A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?
Érvek és ellenérvek a mesterséges intelligencia adóztatása kapcsán
Egyre többet olvasni arról, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése milyen hatással van a munkaerőpiacra. Ennek folyamata már a statisztikai adatokból is kezd kirajzolódni, különösen a pályakezdő pozíciók számának csökkenésében és a belépő szintű feladatok alakulásában érhető tetten. Ezzel párhuzamosan megjelent egy olyan szakmai felvetés, amelynek lényege leegyszerűsítve az, hogyha „az AI elveszi a munkánkat”, akkor valamilyen módon fizessen jövedelemadót!
Ha az élőmunkát automatizálással sikerül kiváltani, akkor ott mindenképpen adóbevétel-kieséssel kell számolni. Nemzetgazdasági szinten vizsgálva ez a folyamat előbb-utóbb biztosan befolyásolni fogja az állami költségvetés szerkezetét.
Egyik oldalról nézve a mesterséges intelligencia alkalmazása növelheti a hatékonyságot és a produktivitást, ami az adott cég nyereségét is javíthatja. Ez elvileg magasabb társasági adó (TAO) befizetéshez vezethet. Ugyanakkor az élőmunka kiváltása SZJA- és járulékbevétel-kiesést okoz, miközben az államnak komoly kiadásokat jelent az érintett munkavállalók támogatása, átképzése. Feltételezhető, hogy a TAO-bevételek növekedése nem lesz képes ellensúlyozni ezt, ami mindenképpen új adópolitikai válaszokat igényelhet.
A technológiai fejlődés a történelem során több esetben is rövid időn belül átrajzolta a foglalkoztatást. A mostani változás azonban minden eddiginél gyorsabb, az AI-szolgáltatások ráadásul széles körben és sokszor ingyenesen elérhetők. A munkaerőpiacnak és az oktatásnak emiatt kevesebb ideje van az alkalmazkodásra.
Összességében kijelenthető, hogy a mesterséges intelligencia adóztatásának gondolata mellett szólnak érvek, ám a megvalósítás kulcsa a pontos definíciókban, a költségvetési hatások kiegyensúlyozásában és az utánpótlás védelmében rejlik. A döntés nem pusztán arról szól, hogy „fizessen-e az AI adót”, hanem arról is, hogyan őrizhető meg a munkaerőpiac egészsége, a versenyképesség és a társadalmi igazságosság egy gyorsuló technológiai korszakban.
Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából
Életciklusa végéhez közeledik az Általános Nyomtatványkitöltő Program, amelyet még mindig sokan használnak adóbevallásaik benyújtásához. Az adóhatóság ezért most intenzív kampányba kezdett, és már most arra szólít fel mindenkit, hogy készüljön fel az átállásra, ami nem lesz egyszerű folyamat. Az idő egyre fogy, hiszen 2027. január 1-től kizárólag korszerű, adatalapú megoldásokon keresztül lehet adatokat beküldeni a NAV-hoz, amelyek gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé teszik az adóügyek intézését. Az új platformok folyamatosan bővülő funkciókat kínálnak, és az átállásban a NAV is támogatást nyújt.
Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése
Az új transzferár-rendelet megalkotása nem meglepő fejlemény, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás még 2017-ben lépett hatályba, leváltva a korábbi, 2009-es rendeletet. A tervezet 2025. december 10-ig társadalmi egyeztetés alatt állt, és várhatóan még 2025 folyamán kihirdetik. A szabályozás fő irányvonala egyértelműen az OECD Transzferár Irányelvekhez való további közelítés, különös tekintettel az adóhatósági kockázatelemzés és az ellenőrizhetőség erősítésére.
A jogalkotói szándék kettős. Egyrészt bizonyos területeken adminisztratív könnyítések jelennek meg, másrészt azon ügyletek esetében, amelyek továbbra is dokumentációs kötelezettség alá esnek, a nyilvántartások tartalmi mélysége és részletezettsége érezhetően növekszik. A tervezet alapján az alábbiakban felsoroljuk a fontosabb szabályváltozásokat.
Az új transzferár-rendelet főszabály szerint a 2026-ban kezdődő adóévre alkalmazandó, azonban az adózó választása alapján már a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható. Bár az értékhatár-emelések egyes esetekben csökkenthetik az adminisztratív terheket, az érintett ügyletek dokumentálása lényegesen több előkészítést és mélyebb elemzést igényel. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság ellenőrzési fókuszában továbbra is kiemelt helyen szerepel a transzferárazás, a felkészülés halogatása kifejezetten kockázatos megközelítés.
Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy 2026. július 1-jétől 3 eurós (kb. 1200 forintos) vámot vetnek ki az Európai Unióba érkező alacsony értékű csomagokra, hogy visszaszorítsák a főként Sheinről és Temuról rendelt olcsó termékek beáramlását. Az intézkedés ideiglenes, amíg nem születik végleges megoldás a 150 euró alatti online vásárlások vámmentességének megszüntetésére. A szabályozás szükségességét az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése indokolja: míg 2022-ben 1,4 milliárd ilyen csomag érkezett az EU-ba, 2023-ban már 2,3 milliárd, 2024-ben pedig 4,6 milliárd darab.
Kivás és katás vállalkozások, figyelem!
A NAV hétfőn mintegy 2500 kisvállalati adózót értesített arról, hogy csak az egymillió forintot meghaladó adótartozásuk rendezésével maradhatnak kivások 2026-ban. A befizetés határideje 2025. december 31., és a tartozásba az év végéig esedékessé váló tételek is beleszámítanak. Akinek gondot jelent a teljesítés, fizetési kedvezményt kérhet, pozitív elbírálás esetén pedig megőrizheti kiva-alanyiságát. Az automatikus részletfizetés gyors megoldás lehet: kétmillió forint alatti tartozásnál a NAV évente egyszer hathavi pótlékmentes részletfizetést biztosít. Ha azonban az adózó év végén egymillió forintnál nagyobb nettó tartozással rendelkezik, a kiva-alanyiság megszűnik.
Hasonló szabály vonatkozik a katás vállalkozásokra is: közel 8 ezer adózó kata-alanyisága kerülhet veszélybe, mert nettó 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van. A NAV figyelmeztető levelet küld az érintetteknek, és felhívja a figyelmet az adószámla ellenőrzésére, amely online, bankkártyával is rendezhető. Fizetési kedvezmény itt is kérhető, de ha a tartozás év végéig nem csökken 100 ezer forint alá, a NAV határozattal megszünteti a kata-alanyiságot.
Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV
Az adóhatóság az online pénztárgép-adatok alapján észleli, ha megszakad a fizetési folyamat. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében olyan vállalkozásokat vizsgált, ahol feltűnően sok nyugtamegszakítás történt. Bár az ilyen megszakítás indokolt lehet például elütés vagy vásárlói elállás miatt, rendszeres előfordulása jogszerűtlenségre utalhat. Az ellenőrzések során az adózók különböző magyarázatokat adtak, de a kockázatelemzés igazolta a revizorok gyanúját. Az akció eredményeként a vizsgált cégek már több mint 10 millió forintot befizettek az államkasszába.
Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat
A NAV éveken át nyomozott egy kispesti irodából irányított számlagyár után, amelyet az oringo.hu-t létrehozó vállalkozó indított 2013-ban. A hálózat fiktív számlákkal segítette cégeknek az adófizetés elkerülését, majd a befizetett összegek nagy részét készpénzben visszajuttatta nekik, miközben a jutalékot (12,63%) megtartotta és az adót nem fizette be. A bűnszervezet több tucat céget vont be, milliárdos kárt okozott a költségvetésnek, és luxusingatlanokkal, autókkal, ékszerekkel, valamint kötegekben készpénzzel gazdagodott. A NAV 2023 elején 170 helyszínen csapott le, több mint egymilliárd forint értékű vagyont foglalt le, az ügyben pedig több tucat ember áll bíróság elé, és további nyomozások zajlanak.
