A 2025-ös költségvetés tervezetének egyik nagy meglepetése, hogy a kormány közel 590 milliárd forint bevételt vár a tranzakciós illetékből. Ez komoly ugrás az idei 348 milliárd forintos előirányzathoz képest. A hazai pénzügyi rendszert nem ez fogja megrengetni, de félő, hogy a banki költségek emelkedése előbb-utóbb nyomot hagy az infláción.
A 2025-ös költségvetés elemzése
Egészen érdekes trendek rajzolódnak ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Az egyik izgalmas folyamat a tranzakciós illeték evolúciója. Ezen a tételsoron ugyanis 589,3 milliárd forintos előirányzat szerepel, ami hatalmas ugrás az idei 348,3 milliárd forinthoz képest.
Korábban már többször beszéltünk róla, hogy a tranzakciós illeték egy nagyon hatékony adóbeszedési forma, amely jól tervezhető és nehéz elkerülni. Idén több hullámban is változtak a kapcsolódó adószabályok, ami a bevételi adatok alakulásában is tetten érhető. Ezek az intézkedések 2025-ben már a teljes évre vonatkoznak, ez az oka a hatalmas növekedésnek.
Emellett mindenképpen érdemes végigfutni a legnagyobb bevételt hozó adónemek jövő évi sorrendjén. Az élen természetesen az ÁFA áll 8231 milliárd forinttal, ezt követi az SZJA (4905 Mrd Ft), a jövedéki adó (1703 Mrd Ft) és a társasági adó (1285 Mrd Ft). Az ötödik helyen szerepel a tranzakciós illeték a már előbb említett 589,3 milliárd forintos összeggel, a hatodik pedig a kiskereskedelmi adó 295 milliárd forinttal. A teljes bevételi szerkezetet vizsgálva kijelenthető, hogy a hangsúly az eddigiekhez képest is tovább tolódott a fogyasztási adóztatás irányába.
Idén bőven alulteljesít az ÁFA
Az elmúlt öt évben nem fordult elő, hogy az előirányzathoz képest kevesebb áfabevétel folyjék be a költségvetésbe. Idén sajnos ez a helyzet. Ebből az adónemből 2024-ben a terv 8574 milliárd forint volt, ebből szeptemberig csak 5433,2 milliárd forint folyt be (ez 63,4 százalékos teljesítést jelent). A kalkulációk szerint ez a tételsor év végén 7650 milliárd forinttal fog zárni, ami közel 1000 milliárd forintos alulteljesítést jelent. Az általános forgalmi adó 2025-ös előirányzata 8277,2 milliárd forint, ez 8,1 százalékkal (összegében 617,4 milliárd forinttal) több a 2024-es várható értéknél.
Nagy változások küszöbén a borravaló és a felszolgálási díj szabályozása
Már társadalmi egyeztetésen van az a Nemzetgazdasági Minisztérium által jegyzett jogszabályjavaslat, amely kettős maximált rendszert vezetne be a felszolgálási díj vonatkozásában. Ez alapján a vendéglátóhelyek a magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15, céges rendezvények esetén pedig maximum 20 százalékot számlázhatnának ki felszolgálásért.
Az NGM változtatna a borravaló szabályozásán is úgy, hogy közben azt is bebiztosítaná, hogy a munkavállaló akkor is megkaphassa az erre a célra adott összeget, ha a vendég elektronikusan vagy azonnali átutalással fizet.
Jön a Temu-adó
Egyes elemzők szerint a kiskereskedelmi adóban beálló 2025-ös változások akár a legnagyobb online platformok eltűnéséhez is vezethet. Kis háttér: a kiskereskedelmi adó eddig a közvetlen értékesítésre vonatkozott, de a jövő évtől várható változások értelmében már a platformszolgáltatók adókötelezettsége is megjelenik a rendszerben. Ezekre a szolgáltatókra jellemző, hogy bár közvetlenül nem értékesítenek, de elősegítik az értékesítést. A szabálymódosítások értelmében így az adókötelezettség rájuk is vonatkozik.
Jövőre drasztikusan nő a cégautóadó
2025-ben 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó, ami jelentős költségnövekedést jelenthet számos vállalkozás számára. Leginkább a céges flottával rendelkező vállalkozásoknak fájhat ez az adóemelés, hiszen emellett jövőre a személygépkocsikra fizetendő regisztrációs adó és a gépjárműadó is növekedni fog a KSH által mért infláció mértékével (inflációkövető adóemelés).
Az intézkedés várhatóan spórolásra fogja kényszeríteni a cégeket, amelyek inkább élhetnek például a lízinghez kapcsolódó ÁFA-visszaigényléssel, jobban fókuszálhatnak majd az útnyilvántartásra és a kiküldetési rendelvényekre.
Jelentős adóváltozások várhatók az Egyesült Államokban
Trump korábbi elnök győzelmével az elnökválasztási versenyben, valamint azzal, hogy a republikánus párt ellenőrzése alá került mind az amerikai képviselőház (House), mind a szenátus, a lehetséges adópolitikai változások keretei a figyelem középpontjába kerülnek. A végrehajtó hatalom és a Kongresszus egypárti irányításával a republikánus párt kedvező helyzetben van az adójavaslatok kialakításához és azok törvénybe iktatásához. A megválasztott elnök, Trump adóügyi programjának végrehajtását azonban megnehezíti a szűk többségük és a költségvetési nyomás.
Megjelent a GloBE-adatlap
A NAV november közepén publikálta annak a formanyomtatványnak a tervezetét, amelynek segítségével a globális minimumadóval (GloBE) érintett magyarországi cégeknek be kell jelenteniük kiegészítő adóalanyiságukat és adatokat kell szolgáltatniuk a vállalatcsoport tagjairól az adóhatóságnak. Az adatlap végleges verziója néhány nappal később már elérhetővé is vált az ONYA felületén.
Nehézséget okoz a könyvelőknek az Ügyfélkapu megújulása
2025. január 16-tól az Ügyfélkapura történő belépéshez és az ott található szolgáltatások eléréséhez már nem lesz elegendő egy felhasználónév és jelszó beírása. Ehhez vagy az új Digitális Állampolgársági Platform (DÁP) mobilalkalmazásra, vagy valamilyen külső, okostelefonon működő azonosító szolgáltatás igénybevételére lesz szükség.
Mindez jól működhet a magánszemélyek esetében, a vállalati adminisztráció gyakorlatában azonban komoly fennakadásokat okozhat. Meghatalmazni ugyanis az új rendszerben a cégek csak egyes könyvelőket és magánszemélyként tudnak, míg a könyvelési szolgáltatásra a legtöbb esetben egy jogi személlyel, a könyvelőirodával szerződnek a vállalkozások.
