A 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő nemcsak sporttörténeti jelentőségű esemény, hanem adózási szempontból is különleges helyzetet teremt. Egy friss kormányrendelet jelentős adókedvezményt biztosít a szervezésben közreműködőknek, amire sokan felkapták a fejüket. Itt most azonban nem baráti cégek megsegítéséről van szó: a háttérben jól átgondolt, nemzetközi példákon alapuló szabályozás húzódik meg. Podcast 101. adásában egyebek mellett szó esik még az első őszi adócsomagról, a tranzakciós illeték kikerülésének legális trükkjéről és egy különös fordulatról az EPR-díjemelés kapcsán.
Mi is indítottunk egy szavazást a magyar adórendszerről
A LinkedIn felületünkön közzétett kis kérdőívünkön arra kérdeztünk rá, hogy nézőink, hallgatóink vagy követőink mit változtatnának az adórendszeren. Négy válaszopció közül lehet választani: (1) Kevesebb adónem, (2) Fogyasztási adók mérséklése, (3) Progresszív, többkulcsos szja bevezetése, (4) A KATA újbóli kiterjesztése. A szavazás még tart (egészen október 21-ig), egyelőre az első opció vezet magabiztosan, de ez még változhat. Akiknek van véleménye, azokat arra bátorítjuk, hogy szavazzanak, a poszt ezen a linken érhető el. Kommentben természetesen más ötletek, javaslatok is érkezhetnek.
Társadalmi egyeztetésen járt az első őszi adócsomag
A Nemzetgazdasági Minisztérium október elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre az első őszi adócsomag tervezetét. Az NGM tájékoztatása szerint ugyanis ebben az évben nem egy, hanem két őszi csomag érkezik: az első csak jogharmonizációs és technikai módosításokat, míg a második adócsökkentéseket tartalmaz majd. Ezzel ellentétben az egyeztetésre bocsátott tervezetbe szigorító intézkedések is bekerültek, ezek egyike az adószám automatikus törlésére vonatkozik. A társadalmi egyeztetés fázisa azóta véget ért, és be is terjesztették az első törvényjavaslatokat. Ehhez kapcsolódóan van egy érdekesség: a tervezettel ellentétben a benyújtott javaslat alapján a reklámadó-fizetési kötelezettség felfüggesztését nem egy évvel, hanem csak fél évvel halasztanák el.
Fordulat az EPR-díjak emelésében
Lantos Csaba energiaügyi miniszter frissen kiadott rendelete szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer egyik megemelt díjtétele visszaáll a korábbi mértékre. A reklámhordozó papírok EPR-díjáról van szó, amely október 1-jén a kilónkénti 94 forintról 204 forintra emelkedett. A Nyomda- és Papíripari Szövetség ennek hatására riadót fújt, hogy a teljes nyomdai szektor veszélybe került a döntés miatt. Tiltakozásuk és lobbitevékenységük eredménye lehet az új miniszeri módosító rendelet, amely október 15-től hatályos, de október 1-ig visszamenőleg érvényes.
Létezik egy legális trükk a tranzakciós illeték elkerülésére?
A pénzügyi tranzakciós illeték megemelése után egyre népszerűbbek lettek a legális megoldások annak elkerülésére. Az egyik ilyen lehetőség a fizetési kérelem, amely 2024 áprilisa óta érhető el az azonnali fizetési rendszerben. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy bárki pénzkérést küldjön egy bankszámlára, amelyet a címzett egy gombnyomással teljesíthet. A fizetési kérelem teljesen illeték- és díjmentes minden hazai banknál, így jelentős megtakarítást kínál nagyobb összegek átutalásakor, például ingatlan- vagy autóvásárlásnál.
A megtakarítás mértéke az átutalt összeggel arányos, hiszen a tranzakciós illeték 0,45%, maximum 20 000 forint lehet. Például egy lakásvásárlásnál az önerő átutalása is elérheti a 20 000 forintos illetéket, amit a fizetési kérelem teljesen megspórol. Bár a kérelem kiküldése néhány banknál díjköteles lehet (pár tíz-száz forint), a pénz küldése mindig ingyenes. Ezért a fizetési kérelem nemcsak cégeknek, hanem magánszemélyeknek is ideális megoldás nagyobb összegű tranzakciók esetén.
A szlovák parlament jóváhagyta a tranzakciós illeték alól az egyéni vállalkozókat mentesítő törvényjavaslatot
A módosítást 2026. január 1-től mentesíti az egyéni vállalkozókat a pénzügyi tranzakciós adó fizetése alól. Eddig minden banki átutalást 0,4%-os kulcs terhelt (maximum 40 euró), ami jelentős költséget jelentett a vállalkozóknak. Az eredeti javaslat ennél szélesebb körű lett volna, és a kis cégekre is kiterjesztette volna a mentességet, de az uniós jogszabályok miatt ez kikerült a végleges változatból. Az ellenzék a teljes adónem eltörlését szorgalmazta, de javaslataik nem kaptak többséget.
A tranzakciós adó bevezetése óta a bevételi várakozások nem teljesültek: a kormány 575 millió eurót remélt, de az első négy hónap alapján legfeljebb 378 millió euró folyhat be. Szakértők szerint az adó hibás elképzelésen alapul, mert ösztönzi a készpénzhasználatot és ezzel az adóelkerülést, ami más adóbevételeket is csökkent. A szlovák modell egyedülálló az EU-ban, hasonlót csak Magyarország alkalmaz, de eltérő formában.
HIPA: egy bosszantó hiba miatt bukhatják a kedvezményeket a kisvállalkozók
Egy kisvállalkozó, Péter esete egy súlyos rendszerhibára világít rá a helyi adóbevallásoknál: 2023 óta a bevallásokat a NAV ÁNYK rendszerén keresztül kell benyújtani az önkormányzatoknak, de a bevallási nyomtatványok verziói gyakran változtak a határidő előtti 30 napban, ami jogszabály szerint nem történhetne meg. Emiatt sok adózó – bár határidőben beadta a bevallást – elutasítást kapott, mert nem a legfrissebb verziót használta. A NAV korábban rugalmasan kezelte az ilyen eseteket, de most nem továbbította az elutasított bevallásokat az önkormányzatoknak, így a kedvezmények érvényesítése ellehetetlenült.
A probléma különösen a kis- és középvállalkozásokat sújtja, akik kedvezményes módszerrel szerették volna megállapítani az adóalapjukat. Bár jogorvoslatra van lehetőség igazolási kérelemmel, a szigorú határidők miatt sokan lecsúsztak róla. Az állami szervek hibája miatt többlet adófizetés keletkezett, de sem a NAV, sem az önkormányzat nem vállalta a felelősséget. Az ügy jól mutatja, hogy a digitalizációs törekvések és a rosszul szervezett folyamatok milyen károkat okozhatnak a jogkövető vállalkozóknak.
Adókedvezmény a budapesti BL-döntőre
Egy friss kormányhatározat értelmében a 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntőhöz kapcsolódóan jelentős adókedvezményt vezetnek be, amely a sportolók és a szervezésben közreműködők jövedelmére vonatkozik. Első hallásra talán meglepő lehet, hogy egy ilyen rangos esemény miatt külön adózási szabályokat alkotnak, de a nemzetközi sportesemények világában ez egyáltalán nem szokatlan.
A szabályozás hátterében részben az a felismerés áll, hogy a rövid ideig hazánkban tartózkodó külföldi sportolók, edzők vagy akár önkéntesek jövedelmének adóztatása aránytalan adminisztrációs terhet jelentene – ráadásul a gyakorlatban ezek az összegek sokszor be sem hajthatók. Ezért a magyar személyi jövedelemadó-törvény már régóta tartalmaz egy olyan passzust, amely lehetővé teszi, hogy kiemelt nemzetközi sportrendezvények esetén a kormány adómentességet biztosítson a résztvevőknek, meghatározott összegig. Az erről hozott kormányhatározat nem egyedi kivételezés, hanem egy jól bevált nemzetközi gyakorlat követése. Hasonló szabályokat alkalmaznak más országok is. A nemzetközi sportesemények rendezési jogának elnyerésekor a szervező országok gyakran vállalnak ilyen adózási kötelezettségeket, hiszen a nemzetközi szövetségek ezt elvárják. Ha ezt nem tennék meg, könnyen lemaradhatnának a rendezés lehetőségéről. Összességében tehát a budapesti BL-döntőhöz kapcsolódó adókedvezmény nem kivételes, hanem logikus és szükségszerű lépés, amely a nemzetközi sportvilág elvárásaihoz igazodik, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország rangos események házigazdája lehessen.
