Rendhagyó módon két adócsomagról is egyszerre szavazott a Parlament a hét elején, a másodikról ráadásul úgy, hogy azt csak aznap jelentették be. A 11 pontos vállalkozás-ösztönző program intézkedései között vannak olyanok, amelyeket előre lehetett sejteni, de akad olyan is, a szocho csökkentése, amelyet bár előre belengettek, most mégis kimaradt ebből a körből. A jelek szerint van némi esély arra, hogy idén még érkezik egy harmadik adócsomag is. A bankadó emelés költségvetési pluszbevétele kellő mozgásteret nyújthat ehhez.
A 2026-os adótörvény-változások általános értékelése
A magyar Országgyűlés idén ősszel szokatlanul mozgalmas időszakot él meg az adótörvények terén: a képviselők hétfőn (november 17-én) két adócsomagot is elfogadtak, ráadásul a második csomag rekordgyorsasággal, már a bejelentés napján átment a szavazáson.
Ebben több olyan intézkedés is helyet kapott, amelyeket a szakma előre sejtett, de akadtak olyan elemek is, amelyek végül kimaradtak – például a szociális hozzájárulási adó (szocho) egy százalékos csökkentése. Ez utóbbi ugyanakkor még nem került le teljesen a napirendről, hiszen a minimálbérről szóló bértárgyalások továbbra is zajlanak, így a szocho-csökkentés lehetősége még nyitott kérdés.
A mostani jogalkotási folyamat mindenképpen rendhagyó, hiszen két őszi adócsomagra eddig még nem volt példa. Sőt, az sem kizárt, hogy egy harmadik is érkezik, részben az előbb említett szocho csökkentés miatt. Érdekesség az is, hogy a két csomagban szereplő intézkedések egy része főként a választások előtti időszakban fejti majd ki hatását. Ezek közé tartozik az üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adó inflációkövető emelésének fél évvel történő elhalasztása.
A második csomag költségvetési hatása mérsékelt: nagyságrendje harmada annak, amit a szocho egy százalékos csökkentése jelentene (ez utóbbi mintegy 200 milliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket, míg a most elfogadott csomag 70–80 milliárd forintot jelent). Az egy héttel ezelőtt bejelentett bankadó emelés bőven kínál mozgásteret ehhez.
Bár a második adócsomag összességében nem jelent nagy költségvetési terhet, az érintetteknek komoly előnyöket kínál. A csomag célja egyértelműen a közép-, kis- és mikrovállalkozások adminisztrációs terheinek és jövedelemadójának csökkentése, vagyis a vállalkozói környezet egyszerűsítése. Ennek jegyében módosulnak például a KIVA szabályok, emelkedik az alanyi adómentesség felső határa, és nő az átalányadózás elszámolható költséghányada is.
Érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések egy része az infláció kezelésére fókuszál. Ide tartozik például a kiskereskedelmi adó sávhatárainak bővítése, amelynek eredményeként nominálisan csökken a kiskereskedelmi adófizetési kötelezettség – bizonyos feltételekkel már visszamenőlegesen is. Szintén ide sorolható a már említett jövedéki adó emelés elhalasztása, amely a kormány szándéka szerint hozzájárul az alacsony infláció fenntartásához az elkövetkező fél évben.
Összességében a most elfogadott adócsomagok sokakat érintenek, szakmai szempontból koherensek, a korábbi stratégiával összhangban állnak, és a legtöbb intézkedésükkel egyet lehet érteni. Bár a nagy bejelentések elmaradtak, a vállalkozások számára kedvező, adminisztrációt és adóterheket csökkentő lépések születtek, amelyek hosszabb távon is pozitív hatással lehetnek a gazdaságra.
A banki különadó emelése ad fedezetet az adócsökkentésekhez
A két őszi adócsomag szavazását megelőzően a kormány a múlt héten váratlanul megemelte a banki különadót, így biztosítva az adócsökkentések költségvetési fedezetét. A Magyar Közlönyben 2025. november 13-án kihirdetett jogszabály alapján a pénzintézetek 2026-ban adóalapjuk 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8% helyett 10%, az e feletti összegre 20% helyett 30% banki különadó fizetésére lesznek kötelezettek. Ezzel párhuzamosan az adófizetési kötelezettség csökkentésére irányuló állampapír-vásárlási lehetőség 50%-ról 30%-ra csökken. A kormányzati várakozások szerint a banki különadó emelése 180 helyett 360 milliárd forintos bevételt hozna a költségvetésnek, ami nagyrészt fedezetet is nyújtana az adócsomagok alapján tervezett extra kiadásoknak.
Változnak a KIVA be- és kilépési korlátai
A KIVA-ba való belépési határok jelentősen emelkednek: az átlagos statisztikai állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre, míg a bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó 3 milliárd forintos határ 6 milliárd forintra nő, így több középvállalkozás számára válik lehetővé a KIVA választása, (már 2025. december 1-jétől). A KIVA alóli kilépési korlát is emelkedik: 2026-tól a kisvállalati adóalanyiság 6 milliárd forint helyett 12 milliárd forintos bevételi értékhatár túllépése, vagy a 100 fős átlagos statisztikai állományi létszáma túllépése helyett 200 fős átlagos statisztikai állományi létszáma túllépése esetén szűnik meg.
Nő az áfa alanyi adómentességi értékhatár
Az alanyi adómentesség jelenleg 18 millió forintos felső értékhatára lépcsőzetesen emelkedik: 2026-tól 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra. Az érintett adózók köre száma ezzel két év múlva elérheti a 29 ezer főt.
Adókedvezmény a kármentesítési és tisztaipari beruházásokat
Az új uniós „tiszta ipar” jogcím keretében a vállalatok fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe kármentesítési és tisztaipari beruházásokhoz, amennyiben a projekt értéke eléri a 100 millió forintot. Ide tartoznak például barnamezős fejlesztések vagy régi ipari területek lakóparkká alakítása. A kedvezmény célja az energia- és iparszektor dekarbonizációját ösztönző beruházások támogatása, amelynek révén a társasági adó akár 80%-kal csökkenthető. Az NGM várakozásai szerint legfeljebb néhány tucat cég élhet ezzel a lehetőséggel, így az állami bevételkiesés csak később jelentkezik.
Új Robin Hood-adó kedvezmény
Az energiaellátók jövedelemadója (ún. Robin Hood-adó) 2026-tól új, energetikai fejlesztésre irányuló beruházási adókedvezménnyel csökkenthető a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke jelenértéken nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költsége és a korrigált értékcsökkenés közötti különbözet 50 százalékát.
Megemelik a kiskereskedelmi adó sávhatárait
Az adócsomag részeként emelkednek a kiskereskedelmi adó jelenlegi sávhatárai: a 0,5 milliárdos határ 1 milliárd forintra, a 30 milliárdos 50-re, míg a 100 milliárd forintos határ 150 milliárd forintra emelkedne úgy, hogy az adókulcsok nem változnának. Ennek eredményeként nominálisan jelentősen csökken a kiskereskedelmi adófizetési kötelezettség.
A szektor képviselői üdvözölték a döntést, ugyanakkor rögtön szembeállították egy másik, számukra kedvezőtlen változással, nevezetesen azzal, hogy a SZÉP-kártyákat december 1-jétől újra fel lehet használni hideg élelmiszer vásárlásra is. Nem tetszésük oka, hogy a kártya használatának magas a tranzakciós díja, ami sokba kerül a kiskereskedelmi szereplőknek.
