A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal. Ez a Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast 104 adásának összefoglalója.
Megvan a minimálbér-megállapodás, de a szocho-csökkentés elmarad
A vártnál gyengébb gazdasági adatok (kisebb növekedés, magasabb infláció) miatt már tavasszal világossá vált, hogy a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodás nem tartható. Az ebben rögzített menetrend jövőre 13 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő, ennek azonban nem volt realitása.
Szeptember eleje óta folytak az egyeztetések a munkaadói és a munkavállalói oldal között. Előbbi 6-8 százalék körüli, utóbbi 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Már akkor látszott, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nehéz lesz megegyezni, és az álláspontokat közelíteni.
A tárgyalások egyik központi témája volt a szociális hozzájárulási adó csökkentésének kérdése, amely augusztus óta volt napirenden. A vállalkozók részéről megfogalmazott igény alapján a kormány akkor jelentette ki, fontolóra veszi, hogy 13-ról 12 százalékra mérsékelje ezt az adóterhet. A munkaadói oldal részben ettől tette függővé, hogy mekkora minimálbér-emelést hajlandó elfogadni. Az elmúlt hetekben azonban már lehetett érzékelni, hogy a szocho-csökkentés forgatókönyvének esélye fokozatosan csökken. A kormány végül arra hivatkozva állt el az intézkedéstől, hogy annak költségvetési egyenlegrontó hatása 200 milliárd forint felett van, amihez jelenleg nem áll rendelkezésre elég mozgástér. A döntésben szerepet játszott az is, hogy az Országgyűlés időközben elfogadta azt a 11 pontból álló gazdaságélénkítő csomagot, amely több adócsökkentési rendelkezést is tartalmaz.
A megállapodás ennek ellenére november 27-én végül megszületett. Ennek értelmében a minimálbér 2026. január 1-jétől 11 százalékkal bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 373 200 forintra emelkedik.
Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt
November 27-én került sor a nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatására a parlament gazdasági bizottságában. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az uniós pénzek hiánya nem okoz növekedési hátrányt Magyarország számára, és 2026-ra „repülőrajt” szerű gazdasági élénkülést ígért. Idén 0,5, jövőre 3 százalékos GDP-növekedést vár, ugyanakkor elismerte, hogy a költségvetési hiány csökkentése jelenleg lehetetlen a kedvezőtlen gazdasági környezetben. A hiánycélt 5 százalékra emelték, amit szerinte a piac elfogadott, és az államadósság stagnálhat. A miniszter kiemelte, hogy a német gazdaság gyengélkedése visszafogja a magyar növekedést, és a kormány intézkedései 1,5 százalékponttal mérséklik az inflációt, amely jövőre 3,6 százalék lehet.
A meghallgatáson szó esett a bankok extraprofitjáról és a szektor adóterheinek növeléséről is: jövőre plusz 180 milliárd forintot vonnak el a bankoktól, amit termelő vállalatok támogatására és adócsökkentésre fordítanak. Nagy Márton szerint a bankszektor jövedelmezősége kiemelkedő, ezért elviselik a többletadókat. A miniszter kitért az akkumulátoripar fontosságára, az uniós pénzek politikai okból való befagyasztására, valamint arra, hogy a nyugdíjrendszer szabályaihoz nem kívánnak hozzányúlni. Zárásként hangsúlyozta: a kormány kitart az adócsökkentés, a munka és a családok támogatása mellett, és bízik a választási sikerben.
Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet
Nem sokkal ezelőtt már foglalkoztunk azzal, hogy bár év közben elvileg nem lehetett volna díjat emelni, a veszélyhelyzetre hivatkozva az Energiaügyi Minisztérium mégis jogot kapott erre, így 2025. október 1-jétől új díjtáblázat lépett hatályba a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) tekintetében. A változás jelentős volt, több díjtétel is drasztikus mértékben növekedett.
A történet érdekessége, hogy az EPR-rendelet tartalmaz egy olyan kikötést, hogy amennyiben a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter (jelenleg az Energiaügyi miniszter) tárgyév november 30-ig külön rendeletben nem határozza meg a jövő évi díjakat, akkor azok az infláció mértékével automatikusan nőnek. E rendelet hiányában az októberi változásokat követően egy újabb emelkedés következett volna be. Az érintett érdekképviseleti szervek tiltakozásukat fejezték ki és inflációs kockázatokra figyelmeztettek.
Nem tudni, hogy ennek hatására, de végül 2025. november 28-án kihirdették a 2026-os díjrendeletet, amely a jelenleg érvényes díjakat rögzíti következő évre, vagyis nem lesz újabb emelés.
Jön az ebadó Szigethalmon
Szigethalmon 2025 januárjától ebrendészeti hozzájárulást vezetnek be: a kutyatartók évi 6000 forintot, a veszélyes ebek gazdái 20 ezer forintot fizetnek. Mentességet kapnak például az ivartalanított kutyák. A tulajdonosoknak 15 napon belül be kell jelenteniük az örökbefogadást, az állat elhullását vagy a tartási hely változását. Az intézkedés hátterében a gyakori kóborlások és az állatvédelmi törvény 2012-es módosítása áll, amely lehetővé teszi az ebadó kivetését és háromévenkénti ebösszeírást ír elő. A bevételt (évi 1–2 millió forint) kizárólag állatvédelmi célokra fordítják. Bár a helyi állatorvos szerint az összeg csekély az ivartalanítás költségéhez képest, a település példája nem egyedi: 2024-ben már 14 magyar városban van ebadó, és további települések tervezik a bevezetést.
Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával
A kormány 2025. december 1. és 2026. április 30. között ismét lehetővé teszi, hogy a SZÉP-kártya egyenlege hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható legyen. Az intézkedés célja a családok mindennapi kiadásainak könnyítése és a kártyákon lévő, több mint 96 milliárd forint mozgósítása, különösen a karácsonyi időszakban. A szabályozás szerint szinte minden élelmiszer-kiskereskedelmi üzlet csatlakozhat, de alkohol, tartós fogyasztási cikkek és non-food termékek továbbra sem vásárolhatók. A kormány ezzel nemcsak a turizmust, hanem átmenetileg a kiskereskedelmi forgalmat és a családok vásárlásait is támogatja.
A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket
Az adóhatóság ünnepek környéki ellenőrzési akciói az év végéig tartanak. A szervezet munkatársai az adventi vásárokon, piacokon, fenyőfaárusoknál, bevásárlóközpontokban és vendéglátóhelyeken vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az áruk eredetét és a foglalkoztatás szabályszerűségét. Szabályszegés esetén akár 2 millió forintos bírságot is kiszabhatnak, igazolatlan eredetű áruért pedig az érték 40%-áig terjedő büntetés jár, minimum 200 ezer forint magánszemélyeknél és 500 ezer cégeknél. Súlyos jogsértésnél a NAV árukészletet is lefoglalhat. Az ellenőrzések helyszíneit az Adótraffipax rovatban előre jelzik.
Az adás az alábbi csatornákon fogyasztható el:
