A magyar adórendszer 2010 óta íródó története alapvetően két, egymásnak ellentmondó fejezetre osztható. Míg a 2020-ig tartó időszakot a koherencia erősítése, az adózói bázis szélesítése és a digitalizáció jellemezte, addig az elmúlt évek inkább a perspektíva hiányáról, a kapkodásról és a kiszámíthatatlanságról szóltak.
A magyar adórendszer tíz jó és négy rossz éve
„2020 óta sokat rontott a kormány az amúgy versenyképes magyar adórendszeren” címmel jelent meg a Telexen podcastunk állandó szakértőjének, Radnai Károlynak a cikke. Ő egyben az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) adóbizottságának az elnöke, és ezt az írást elsősorban e minőségében jegyzi.
A Kamara 2016 óta minden évben egy átfogó gazdasági javaslatcsomaggal jelentkezik, amely az „Együttműködés egy fenntartható és versenyképes Magyarországért” címet viseli. Ebben legfőképpen azokat a szempontokat mutatja be, amelyeket a piaci szereplők és a potenciális befektetők figyelembe vesznek, amikor Magyarország gazdasági működését és adózási rendszerét értékelik.
Karesz cikke nagyrészt a tavasszal publikált legfrissebb javaslatcsomag adózási fejezetében megfogalmazott észrevételekre és kritikákra épül. Ezek lényege, hogy a magyar adórendszer fejlődése és működése szempontjából két egymásnak ellentmondó fejezetre lehet osztani az elmúlt közel másfél évtizedet.
A 2010 és 2020 közötti időszak elsősorban a gazdaság fehéredéséről, az adónemek számának csökkenéséről, az adózói bázis bővüléséről és az adóbevételek növekedéséről szólt. A kormány világos és következetes adópolitikájának köszönhetően a magyar adórendszer az előző évtized végére egyértelműen versenyképesebbé és hatékonyabbá vált.
Ezzel szemben 2020-tól, a Covid-járvány okozta gazdasági válság kirobbanása után egyfajta paradigmaváltásnak lehettünk tanúi. Új folyamatok indultak el és a gazdaság irányítói többször is visszatértek a korábban alkalmazott rossz gyakorlatokhoz, aminek következtében a magyar adórendszer elveszítette semlegességét, szabályozása hektikussá vált és letért addigi fejlődési pályájáról. Az egyik legnagyobb problémát a világos koncepció és a perspektíva hiánya okozza. Az adójogszabályok gyakran ellentmondásosak, éven belül akár többször is változnak és sok esetben inkább politikai, mint gazdasági célokat szolgálnak. Adótanácsadói szempontból az utóbbi évek tapasztalata az, hogy futunk az események után, és a világgazdasági folyamatok okozta kihívásokra szinte kizárólag rövid távú intézkedésekkel reagálunk. Ezek sorába tartoznak a szektorspecifikus különadók is.
Hernádi Zsoltnak sem tetszik a magyar adórendszer működése
A MOL-vezér saját véleménycikkben kritizálta a kormány adópolitikáját és legfőképpen a szektorspecifikus különadókat. Nyilvánvaló, hogy Hernádi Zsolt is olvasta Karesz Telexen megjelent írását, hiszen több helyen használja annak érveit és gondolatmenetét, sőt, szó szerint utal az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara javaslatcsomagjára. A cikk a Mandineren jelent meg.
Akadozott a hulladékszállítás, a MOHU mégis hatalmas nyereségre tett szert
Az előző adásban már foglalkoztunk vele, most egy másik megközelítésből újra visszatérünk arra a témára, hogy a MOHU rövid féléves működése alatt komoly profitot, több milliárdos nyereséget ért el. Tette ezt annak ellenére, 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása nem indult könnyen. A MOL leányvállalata ugyanis képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, és nagyrészt enne köszönhetően a július 1-jei kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.
A hulladékpiaci szereplők körében óriási felháborodást váltott ki a koncesszió, hiszen ezzel gyakorlatilag kivették a kezükből az egész ágazatot. Olaj a tűzre, hogy az új rendszer akadozik, nem működik jól, a MOHU mégis jól keres az üzleten.
Mi a helyzet a borravaló adózásával?
Orbán Viktor a múlt heti szokásos Kossuth Rádiós interjújában kifejtette, a kormány szándéka az, hogy hosszú távon a borravaló adómentes legyen. A miniszterelnök ezt a korábbi elnökre, mostani elnökjelöltre, Donald Trumpra hivatkozva jelentette be. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a klasszikus borravaló most is adómentes abban a formában, ha készpénzben, közvetlenül a pincérnek adjuk. Ennek részben az az oka, hogy nagyon nehéz lenne behajtani a rá kivetett adót. A miniszterelnök valószínűleg másra gondolt.
Tranzakciós illeték emelése igenis érinti az ügyfeleket
Július elején az úgynevezett védelmi hozzájárulás intézkedéscsomag részeként a tranzakciós illeték emelését és kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését is bejelentette a kormány. Az indoklásban elhangzott, hogy ennek költsége nem hárítható át az ügyfelekre. A szakértők sorra cáfolják ezt a kijelentést. A bankok valószínűleg úgy fognak reagálni, hogy megszüntetik a kedvezményes lakossági számlacsomagjaikat.
Egyre többször küszködik üzemhibával a NAV informatikai rendszere
Ez történt legutóbb július 11-én is, amikor időbélyeg-lekérdezési hiba miatt egy ideig nem lehetett az általános nyomtatványkitöltőből (ÁNYK) bevallást beküldeni az adóhivatalnak. Péntek hajnalban ráadásul egy négyórás, folyamatos üzemzavar állt be, ezért a járulékbevallások határidejét későbbre tolták.
Jelentős többletbevétel folyt be jövedéki adóból
Az utóbbi időben a költségvetési bevételek, azon belül főként az áfabevételek kapcsán javarészt arról tudtunk csak beszámolni, hogy ezek messze elmaradnak a tervezettől. Ehhez képest jó hír, hogy a jövedéki adóból és a dohánytermékekre vonatkozó áfából nagy többletet sikerült realizálni az év első hat hónapjában. Jövedéki adóból 748 milliárd forint folyt be, ami 99 milliárd forinttal több, mint 2023 azonos időszakában.
Dániában bevezetik a fingadót
Megint bűzlik valami Dániában, ezért a világon először a skandináv országban alkalmaznak egy különleges környezetvédelmi adófajtát. A gazdáknak egy metángázt kibocsátó, vagyis böfögő és fingó tehén után 36 ezer forintnyi koronát kell majd fizetniük. Dánia károsanyag-kibocsátásának jelentős részét a mezőgazdasági termelés adja.
Egy hallgatói levél megválaszolása
Az egyik kedves hallgatónk feltett nekünk egy kérdést. Ennek lényege, hogy adott egy magánszemély, aki egy ingó adásvételi szerződés keretében egy több száz műalkotásból álló gyűjteményt értékesítene. Hogyan adózzon a bevétele után?
