5 millió forintos, az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni Törökbálint, mert infrastruktúrája elérte kapacitásának határait. Az önkormányzatokat sújtó központi elvonások miatt egyre több település tekint pluszbevételi forrásként erre a lehetőségre, amelyet a nyáron elfogadott önazonossági törvény nyújt. Ezek az intézkedések ugyanakkor több alkotmányossági kérdést is felvetnek és egyértelműen korlátozzák a társadalmi mobilitást.
Fajsúlyos bejelentések hangzottak el a NAV adószakmai fórumán
Évek óta az a tapasztalat, hogyha valamilyen nagy bejelentésre készül az adóhatóság, akkor azt a hagyományosan ősszel megrendezett Nemzeti Adókonzultáción jelentik be. Nem volt ez másképp az idei rendezvény esetében sem. Adószakmai szempontból talán a legnagyobb izgalmat Lakos Lambert, a NAV informatikai elnökhelyettesének előadása hozta, amelyben bejelentette, hogy az Általános Nyomtatvány Kitöltő keretrendszert (ÁNYK) 2026 végén kivezetik. Természetesen arról is szót ejtett, hogy mi lesz az ÁNYK után. A bevallások fokozatosan az ONYA felületre költöznek, bár nem mindegyik, aminek az-az oka, hogy a jövőben gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül is fel lehet tölteni adatokat az adóhatósághoz az adóbevallások kapcsán. Az előadásból kiderült, hogy igazából ez lesz az adatfeltöltés (adóbevallás) jövőbeli sztenderdje, amelyhez kliensprogramokra lesz szükség. A pontos megvalósítás részletei azonban egyelőre még nem teljesen tisztázottak.
Más hangzatos kijelentés is elhangzott ezen a fórumon. Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára ugyanis előadásában többek arról beszélt, hogy megtört a magyar áfarés 2014 óta tapasztalható csökkenési trendje. Sőt, a mutató az elmúlt két évben némileg emelkedett, bár még így is az uniós és a régiós átlag alatt van. Mik lehetnek ennek az okai? Az adás során erre is válaszoltunk.
Önazonossági törvény: Törökbálint megtelt
A Budapest közeli település az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni. Az indoklás szerint a város infrastruktúrája elérte kapacitásának határait, a fejlesztésekhez pedig nincs elegendő forrás, ezért van szükség az önazonossági törvény által lehetővé tett intézkedés bevezetésére.
Szőke Péter polgármester az ezzel kapcsolatos nyilatkozatában hangsúlyozta, a javaslat célja nem az, hogy általánosságban megakadályozza a városba költözést. A tervezet kizárólag két, jelenleg még beépítetlen területre fókuszál: a volt téglagyár és a Napliget területére. Az 5 millió forintos betelepülési hozzájárulást kizárólag annak kellene majd megfizetni, aki itt vásárol majd ingatlant.
Korábban már közel 100 helyen vezettek be hasonló hozzájárulást, jellemzően másfél millió forintos nagyságrendben, de például Balatonföldváron az ingatlan vételárának százalékában határozták meg a fizetendő összeg mértékét.
NAV álláspont: a DÁP eAláírás nem használható céges képviseletben
A Digitális Állampolgár (DÁP) eAláírás kizárólag magánszemélyek számára, magáncélra használható – erősítette meg hivatalos állásfoglalásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség megkeresésére adott válasz egyértelműen kimondja: a cégjegyzés, illetve bármely nem természetes személy képviselete során az eAláírás alkalmazása jogszabályba ütközik. Ez az értelmezés összhangban van az ún. DÁP törvény vonatkozó részeivel és az eIDAS rendelet előírásaival, amelyek tiltják az ingyenes aláírás szakmai célú felhasználását.
A NAV álláspontja szerint az eAláírás nem tekinthető cégszerű aláírásnak, így egyéni vállalkozók sem használhatják vállalkozásuk nevében. A hivatal elkötelezett az egységes gyakorlat kialakítása mellett, és a DÁP szolgáltató tájékoztatói is megerősítik: az eAláírás kizárólag magáncélra vehető igénybe.
Az EU első alkalommal törölhet el egy magyar adót
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint a 2023-ban bevezetett magyar szén-dioxid-kvóta-adó ellentétes az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer alapelveivel, így jogsértő lehet. Az adó tonnánként 36 eurós terhet ró a legnagyobb hazai kibocsátókra, és bár a kormány költségvetési bevételt és politikai célokat is elért vele, a szabályozás logikája szembemegy az EU rendszerével, amely a kvóták fokozatos csökkentésével ösztönzi a kibocsátás mérséklését.
Ha az EU Bírósága a főtanácsnoki véleményt követi, az adót vissza kell vonni, és a befizetett összegeket kamatostul vissza kell téríteni, ami akár 200 milliárd forintos terhet is jelenthet az államnak. A döntés legkorábban tavasszal várható, és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása is folyamatban van, így a kormány több fronton kényszerülhet a vitatott adó eltörlésére.
Úgy tűnik, mégsem halasztják el az EUDR rendelet alkalmazását
Az Európai Bizottság célzott intézkedéseket javasol az erdőirtásról szóló uniós rendelet (EUDR) zökkenőmentes végrehajtására, különös tekintettel az informatikai rendszer működőképességére és az adminisztratív terhek csökkentésére. A javaslat egyszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket az alacsony kockázatú országok mikro- és kisvállalkozásai számára, valamint a downstream szereplőknek (például kiskereskedőknek) nem kell többé kellő gondossági nyilatkozatot benyújtaniuk. A cél, hogy az ellátási láncban csak egy beadvány legyen szükséges a piacra lépési ponton, miközben a nyomonkövetés és ellenőrzés megmarad.
A Bizottság átmeneti időszakokat is bevezetne: a nagy- és középvállalkozások számára 2025. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig 2026. december 30-tól lépnének életbe a szabályok, hat hónapos türelmi idővel. Az intézkedések célja, hogy az informatikai rendszer kezelni tudja a vártnál nagyobb terhelést, és biztosítsa az erdőirtás elleni küzdelem hatékony megvalósítását. A javaslatot az Európai Parlament és a Tanács még megvitatja, a Bizottság pedig sürgeti a mielőbbi elfogadást.
Trump vámjairól dönt az USA Legfelsőbb Bírósága
A testület olyan ügyben hoz majd ítéletet, amely alapjaiban alakíthatja át az elnöki jogköröket. A vita középpontjában Donald Trump „kölcsönös vámjai” állnak, amelyeket az IEEPA (nemzetközi gazdasági vészhelyzeti hatáskörökről szóló törvény) alapján vetett ki. Ha a Bíróság jóváhagyja ezt az értelmezést, az elnök gyakorlatilag korlátlanul hirdethet vészhelyzetet, és vámokkal, gazdasági korlátozásokkal alakíthatja át a gazdaságpolitikát a kongresszus felhatalmazása nélkül – ami az alkotmányos hatalmi egyensúlyt alapjaiban borítaná fel.
A döntés precedenst teremthet: a jövőben bármely elnök hasonló jogalapon vezethetne be klímavédelmi vámokat, globális minimumadót vagy kriptokereskedelmi tilalmat. Bár a „nagy ügyek doktrínája” elvileg korlátot szab az ilyen jelentős gazdasági intézkedéseknek, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása most kulcsfontosságú. Ha a vámokat jogszerűnek nyilvánítják, az elnöki hatalom olyan mértékben bővülhet, amire az amerikai alkotmány történetében alig volt példa.
