A címben szereplő képpel írta le a magyar adórendszer jelenlegi helyzetét egy interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint ez a hajó szerkezetileg rendben van, de az elmúlt években olyan elemek épültek vagy tapadtak rá, amelyektől meg kell tisztítani. Ezek közé tartoznak többek között a szektorális különadók is.
Varga Mihály: zajlik az adórendszer átvizsgálása
A pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában adott viszonylag átfogó helyzetelemzést a magyar gazdaság, a költségvetés és az adórendszer jelenlegi helyzetéről. Elemezte a kiskereskedelmi forgalom adatait, bizakodó volt a fogyasztás növekedésének beindulása kapcsán, reagált Nagy Márton cash-flow problémákra vonatkozó aggodalmaira, és kritikus véleményt fogalmazott meg az extraprofitadókkal szemben. Ez utóbbiak szerinte túlzottan bonyolulttá teszik az adórendszert és a költségek szintjén hátrányosan érintik a vállalkozások működését.
Az okfejtés szerint Varga Mihály úgy véli, az adórendszer váza stabil és a fogyasztási típusú adózásra épülő koncepció továbbra is versenyképes. Az új kihívásoknak való megfelelés és a külső körülmények miatt kényszerűségből bevezetett intézkedések miatt ugyanakkor a rendszer működése időközben nehézkesebbé és kiszámíthatatlanabbá vált, ezért felülvizsgálatra, átvilágításra van szükség. Ez a folyamat megkezdődött, a végeredményt pedig az őszi adótörvényekben fogjuk látni.
A kijelentés alapján jelentős változásokra számíthatunk, bár túl sok konkrétum nem derült ki ebből az interjúból.
Problémák vannak a költségvetés bevételi szerkezetével
Ez a véleménye Nagy Mártonnak, aki nem az adórendszer megváltoztatásában és az extraprofitadók eltörlésében látja a megoldást, hanem inkább a megtakarításokból vezetne át összegeket a bevételi oldalra. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy unortodox ötletekre épülő akcióterven dolgozik, amelynek egyik része lehet, hogy a lakosság hosszú távú befektetéseit adómentes otthonteremtésbe csatornázzák át. A tárca további részleteket egyelőre nem közölt az ezzel kapcsolatos elképzeléseiről. Támpontot az NGM és Nagy Márton korábbi nyilatkozatai adhatnak, amelyek visszatérő eleme az a vélemény, hogy a lakosság túl sok jövedelmet fordít megtakarításokra és túl keveset fogyaszt, így nem pörgeti a gazdaságot és az adóbevételeket.
A chipsadótól biztosan nem esznek egészségesebben a magyarok
Komoly csörtét folytat egymással a budapesti Corvinus Egyetem és a Pénzügyminisztérium a témában. Az egyetem munkatársainak új tanulmánya alapján ugyanis a chipsadó (népegészségügyi termékadó) nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, vagyis azt, hogy kevesebb egészségtelen táplálékot fogyasszanak az emberek. Már amennyiben valóban ez volt a cél. Az adatok azt mutatják, hogy az érintett terméke aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9-ről 2018-ra 7,4 százalékra nőtt.
A Pénzügyminisztérium egy Facebook-posztban reagált a publikációra. Ebben többek között így fogalmaznak: „Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több százmilliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől”. A minisztérium egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 és 2018 között 40 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, tehát minden termék fogyasztása nőtt, az egészségeseké és az egészségteleneké is.
Egyre nőnek a különadókból származó bevételek
Míg 2017-ben 632 milliárd forint, addig 2021-ben 846 milliárd forint bevétele származott a magyar költségvetésnek a különböző különadók. Ha minden az előzetes tervek szerint alakul, ugyanez a szám 2024-ben 2640 milliárd forint lesz, ami a költségvetés bevételi oldalának közel 10 százalékának felel meg (ebbe az összegbe már a 400 milliárd forintos védelmi hozzájárulás is beletartozik). A trend egyértelműen növekvő.
Mégis tárgyalna a kormány a paksi iparűzési adóról
A kormány egy július 31-i rendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét, amelynek iparűzési adóbevétele és építményadó bevétele ezzel Pakstól Tolna és Bács-Kiskun vármegyékhez került át. A város ezzel bevételeinek több mint egyharmadától esik el.
A történet az augusztus 22-i Kormányinfón folytatódott, amikor Gulyás Gergely kijelentette: „Az intézkedés optikája rossz, időzítése szerencsétlen, még akkor is, ha belátható és helyes, hogy miközben Paksnak iszonyatos iparűzésiadó- és építésiadó-bevétele van, aközben a fejlesztések a környező települések számára infrastrukturális fejlesztést igényelnek és megterhelést jelentenek.” A miniszter azt is elmondta, hogy az adók egy részének elvonása helyes, de az nem, hogy a teljes összeget mások kapják. A kormány szerinte nyitott arra, hogy tárgyaljanak a várossal, ezért Lázár János vezetésével le is fognak ülni a paksi önkormányzat vezetésével.
A NAV folyamatosan küldi ki a folyószámla értesítőket
Az adóhivatal júniustól folyamatosan küldi az adószámla-értesítőket a magánszemély és az egyéni vállalkozó ügyfeleinek. A kimutatások szerint több mint 800 ezren tartoznak és mintegy 770 ezer magánszemélynek van túlfizetése. A NAV az ezzel kapcsolatban kiadott közleményében felhívta a figyelmet, hogy érdemes mielőbb rendezni a tartozást, illetve intézkedni akkor is, ha az adószámlán túlfizetés van. A tartozás ugyanis folyamatosan nő, a rendezetlen összeghez késedelmi pótlék is járul, a túlfizetést pedig az elévülés után már nem lehet visszaigényelni.
A NAV adók módjára hajthat be tartozásokat az önkormányzatoktól
A Magyar Közlöny augusztus 22-i számában jelent meg váratlanul egy kormányrendelet 254/2024. (VIII. 22.)), amely a közszolgáltatások ellenértékének rendezését szabályozza. A lényege az, hogyha egy önkormányzati megrendelő egy állami szolgáltatónak (pl. személyszállítónak, postai szolgáltatónak, villamosenergia-cégnek, földgázkereskedőnek, víziközmű-szolgáltatónak) tartozik, annak kezelését az állam kiemeli a normál polgárjogi rendből.
A szabályozás azt a helyzetet kezeli, amikor az önkormányzati megrendelőnek van igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó, egymillió forintnál nagyobb tartozása egy állami gazdasági társasággal szemben. Ha az adós a fizetési felszólításban kitűzött határidőt követő 60 nap elteltével sem fizetett, az állami adó- és vámhatóság (vagyis a NAV) adók módjára hajtja be a tartozást. A rendelet a kihirdetését követő napon, augusztus 23-án lépett hatályba.
