A szolidaritási hozzájárulás néven ismert adóteher miatt nemcsak az ellenzéki, de a kormánypárti polgármesterek is egyre gyakrabban panaszkodnak. A kormány ráadásul más kreatív intézkedésekkel is nyirbálja az önkormányzatok költségvetését, például a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adójának csökkentésével, ami elsősorban Budapestnek fáj.
Jól jött az MVM óriási osztaléka a költségvetésnek
A Nemzetgazdasági Minisztérium gyorstájékoztatójából kiderül, hogy májusban 129,5 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés. Ennek fő oka, hogy beérkezett az államkasszába az MVM tekintélyes összegű, 213,5 milliárd forintos osztalék-befizetése a hónap végéig. Jóllehet, a társasági adó befizetésének határideje ezúttal június 2-ra esett, más cégek is úgy döntöttek, hogy még májusban teljesítik adófizetési kötelezettségüket.
Az Audival kötött szerződés miatt fáj jobban Győrnek a szolidaritási adó
Nyilvánosságra hozták azt a szerződést, amelyet Győr városa kötött az Audival 2010-ben. A Borka Zsolt aláírásával ellátott dokumentumban az önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy előbb 1,8 százalékra, majd egy második ütemben 1,6 százalékra csökkenti az iparűzési adót, illetve arra is, hogy ezt a mértéket tíz évig nem emeli meg. Magát a szerződést – választási ígéretének megfelelően – Győr megválasztott új polgármestere, Pintér Bence tette elérhetővé. Ő több szempontból is aggályosnak tartja ezt a kötelezettségvállalást, és megkérdőjelezi, hogy a város szempontjából jó döntés volt-e megkötni ezt a szerződést. Pintér úgy véli, nagyrészt ennek a szerződésnek a számlájára írható, hogy a szolidaritás adó (hozzájárulás) formájában kirótt elvonások sokkal jobban sújtják Győrt, mint az reális lenne.
Kevesebb iparűzési adót kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt-nek
A múlt héten egy érdekes adószakmai vita alakult ki különböző fórumokon Karácsony Gergely és Nagy Márton között. Ennek tárgyát egy azóta megszavazott adótörvény-módosítás képezte, amely a szerencsejátékhoz kapcsolódó iparűzési adó befizetési kötelezettséget érinti. Ennek értelmében az állami monopóliummal rendelkező cég adóterhe közel 18 milliárd forinttal csökken, ami az önkormányzatok és főként Budapest költségvetéséből fog hiányozni.
Érdemes kiemelni, hogy a szerencsejátékok szervezését egy 1991-es törvény szabályozza, amit bár azóta többször módosítottak, még mindig tartalmaz néhány elavult részletet. Ennek és a számviteli törvénynek a nem egyértelműen meghatározott szabályozása alapján az elmúlt évtizedekben eltérő módon adóztak a kaszinótulajdonosok és Szerencsejáték Zrt. A kialakult gyakorlat az volt, hogy a kaszinóknak és egyéb szerencsejátékot szervező cégeknek a nettó játékbevétel után kellett iparűzési adót fizetni, míg az állami monopóliummal rendelkező Szerencsejáték Zrt-nek a sorsolásos játékok teljes bevétele után. Előbbi egy alacsonyabb, nettó összeg, utóbbi egy magasabb, bruttó összeg. Ezt a különbséget szünteti meg a most elfogadott adótörvény-javaslat azzal, hogy a Szerencsejáték Zrt. adóterhét – az önkormányzatok kárára – a kaszinók szintjére mérsékli.
A 18 milliárddal csökkentett iparűzési adó miatt a cég több osztalékot és több játékadó fizethet be az államkasszába, vagyis az intézkedés egyik fő célja a költségvetési hiány mérséklése lehet.
Rekordnövekedés volt tavaly a csekély értékű juttatások piacán
A hazai vállalatok egyre tudatosabban élnek a készpénzkímélő megoldásokkal, ezen belül is a csekély értékű juttatásokkal, amelyek kedvezményesen adóznak. Ebben a formában évente három alkalommal adható juttatásként a minimálbér 10 százaléka. Mivel ez többek között a gyerekeknek és a házastársaknak is adható, egy négyfős család esetén akár közel 350 ezer forint is kiosztható ezen a módon.
81 milliárd forintra emelkedik a 2025-ös filmes támogatási keretösszeg
A filmalkotások közvetett támogatása céljából a Nemzeti Filmintézet által fenntartott letéti számla éves keretösszege 2025-ben 69 milliárd forintról 81 milliárd forintra emelkedne a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabály-tervezet alapján. A közvetett filmtámogatás mértéke változatlanul 30% maradt.
A VIDA után máris érkezik az újabb áfareform
Még hatályba sem lépett az EU nemrég elfogadott VIDA csomagja, VAT after VIDA néven máris készülőben van a következő nagy áfareform. Az egyelőre csak javaslat szintjén létező koncepció egy uniós szintű központosított, egységes áfarendszert vázol fel, amely csökkentené az adminisztrációt, felszámolná az áfacsalásokat és megszüntetné a tagállami eltéréseket.
Fontos változás előtt állnak az Online Számla rendszer validációi
A GitHUB felületen olvasható az a bejelentés, amely szerint július 1-jétől bizonyos rendszerüzeneteket át fog állítani az adóhatóság. Ennek következtében az eddigi figyelmeztetőjelzések helyett sok esetben már hibajelzések érkezhetnek, ami súlyos következményekkel is járhat a bevallási folyamatokat illetően.
