A 2026-os büdzsé tervezetéből kiderül, hogy az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt az államkassza jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról, közel 1400 milliárd forintról mond le. Vajon megengedheti magának a költségvetés azt a luxust, hogy olyan anyákat is kedvezményben részesítsen, akik már nem nevelik gyermeküket?
Mennyire alacsonyak az adók Magyarországon?
A 15 százalékos személyi jövedelemadónak és a 9 százalékos társasági adónak köszönhetően valóban kijelenthető, hogy hazánkban alacsonyak az adók, ahogy a kormány gyakran hangoztatja? Az adóék egy olyan mutatószám, amely támpontot adhat ennek a kérdésnek az eldöntéséhez. Ez azt mutatja meg, hogy 100 forint bér kifizetésének milyen költségei vannak adók és járulékok formájában.
Ha az átlagos keresetű, egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetét vizsgáljuk, akkor az OECD adatai szerint a Magyarországon 2023-ban 41 százalék volt az adóék (az szja mellett a fizetés terhelő egyéb adókat és járulékokat is figyelembe véve), amivel az európai középmezőnyben helyezkedünk el. Ugyanez az adat 2010-ben még 47 százalék volt, vagyis jelentős csökkenés figyelhető meg, látni kell ugyanakkor, hogy máshol is ez a tendencia.
A magyar adórendszert azonban nem lehet kizárólag a jövedelemadó fókuszából vizsgálni, ehhez a háztartásokat érintő összes adónemet is számba kell venni.
Nem minden anya szorul az szja-kedvezményre
Kijött a 2026-os költségvetés tervezete, amiből az látszik, hogy jövőre már a potenciális jövedelemadó bevétel 22 százalékáról mond le az államkassza az anyák szja-kedvezményének fokozatos bevezetése miatt. A családi adókedvezménnyel és a 25 év alattiak szja-kedvezményével együtt ez a becslések szerint mintegy 1400 milliárd forintos bevételkiesést jelent az államkassza számára.
Érdemes megjegyezni, hogy olyan anyák is kedvezményezetti kör részét fogják képezni, akik magas jövedelmük okán nincsenek erre rászorulva, illetve olyanok is, akik már nem nevelnek gyermekeket, mert azok életkoruknál fogva kirepültek a fészekből és önálló keresettel rendelkeznek. Nem vállalunk nagy kockázatot azzal a kijelentéssel, hogy ezt a támogatást szociálisan érzékenyebb módon, gazdaságilag racionálisabb megoldásokat választva is el lehetne osztani, és odatranszferálni, ahol nagyobb szükség van rá.
Újabb nagy horderejű döntést hozott az Európai Bíróság
Az Európai Bíróság egy újabb ítéletet hozott egy osztrák ügyben a befektetési alapok és azok befektetőit érintően. A külföldi befektetési alapok és az ún. átlátható társaságok adózását eltérő módon ítélhetik meg az egyes országok adórendszerei. Magyarország ezek adóztatását illetően még visszafogott, de nem kizárt, hogy ez a későbbiekben változni fog.
A nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt kapnak
Ezt közölte Facebook bejegyzésében a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára. Zsigó Róbert úgy fogalmazott, hogy az indokolatlan áremelések ellen minden eszközzel fellép a kormány, és az árréscsökkentés mellé a nyugdíjasok külön segítséget kapnak. „Meghallgattuk az idősek visszajelzéseit és az Idősek Tanácsát is, és úgy döntöttünk, hogy ezt a támogatást utalvány formájában fogjuk odaadni” – fogalmazott az államtitkár.
Elektronikus számlázás: az MVM segítséget kért a kkv-k eléréséhez
Július 1-jétől az MVM kizárólag elektronikus formában bocsáthatja ki az energiaszámláit nemlakossági ügyfeleinek, ezért Dr. Romhányi Róbert, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a szakmai szervezetek közreműködését kérte a kisvállalkozások elérésében. A cégnek ugyanis több tízezer hiányzó e-mailcímre van szüksége ahhoz, hogy a megadott határidőre teljesíteni tudja kötelezettségét.
6,5 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB
Az inflációs környezetet övező kockázatokkal, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségekkel indokolta óvatos monetáris politikáját és kamatdöntését a jegybank. Friss közleményük szerint a vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú inflációs kockázatokat eredményeznek a hazai gazdaságban. Az alacsonyabb nyersanyagárak rövid távon mérséklődő infláció irányába hatnak. Ugyanakkor a vámok tartós növelése és a nemzetközi piaci bizonytalanság hazai eszközökkel szembeni kockázatkerülésre gyakorolt hatása középtávon erősítheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.
50 százalékos vámfenyegetés árnyékában az EU
„Az Európai Uniót elsősorban azért hozták létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat a kereskedelem terén, és nagyon nehéz velük tárgyalni” – így fogalmazott az amerikai elnök a Truth Social oldalán közzétett bejegyzésében. Egyben azt javasolta, hogy 2025. június 1-től 50 százalékos vámot vezessenek be az Unióval szemben. Nem sokkal később, miután telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, július 9-ig elhalasztotta az intézkedés bevezetését.
Küszöbön az etióp-magyar adóegyezmény megkötése
Május 21-én került sor az Etiópia és Magyarország között megkötendő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény tárgyalásának második fordulója. A két fél bizakodóan nyilatkozott az álláspontok közeledését illetően.
