Egyaránt 5-5 kérdéssel indult el az új Nemzeti Konzultáció és a Nemzet Hangja második országos szavazása, mindkettő elsősorban az adókra és a közteherviselésre koncentrál. Bár a kezdeményezések célja látszólag a társadalmi párbeszéd erősítése, felvetődik a kérdés: mennyire jó ötlet a magyar adórendszer jövőjét népszavazásszerű akciókban eldönteni? Spoiler: nem az.
Ez a podcast történetének 100. adása
Jubileumot ültünk, aminek apropóján korábbi állandó szakértőnket, Boár Györgyöt is visszahívtuk a stúdióba, hogy röviden visszaemlékezzünk a podcast indulására, fontosabb mérföldköveire, bevált jóslatainkra és emlékezetes technikai malőrjeinkre.
Az adórendszerről dönteni nem kell félnetek jó lesz
Már elkezdték kipostázni az új Nemzeti Konzultáció 5 kérdést tartalmazó kérdőíveit, amelyeken a kormány többek között az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmények és a társasági adó jövőjével kapcsolatban vár válaszokat. Ezzel párhuzamosan a TISZA is meghirdette a Nemzet Hangja második országos szavazását, szintén öt kérdéssel, amelyek elsősorban a párt adópolitikai elképzeléseihez kapcsolódnak. Bár a kezdeményezések célja látszólag a társadalmi párbeszéd erősítése, felvetődik a kérdés: mennyire jó ötlet a magyar adórendszer jövőjét népszavazásszerű akciókban eldönteni?
Az adózás, illetve az adórendszer működése ugyanis rendkívül komplex terület, amelyet nem lehet pusztán politikai üzenetek mentén alakítani. Az emberek többsége nem objektíven mérlegeli ezeket a kérdéseket, amelyekre érthető módon gyakran saját anyagi helyzete alapján válaszol, nem pedig a költségvetési egyensúly szempontjait mérlegelve. A kérdőíveken szereplő témáknak ráadásul rendszerint egy narratíva is megágyaz, ami a pártpreferenciákat is kihasználva egy bizonyos válasz irányába terel. Ez a megközelítés hosszú távon beszűkítheti a politika mozgásterét, és olyan ígéretekhez kötheti a döntéshozókat, amelyek a jövő gazdasági környezetében akár tarthatatlanná is válhatnak.
Bár a két kérdőíven szereplő egyik-másik kérdés felvetése adószakmai szempontból akár indokolt is lehet, az ezek mögött húzódó összefüggések átlátása és a lehetséges hatások vizsgálata már kevésbé várható el az átlag választópolgártól, így a válaszok inkább politikai szimpátiát, semmint gazdasági racionalitást tükrözhetnek. Ez rámutat arra, hogy az adópolitika nem egyszerűen technikai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és a versenyképesség közötti kényes egyensúly keresése.
Valóban a választók feladata eldönteni, hogy milyen legyen az adórendszer? A politikának természetesen beszélnie kell erről, de szakmai kérdésekben a döntés felelősségét nem szabad az emberekre tolni. Ha az adózás ilyen mértékben válik a politikai kampányok eszközévé, az könnyen oda vezethet, hogy a rövid távú népszerűségi szempontok felülírják a hosszú távú gazdasági érdekeket. Erre több példát is láthattunk már Magyarországon az elmúlt évtizedekben.
Emelkedtek a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjakat a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság, a MOHU szedi be, amely 35 évre kapott kizárólagos jogot a rendszer működtetésére. A díjakból származó bevételnek kell fedeznie a társaság tevékenységét, ám a MOHU szerint a jelenlegi díjszint erre nem alkalmas. Mostanra világossá vált, hogy a koncessziós modell sajátos függőséget teremtett az állam és a MOHU között: a cég kizárólagosságot élvez, cserébe az állam hatósági árazással szabályozza a díjakat.
A rendszer indulásakor, 2023-ban a MOHU jelentős nyereséget ért el – fél év alatt mintegy 5 milliárd forint profitot termelt. Azóta azonban a helyzet megfordult: a díjak emelésére nem volt lehetőség, miközben a költségek drasztikusan nőttek, így a társaság működése veszteségbe fordult. A mostani díjemelés célja ennek a veszteségnek a korrigálása.
Bár év közben elvileg nem lehetett volna díjat emelni, a veszélyhelyzetre hivatkozva a minisztérium jogot kapott erre. A döntéshozók feltehetően már korábban látták, hogy a MOHU működése fenntarthatatlanná vált a jelenlegi díjszint mellett.
Mivel az új, megemelt díjak 2025. október 1-jétől lépnek hatályba, így 2025. negyedik negyedévére már a megemelt díjakkal fog számlázni a MOHU.
Lehet, hogy elhalasztják az EUDR rendelet alkalmazását
Az Európai Bizottság fontolóra veszi az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós rendelet (EUDR) alkalmazásának egyéves halasztását, noha a szabályozás bevezetését már többször elhalasztották. A döntés oka a központi informatikai rendszer súlyos technikai problémája, amely nélkül nem biztosítható a kellő gondossági nyilatkozatok kezelése és a termékek nyomon követése. A hivatalos határidők egyelőre változatlanok: a nagyvállalatoknak 2025. december 30-tól, a kisebb cégeknek 2026. június 30-tól kellene megfelelniük az előírásoknak.
A halasztás lehetősége éles kritikát váltott ki környezetvédelmi szervezetekből, amelyek szerint a technikai problémákra való hivatkozás valójában politikai nyomás eredménye. A WWF szerint a késlekedés gyengíti a szabályozást, miközben a Bizottság hozzáértését is megkérdőjelezi. A magyar agrárszereplők számára a bizonytalanság ellenére a legjobb stratégia a felkészülés folytatása, hiszen a rendelet céljai és a kellő gondosság követelményei nem változnak, és az ország alacsony kockázati besorolása versenyelőnyt jelenthet a globális piacon.
NAV: Chatbot és MI a jövő ügyfélszolgálatában – pilotprojekt indult
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KKVHÁZ Zrt. által szervezett Országos Adószakmai Egyeztető Fórumon felmerült javaslatokra reagálva a NAV részletes tájékoztatást adott a kommunikációs fejlesztéseiről és digitalizációs terveiről. A hivatal kiemelte, hogy 2019 óta működteti Közérthetőségi Programját, amelynek keretében több tízezer oldalnyi tájékoztatót és űrlapot egyszerűsítettek. Jelenleg is zajlik a bevallások hibakódjainak felülvizsgálata, hogy az adózók könnyebben megértsék a hivatali leveleket és elkerüljék a félreértéseket.
A fórumon felvetett ügyfélszolgálati chatbot ötletét a NAV is támogatja, és már pilotprojektben vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását az ügyfélkapcsolatokban. A cél, hogy a chatbot a gyakori, egyszerű kérdésekre 0–24 órában választ adjon, míg az összetettebb ügyeket továbbra is szakemberek kezelik. A generatív MI-t a hivatal elsősorban az ügyintézők munkájának támogatására tervezi használni, hogy csökkentse a munkaterhelést és növelje a hatékonyságot. Emellett a NAV mobilalkalmazás-fejlesztéseket is folytat, például az adóhatósági igazolások elérhetőségének bővítésével és a felhasználói élmény egységesítésével.
Fontos bejelentést tett Nagy Márton a minimálbér kapcsán
Minden év vége felé téma a következő évre vonatkozó minimálbér, annak az emelkedése, illetve az emelkedés mértéke. Ez most is vita tárgyát képezi. Nagy Márton ezzel kapcsolatban egy fontos bejelentést tett: „A minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély, de a 13 százalékos emelésnek kicsi a lehetősége”. A nemzetgazdasági miniszter emellett azt is kiemelte, hogy a kormány az elmúlt 15 évben 28-ról 13 százalékra vitte le a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók kérik a 12 százalékra történő csökkentést, de az 1 százalékpontos csökkentés évente 200 milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. A büdzsé szempontjából ez fájdalmas lépés, de nem biztos, hogy el lehet kerülni, ha kétszámjegyű minimálbér-emelkedést szeretnénk – fejtette ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy Nagy Mártonnak egyébként a költségvetés egyensúlyban tartása a fő feladata. Ezen a téren az első negyedéves pánik után a második negyedévben egész jó eredményeket sikerült elérni. A KSH közlése szerint ugyanis ebben az időszakban 480 milliárd forintos többletet termelt a költségvetés, amire 2017 óta nem volt példa.
