Állami százmilliárdok és ekho – ez a két tényező jelentősen javítja a magyar elsőosztályú csapatok pozícióját a nemzetközi játékospiacon. A rendkívül kedvező adózási feltételek komoly előnyt jelentenek az igazolásoknál, aminek következtében a hazai focistafizetések nyugat-európai szinten is versenyképessé váltak az elmúlt években.
A focisták keveset adóznak Magyarországon
A G7.hu egy remek átfogó cikket közölt a magyarországi elsőosztályú csapatok személyi ráfordításairól és a focistafizetések alakulásáról. A szerző fő megállapítása az, hogy a játékosok rendkívül kevés adót fizetnek Magyarországon. Vannak olyan országok, ahol ugyanakkora nettó bér két és félszer annyiba kerül a csapatoknak, mint itthon. Az állami cégek százmilliárdos nagyságrendű közvetlen támogatása mellett a kedvező adózási feltételek az elmúlt években odáig vezettek, hogy a hazai focisták már jobban keresnek, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában, Sőt, a Ferencváros a fizetések terén a francia középcsapatokkal is fel tudja venni a versenyt.
A focisták teljesen nettóban gondolkodnak. Őket lényegében hidegen hagyja, hogy mennyi adót vonnak le a bérezésükből. Úgy akarnak leszerződni bármelyik csapattal, hogy az garantálja nekik a nettó bérigényüket. Tehát amikor összehasonlítjuk, hogy egyébként a futballisták hol mennyit adóznak, akkor látni kell, hogy ez a tényező sokkal inkább a csapatok költségvetését befolyásolja, és nem az ő jólétüket.
A legfőbb adóelőnyt az adja, hogy Magyarországon a labdarúgók nem személyi jövedelemadót, hanem egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetnek (ekho). Ezt a még 2005-ben bevezetett jóval alacsonyabb adóterhelést jelentő adózási formát eredetileg főként szellemi vagy művészeti tevékenységet folytatóknak találták ki, tehát például grafikusoknak színészeknek vagy újságíróknak. A sportolók 2010-ben kerültek be az ekho jogosultak körébe. Esetükben az alkalmazhatóság alapesetben 60 millió forintos bevételi határa is más, jelenleg 500 millió forint.
Körvonalazódik a kormány terve az iparűzési adó átalakításáról
Az előző adásban is foglalkoztunk a témával, vagyis az iparűzési adó átalakításával, ami akkor még csak pletyka volt, most már azonban néhány konkrétumot is megtudhattunk a kormányzat ezzel kapcsolatos terveiről. Navracsics Tibor egy sajtótájékoztatón ugyanis bejelentette, hogy január 1-jén elindul a Versenyképes Járások Program. Ennek lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete – a Pénzügyminisztérium számításai szerint nagyjából 65 milliárd forint – a területfejlesztési alapba kerülne, a járások ezt az összeget pályázhatnák vissza. Fontos kiegészítés, hogy az önkormányzatok a 2024-es szintig ugyanúgy megtarthatják iparűzési adójukat.
Globális minimumadó: hol van a rejtélyes NAV formanyomtatvány?
Régen foglalkoztunk ezzel a témával, és ez nem a véletlen műve. Az ok az, hogy itthon ezen a téren nem igazán történt semmi, jóllehet kellett volna.
2024 az első adóév a globális minimumadóban, hiszen a január 1-jétől hatályos, a vonatkozó nemzetközi és uniós szabályokat implementáló magyar törvényt 2023 végén elfogadták. Ennek a törvénynek van egy olyan paragrafusa, amely előírja, hogy azoknak, akik Magyarországon Globe csoporthoz tartozó adóalanynak minősülnek, december 31-ig be kell jelentkezniük egy NAV formanyomtatványon. Ezzel csak az a baj, hogy az adóhatóság ilyen formanyomtatványt még nem tett közzé, vagyis nem lehet tudni, mit kellene bejelenteni.
Kezdünk hozzászokni ahhoz, jön egy EUS-s direktíva, amit a magyar államigazgatás csak egy nagyjából 3-6 hónapos késéssel képes lereagálni. Pontosan ez a helyzet a globális minimumadóval kapcsolatban is, de ezt tapasztalhattuk az EPR, a CBAM vagy az EUDR esetében is.
Rengeteg a hibás online számlaadat szolgáltatás
Tömegesen, több mint 3000 vállalkozásnak küldött tájékoztatást az adóhatóság múlt hét csütörtökön az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérésekről. Jövő év január 1-jétől új elemmel, az adategyeztetési eljárással bővül az adóigazgatási eljárások. Ez pontosan erre a témára fog fókuszálni.
A NAV tájékoztatása szerint ez a figyelemfelhívó akció lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásoknak arra, hogy tisztázzák és saját maguk javítsák hibáikat. A helyes és pontos adózói adatszolgáltatás rendkívül fontos, ez az a pillér, amelyre a különféle hivatali szolgáltatások is épülhetnek. A pontos adatok nemcsak a NAV, hanem a vállalkozások működését is egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik.
Még mindig hiányoznak az e-nyugta részletszabályai
Még mindig nagy a csönd az e-nyugta kapcsán, amelyet az eredeti tervek szerint január 1-jén vezetnének be Magyarországon. Az e-nyugta bevezetéséről Varga Mihály 2020 októberében tett először említést. A pénzügyminiszter akkor a gazdaságfehérítés részeként hivatkozott a tervezett lépésre. Azzal érvelt, hogy a papírmentes nyugtaadás kisebb adminisztrációt, egyszerű használatot és költségcsökkentést jelent a vállalkozásoknak.
Az e-nyugta bevezetéséről a tavaly őszi adócsomagban döntött a kormány. A PM akkori sajtóközleményében azt írták: az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.
Facebook képek buktatták le az artistatársulatot
Az online számla- és online pénztárgépadatok elemzésekor szűrte ki az adóhatóság a nyáron nem dolgozó artistatársulatot. A számlaadatokkal ellentétben a közösségi médiában ugyanis megjelent több információ a társulat fellépéséről, amely nem igazolta a társulat nyári szabadságát.
EU eljárás indult a magyar kormány ellen a kiskereskedelmi adó miatt
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, miután a magyar kormány nem hozta összhangba kiskereskedelmi adórendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkében garantált letelepedés szabadságával, derül ki az Európai Bizottság honlapjára csütörtök délben kikerült közleményéből.
A bizottság úgy látja, a kiskereskedelmi adórendszer jelenlegi kialakítása a külföldi irányítás alatt álló kiskereskedelmi társaságok forgalmára magas és meredeken progresszív adókulcsokat állapít meg.
Róma speciális adót vet ki a turistákra
Mivel a város több pontján is tarthatatlanná vált a helyzet a sok turista miatt, az olasz főváros vezetése jövő év elejétől egy specális adó kivetését tervezi. Az elképzelések szerint arányos idegenforgalmi adót akarnak bevezetni. A szállodában vagy más szálláshelyen egy éjszakáért fizetett ár öt százalékában gondolkodnak, amely fokozatosan csökkenne, minél távolabb esik a szálláshely a belvárostól.
