ezt a gyakorlatot, egyben belengette, hogy a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálatot fog indítani az ügyben.
TISZA adócsomagjának rövid elemzése
Megjelent a TISZA választási programja, amely természetesen a magyar adórendszerrel kapcsolatos elképzeléseket és vállalásokat is tartalmazza. Ebből a fejezetből az mindenképpen kiderül, hogy a legnagyobb ellenzéki párt valóban kezdeni akar valamit ezzel a területtel. A megfogalmazott javaslatok nagy részét az elmúlt hónapokban már megismerhettük. Ami egyértelmű újdonságnak számít, hogy a TISZA azonos bázisra szeretné hozni az iparűzési adót a társasági adóval. Ez azt jelenti, hogy az összevont társasági adókulcs 11 százalék lesz (9 + 2 százalék) a párt választási győzelme esetén.
A szolidaritási hozzájárulás történetének újabb viharos fejezete
A kormány új, február 3-án megjelent rendelete értelmében megszűnik a jogi védelem lehetősége a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Ez azt jelenti, hogy Budapest és más önkormányzatok sem pereskedhetnek többé az állami inkasszók ellen. A szabályozás ráadásul visszamenőleges hatályú, vagyis lezárja a már folyamatban lévő pereket is, és szoros határidőt szab az eddig meg nem fizetett tartozások beszedésére.
A Fővárosi Törvényszék más megközelítést követ, ugyanis egy friss végzésében alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a kormány rendeletével szemben. Éppen ezért a bíróság folytatja a perek tárgyalását és egyedi normakontroll eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál. Ezen felül azt is mérlegeli, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon az ügyben.
