Nagy meglepetésre 2025-ben is jórészt ugyanazok a díjak lesznek érvényesek a körforgásos termékekre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, mint 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy az inflációs hullám és a működési költségek emelkedése ellenére a MOHU-nak jövőre is hasonló bevételből kell gazdálkodnia. Elképzelhető, hogy a jogalkotó ezzel akarja megakadályozni, hogy a monopol helyzetbe hozott cég ismét feltűnő nyereséget érjen el.
2026-tól tényleg lemond a kormány az extraprofitadókról?
Nemrégiben beszámoltunk a 2025-ös költségvetés előterjesztéséről, ami egyben államháztartási kitekintést is tartalmaz a 2026-os évre. Meglepő vagy nem, de abban extraprofitadó-bevételek már nem szerepelnek. Nagy kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni a kormány részéről ezt az egyelőre csak előzetes tervszámok szintjén létező vállalást. Több okunk is van arra, hogy kételkedjünk ebben. Egyrészt azért, mert az elmúlt két évben több alkalommal is elhangzottak be nem váltott ígéretek ezzel kapcsolatban. Másrészt azért, mert a felvázolt költségvetési pálya egyelőre valószerűtlennek tűnik az aktuális gazdasági folyamatok tükrében. Harmadrészt azért, mert 2026 választási év lesz, márpedig a választási évekre nem jellemző a fiskális szigor.
Jövőre gyakorlatilag minden pénzintézet át fogja hárítani a tranzakciós illetéket
Sorra jelentik be a bankok, hogy díjemelések és plusz díjak formájában 2025-től ügyfeleikre hárítják a pénzügyi tranzakciós illetéket. Legutóbb az MBH Bank és az Erste Bank adott erről tájékoztatást. Az idén nyáron megemelt tranzakciós illeték a gyakori lakossági és vállalati pénzügyi műveletekre, így például az átutalásokra, csoportos beszedésekre vagy a készpénzfelvételekre kivetett fizetési kötelezettség. Ennek áthárítását a kormány 2024 végéig tiltotta meg a bankoknak.
2025-ben sem változnak az EPR és a DRS díjtételek
Már a bevezetéskor is komoly visszhangot váltott ki az EPR-díjak mértéke, ami 6-8 szoros szorzóval váltotta fel az addig prosperáló környezetvédelmi termékdíjat. Az EPR-rendelet értelmében november 30-ig adott magának a jogalkotó időt arra, hogy a következő évre vonatkozó díjakat megállapítsa. Az is benne van ebben a rendeletben, hogyha ezt nem teszi meg, akkor inflációkövető díjemelkedés áll be. Ehhez képest váratlan fordulat, hogy a Magyar Közlönyben megjelent díjrendelet ugyanazokat a díjakat tartalmazza, mint eddig.
Miért érdemes még az év vége előtt TBSZ számlát nyitni?
A kormány 2023 júliusában extra adóteherrel sújtotta az állampapírral versengő megtakarításokat, amelyek elért hozama vagy kamata után azóta nem csak a 15 százalékos kamatadót, de 13 százalékos szochot is kell fizetni. Ez az ideiglenes szabályozás augusztustól véglegessé vált (törvénybe foglalták), ezért azok számára, aki nem vagy nem csak állampapírban tartják a befektetéseiket, vonzó választást jelent a tartós befektetési számla, amely kedvező adózású, egyszerűbb adminisztrációval kezelhető és rugalmas. Annak, aki ebben gondolkodik, érdemes még az év vége előtt elindítania a számláját, mert így rövidebb lesz az adókedvezmény eléréséhez szükséges időszak.
Adómentes juttatások 2025-ben
A nemrég elfogadott adótörvény-változások értelmében a munkáltatók számára több új lehetőség nyílik arra, hogy adómentesen vagy kedvező adózással nyújtsanak juttatásokat munkavállalóiknak. Néhány példa:
- Új béren kívüli juttatásként nyitják meg 2025. január 1-jétől a SZÉP-Kártya Aktív Magyarok nevű zsebét, amelyre a munkáltatók havi 10 ezer forintot utalhatnak. Ezzel 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő a kártyán keresztül évente fizethető összeg. Az új zsebről kifejezetten az aktív életmóddal, sportolással kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke fizethető ki.
- A Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetettekkel összhangban a SZÉP-kártya számlán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50%-a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható.
- Emellett egy új rendelkezés értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a 35 év alatti munkavállalónak lakhatási támogatásként nyújtott, a lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére fordítható támogatás. Ennek havi mértéke nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.
- A munkáltatók adómentesen biztosíthatnak munkavállalóik részére állatkerti belépőt.
A helyi adók emelésére kényszerülnek az önkormányzatok a HIPA-elvonás miatt
Korábban már többször szót ejtettünk arról, hogy a kormány jövőre elvonja a helyi iparűzési adóból származó többletbevételt, hogy azt a Versenyképes Járások Programba csatornázza. Ez elég nagy gondot okoz a helyi önkormányzatoknak, akiknek reagálniuk kell, hogyha szeretnék a fenntartani működésüket. Úgy tűnik, januártól több budapesti kerület és megyei jogú város is a helyi adók jelentős emelésével kísérli meg pótolni az elvont bevételeket.
Adókedvezménnyel serkentené a hosszú távú lakáskiadást Terézváros
Ellentétes példával is szolgálhatunk a helyi adók kapcsán, hiszen nemcsak adóemelésekről tudunk beszámolni e tekintetben. A terézvárosi önkormányzat ugyanis jövőre adókedvezménnyel, az építményadó felének elengedésével fogja segíteni azokat, akik hosszú távra adják ki lakásukat albérlőknek. Fontos feltétel, hogy az albérlő a lakást tényleges lakóhelyként használja, amit lakcímkártyájával is igazolni tud.
100 százalékos vám kivetésével fenyegeti Trump a BRICS-országokat
A frissen megválasztott amerikai elnök abban az esetben élne ezzel a drasztikus intézkedéssel, ha a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is soraiban tudó gazdasági közösség egy új közös valutával próbálná meg lecserélni a dollárt a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ezt az ötletet Lula da Silva brazil elnök még 2023-ban vetette fel. Az új pénznem lehetővé tennék a szankcióval sújtott országok számára, hogy megkerüljék a korlátozásokat.
