Fájdalmas konszolidációs csomagot állított össze a szlovák kormány az államháztartási hiány csökkentése érdekében. A legfontosabb intézkedést az általános áfakulcs 20-ról 23%-ra növelése jelenti. Ez az áfaemelés nagy lépés abba az irányba, hogy az ország adóbevételeinek súlypontját magyar mintára a fogyasztási adók felé tolják el.
Jelentős áfaemelésre készül északi szomszédunk
Bemutatta 17 intézkedésből álló, közel 2,7 milliárd euró összértékű konszolidációs csomagját a Fico-kormány, amelyet a szlovák államháztartási hiány csökkentése érdekében állítottak össze. Ezt egyrészt a kiadások mérséklésével, másrészt a bevételek növelésével kívánják elérni. A különadók kivetését és vállalati nyereségadó növelését is tartalmazó csomag kétségtelenül legfájdalmasabb intézkedésének az általános áfakulcs 20-ról 23 százalékra történő emelése számít.
Ha megnézzük az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai irányváltásait, azt látjuk, hogy Szlovákia érdekes kört jár be az adóintézkedések vonatkozásában. Északi szomszédunknál már a 2000-es évek elején, az EU csatlakozás idején elkezdték megvalósítani a „kevesebb jövedelem – több fogyasztási adó” stratégiáját, azt, amelyet az Orbán-kormány 2010 után tűzött zászlajára. Ez jól is működött az első években, aztán különböző megfontolásokból letértek erről az útról, amelyen a bejelentett intézkedéseket szemlélve újra el akarnak indulni.
A csomag másik fontos eleme a tranzakciós adó bevezetése, amely szintén magyar mintára történik. Az áfakulcs emelése mellett a szlovák kormány ettől az intézkedéstől várja a legtöbb bevételt. A tranzakciós adó alapkulcsa 0,35 százalék lesz, készpénzfelvétel esetén pedig 0,7 százalék.
A javuló áfabevételek ellenére lett rekordhiány augusztusban
A nyár utolsó hónapjában 414,4 milliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, ami rekordnak számít. Annak ellenére keletkezett ez a hatalmas mínusz, hogy a fogyasztási adók esetében látványos nőtt a bevétel: a nettó áfabevétel idén augusztusban 38,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Az augusztusi rekordhiány több tényezőre vezethető vissza. A kiadások összességében 8,5 százalékkal haladták meg a 2023 augusztus értéket. Nagy mértékben növekedtek például a TB-alapok kiadásai, az állami beruházási fejezet kiadásai, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai és az egyéb kiadások is, de tavalyhoz képest magasabb volt az úthálózat rendelkezésre állási díja is.
A kormányzat két helyen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe
A HVG egy újabb cikkben foglalkozik az iparűzési adót érintő állítólagos kormányzati tervekkel. E szerint a kormányzat két helyen is beavatkozhat az önkormányzatok életébe. Az egyik lépés az lenne, hogy a jegyző munkáltatója a képviselő-testület helyett a kormányhivatal lenne. A másik intézkedésről korábban már mi is beszéltünk, miszerint a települések helyi iparűzési adóját központilag elvonnák és újra elosztanák.
Orbán szerint már beszedtük a migrációs gigabírságot
A miniszterelnököt az árvízhelyzet kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Európai Bíróság által hazánkra kirótt migrációs bírságról is kérdezték. Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott, hogy a bírság összegét már beszedték: „A Magyarországon működő cégektől. Biztosan látták a jogszabály-módosításokat, amiket félévkor elfogadtunk, azok bevételnövelő jogszabályok voltak, bizonyos szektorban dolgozó cégekre vonatkoztak. Amit mondtam korábban azt tartjuk, ami büntetést fizetni kell, annak a fedezetét nem a magyar emberek fogják előteremteni. Ebben biztosak lehetnek”.
Alapvető változások előtt a gyógyszeripari cégek magyarországi adózása
A magyar gyógyszeripar számára meghatározó jelentőségű ítéletet hozott a tegnapi nap folyamán az Európai Unió Bírósága (EUB). Ennek értelmében a gyógyszeripari cégek visszaigényelhetik az áfát a Magyarországon megfizetett gyógyszeradójuk után.
Az általános forgalmi adó uniós szinten harmonizált adónem, így amennyiben az áfatörvény valamely szakasza az Áfa Irányelvbe (HÉA-Irányelv) ütközik, akkor ez utóbbi elsőbbségére hivatkozva bármely adóalany akár az EUB előtt is támadhatja a nemzeti jogszabályt és az annak alapján előírt, őt terhelő adókötelezettséget. Több alkalommal is sikerrel tették ezt már korábban a magyar adóalanyok akár a pénzügyileg rendezetlen számlákhoz kapcsolódó levonási jog gyakorlása, akár például a behajthatatlan követelésekre eső áfa kötelezettség témájában. Ezekhez hasonló ügyben ítélt tegnap egy magyar gyógyszeripari adózó javára az EUB a NAV-val szemben.
A cég várhatóan az alapul szolgáló nemzeti bíróság előtt folyó perben is nyerni fog. A döntés azonban általános érvényű, mivel az a nemzeti jogszabály uniós jogi megsértését állapítja meg, ráadásul nem csak a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal. A gyógyszeripari szereplőknek így tanácsos felmérniük a jelenlegi pozíciójukat és mérlegelni az utólagos adóalap-csökkentési lehetőséget, mert a döntés meghozatalával ez az opció a számukra is megnyílt.
2025 elején lép életbe az EU új áfamentességi szabálya
Az áfaszabályozás uniós szinten harmonizált, így az is egységes, hogy legfeljebb mekkora bevételig nyújthatnak kedvezményt az államok. Ez Magyarország esetében jelenleg 18 millió forintos éves árbevételt jelent, azonban a magyar Áfa törvény egy ennél alacsonyabb 12 millió forintos bevételi értékhatárt ír elő. Vagyis az ennél kevesebb bevételt elkönyvelő cégek kérhetnek felmentést az áfafizetés alól, cserébe az áfát sem jogosultak levonásba helyezni/visszaigényelni az adóhatóságtól.
Ez 2025-től két fontos ponton is megváltozik. Egyrészt tovább emelkedik az unió által megengedett bevételi határ egészen 85 000 eurós bevételig, pontosabban összesen 100 000 eurós bevételig, amiből 85 000 lehet a bevétel abban a tagállamban, ahol a cég letelepedett. A másik fontos változás, hogy míg eddig egy cég csak a saját országában kérhetett áfamentességet, mostantól bármelyik uniós tagállamban bejegyzett cég folyamodhat ezért másik országban is. Tehát egy magyar vállalkozó adott esetben folyamodhat az osztrák hatósághoz, ha egyébként oda kellene fizetnie az áfát, ahogy egy holland cég is megcsinálhatja ugyanezt Magyarországon.
Németország nagy lépést tett előre az elektronikus számlázás irányába
Egy nemrégiben elfogadott törvény értelmében az országban 2025-től bizonyos relációkban kötelező lesz az elektronikus számlázás. A jogalkotó 2028-ig fokozatosan vezeti be az új kötelezettséget.
A majdani adatszolgáltatási rendszer építeni fog az Európai Unió Bizottságának „VAT in the Digital Age” néven ismert javaslataira és előírásaira. A kötelező elektronikus számlázási kötelezettség első körben a hazai vállalatok közötti szolgáltatásokra korlátozódik, és ezekben az esetekben a számla címzettjének hozzájárulása nélkül is érvényes lesz.
A NAV közzétette az SZJA 1% kedvezményezettek 2024-es listáját
Az adóhivatal kimutatása szerint idén mintegy 1,76 millió adózó összesen 17,2 milliárd forint felajánlást tett a személyi jövedelemadójának 1 százalékáról nyilatkozva. Ezen a módon mintegy 30 ezer civil szervezet jutott forráshoz.
A lista élén a Partizán Tartalomelőállításért Alapítvány áll 416 millió forintos összeggel. A második helyen a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány található 331,7 millió forinttal, míg a harmadik helyet az Országos Mentőszolgálat Alapítvány szerepel 328,2 millió forintos felajánlással.
