Megismétlődik az, ami 2010-ben egyszer már megtörtént: megszűnik és a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad a Pénzügyminisztérium. Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnökeként folytatja. Több mint egy évtizedes regnálásának hagyatéka a fogyasztási adó fókuszú adórendszer, a lecsökkent áfarés és a digitalizálódó adóhatóság.
Drámai változás: megszűnik a Pénzügyminisztérium
Az elmúlt egy évben, amióta párhuzamosan működik a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium, időnként nehéz volt eldönteni, vajon ugyanazt a feladatot akarja-e ellátni a két szervezet, illetve kinek van elsőbbsége a másikhoz képest. A helyzet most tisztulni látszik, ugyanis egy december 16-án benyújtott törvényjavaslat alapján a Pénzügyminisztérium megszűnik önálló tárcaként működni, és beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A történet előzménye, hogy Orbán Viktor november 29-én egy rádióinterjúban jelentette be: Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére a márciusban leköszönő Matolcsy György helyére.
A mandátuma végéhez közeledő pénzügyminiszternek komoly érdemei voltak abban, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentősen csökkent az áfarés és komoly digitalizálódási folyamaton ment keresztül a magyar adórendszer, amelynek fókusza a jövedelemadókról a fogyasztási adó felé tolódott el. Varga Mihály valószínűleg sok mindennel nem értett egyet, ami a magyar gazdaságpolitikában 2013 óta történt. Ennek ellenére nevét adta olyan döntésekhez, mint a visszamenőleges hatállyal alkotott adójogszabályok, az adótörvények helyett rendeleti szinten történő szabályozás vagy a szektorspecifikus különadók kivetése.
Egyelőre nehéz megítélni, hogy hagyatéka és a bevételi struktúra, ami az ő időszaka alatt alakult ki, mennyire lesz időtálló és válságálló. Kvázi utóda, Nagy Márton ugyanis más megközelítést képvisel a magyar adórendszer működését illetően.
Egy sor adót és juttatást érint a minimálbér emelése
Nemrég hirdették ki a 2025. január 1-jétől hatályba lépő minimálbérről és a bérminimumról szóló rendeletet. Azon túl, hogy a minimálbéren vagy bérminimumon lévő munkavállalók után megnövekednek a munkáltatók közterhei, a változás számos ponton van hatással az adórendszerre, mivel több kedvezmény vagy értékhatár a minimálbér mértékéhez kötött. Ezek hosszú sora ebben a cikkben olvasható.
A diákigazolvány lejárta után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni
A NAV tájékoztatása szerint annak a diáknak, akinek diákigazolványa október végén lejárt, és nem tanul tovább, nem helyezkedett el és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez idén havonta 11 300 forint, naponta 380 forint. A járulékfizetést a tanulónak, hallgatónak nem kell bejelentenie, azt a NAV automatikusan előírja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján.
Hatalmas lobbi és ellenlobbi indult az EKR-rendszerrel kapcsolatban
December 17-én tárgyalta az Országgyűlés azt, hogy az EKR-kötelezettséget a jelenlegi 0,5 százalékról 1,1 százalékra emeli-e Magyarország. A 2021 elejétől 2030 végéig tartó energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) lényege, hogy az áram-, a gáz- és az üzemanyag-kereskedők elérjék a végfogyasztóiknál az energiamegtakarítást. Az EKR lényegében összeköti a nagyon szabályozott energiakereskedelmi piacot a sokkal zavarosabb, gyakran felszívódó, nullás cégekkel teli építőiparral annak érdekében, hogy az ország energiát spóroljon.
Jelenleg úgy tűnik, hogy nem is lesz változás, de ez ellen hatalmas lobbi indult, boldog-boldogtalan próbálja meggyőzni a kormányfőt, hogy gondolja át a döntést, vagy legalább halassza el azt.
A vendégmunkások többsége januártól nem lesz jogosult a főbb adókedvezményekre
A 2025-ös adótörvény-módosításokat tartalmazó csomag egyik rendelkezése alapján több adókedvezmény alól is kikerülnek a nem EGT-államok (Magyarországgal nem szomszédos országok) állampolgárai. Januártól tehát ezek a vendégmunkások nem jogosultak a családi kedvezményre, az első házasok adókedvezményére, illetve a 25 év alatti fiatalokra vonatkozó kedvezményre sem.
2025-től kevesebbet fizetne a MOHU a helyi hulladékkezelőknek
A MOHU térségi koordinátorai novemberben az ideinél tíz százalékkal alacsonyabb árajánlatot adtak a hulladékszállítást- és szelektálást végző, helyi hulladékkezelő cégeknek. Lapinformációk szerint a cégek nagyjából háromnegyede elfogadta az ajánlatot, de néhány dél-dunántúli város fellépett a nyomott árak ellen. Az ajánlatokban szereplő árak a rezsicsökkentés miatt kisebbek: a MOHU indulásával a hulladékgazdálkodásban közvetett keresztfinanszírozás indult meg, azaz a rezsicsökkentett lakossági árak megtartását a vállalatok nagyobb terhelésével biztosítaná a kormány.
Emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója
Méghozzá az idén júliusban mért inflációval megegyezően, amit a kormány egy októberi adótörvény-módosítással tett lehetővé. Ez azt jelenti, hogy jövőre a 2024. júliusi fogyasztói árindex mértékével, azaz 4,1 százalékkal emelkedik az üzemanyagok, ezen kívül alkoholos italok, dohánytermékek és egyéb energiatermékek (például szén, villamos energia, földgáz) jövedéki adója. Benzin esetében a jövedéki adó 2025-ben 152,55 forintról 158,8 forintra emelkedik, míg gázolaj esetében 142,9-ról 148,76 forintra nő.
Dudálós demonstrációt tartottak a budapesti taxisok
A december 17-én tartott esemény résztvevői főként az alanyi adómentesség (AAM) felső bevételi határának azonnali emelését követelték az EU által már tavaly nyáron jóváhagyott 18 millió forintos összegre (a mostani 12 millió forintról). Ezen felül további egyeztetést követeltek az érintett minisztériumok részéről is annak érdekében, hogy a kisvállalkozások tisztes megélhetést tudjanak maguknak biztosítani, valamint támogatásokhoz és hitelekhez tudjanak hozzájutni.
A társadalombiztosítási járulék 18,5%-a régebben négy dologból tevődött össze:
– Nyugdíjjárulék 10%
– természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
– pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3%
– munkaerőpiaci járulék 1,5% (ami már akkor is egyértelmű rablás volt mert csak kevesebbet lehetett érte kapni, mint amennyit be kellett fizetni, és kifejezetten büntette, ha valaki huzamosabb ideig van egy munkahelyen)
Tehát akinek nincsen jövedelme annak nem keletkezik nyugdíj, táppénz és álláskeresési járadék jogosultsága, így az “egészségügyi ellátásért” a 4%-al kell számolni. /266 800*0,04=10672./
Viszont ha van akár jóval a létminimum alatti tőkejövedelme akkor szochot-is kell még fizetni. Amivel továbbra is hozzájárulhat pl. az alapellátásban, a járulékfizetők szívatásából, megalázásából sportot űző, bujtatott munkanélküliek eltartásához.