Július 8-a volt az a nap, amikor megismerhettük a védelmi hozzájárulás talányos fogalmát. Mint kiderült, nem egy új adónemről van szó. A kormány egyszerűen ezzel a fogalommal írja le, hogy nem vezetik ki a bankokat, a multikat és az energiaszektort érintő különadók egy részét, illetve szigorítják azok szabályait.
Védelmi hozzájárulást szed a kormány
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a július 8-i rendkívüli Kormányinfón jelentette be, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Az elsősorban a bankszertort, a multinacionális nagyvállalatokat és az energiacégeket érintő intézkedéstől a kormány idén több száz milliárd forintos költségvetési pluszbevételt vár. A miniszter újságírói kérdésre megerősítette, hogy a védelmi hozzájárulás nem egy új adónem lesz. A rövid válaszból arra lehet következtetni, alapvetően ezzel a fogalommal írja le a kormány, hogy nem vezetik ki az eddig ismert különadók egy részét, illetve szigorítják azok szabályait.
A bejelentett, majd a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosításokkal részben megismert intézkedési csomag kapcsán azt is mondhatnánk viccesen, hogy védelmi pénzt kér a kormány, de a helyzet sajnos ennél sokkal szomorúbb.
Védelmi hozzájárulás egyenlő védelmi adó?
Érdekesség, hogy a köznyelv védelmi adó vagy védelmi különadó néven is emlegeti a védelmi hozzájárulás fogalmát. Ezzel a kifejezéssel egyébként az adószakértők és a gazdasági szereplők is csak most ismerkednek. Az igazság az, hogy a védelmi adó egy 19. század második felében használt adózási fogalom. Azok voltak kötelesek fizetni, akiket valami hiányosság miatt a sorhadi, hadtengerészeti vagy honvédségbeli szolgálatra nem lehetett besorozni. Az így befolyt összeget a rokkant katonák eltartására fordították.
2025-től megszűnik a légitársaságok különadója
Ezt Nagy Márton erősítette meg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér visszaállamosítása kapcsán tartott sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter újságírói kérdésre felelve azt mondta, hogy a kormány 2025. január 1-jén kivezeti a légitársaságokat sújtó különadókat. Felmerül bennünk a kérdés: ezek szerint a légitársaságok már nem termelnek extraprofitot?
Áfakulccsal trükköző étteremre csapott le az adóhivatal
Több mint 11 millió forint áfakülönbözetet tárt fel a NAV egy étteremnél. Erre az eredményre az Online Számla Rendszer és az online pénztárgépek adatainak, a webáruházi rendelések, az éttermi szoftver adatbázisának és a bankkártya adatok elemzése után jutott. Korábban már foglalkoztunk azzal a Covid-járvány idején bevezetett különleges rendelkezéssel, amely szerint más áfakulcs vonatkozik a helyben fogyasztott és a kiszállított ételekre (előbbire 5, utóbbira 27 százalék az adó mértéke). Úgy tűnik, hogy a vizsgált étterem minden tételt a kedvezményes kategóriába sorolt, de az adóhivatal résen volt.
Ideje komolyan venni az erdőirtás elleni uniós rendeletet
Tavaly nyáron lépett életbe az EU egyik új kereskedelempolitikai eszköze, amely az erdőirtás árán előállított áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazását szabályozza. Az angol rövidítése után csak EUDR-nek elkeresztelt rendelet egy másfél éves átmeneti időszakot követően, ez év végétől új kötelezettségeket ír elő az érintett piaci szereplőknek és komoly szankciókkal sújtja azok elmulasztását.
A vámszabályokkal szigorításával regulázná meg a Temut az Unió
Valószínűleg kevés olyan hallgatónk van, aki ne találkozott volna valamelyik kínai e-kereskedelmi óriás hirdetésével, vagy ne rendelt volna tőlük valamilyen olcsó terméket. Ezek a cégek az utóbbi időben hatalmas teret nyertek a globális online piacon, a leglátványosabb felfutást eddig talán a Temu produkálta. A dömpingárakkal és erőszakos piacszerzési politikával taroló vállalatok tevékenységére most már az Európai Unió is felfigyelt, és a vámszabályok jelentős szigorításában látja a megoldást.
Valami bűzlik Dániában adózási szempontból
A dán parlament 2024-től visszamenőleges hatállyal kulturális hozzájárulást vezet be a streaming szolgáltatásokra. Ez azokra a dán és az uniós médiakiszolgáló vállalatokra vonatkozik, amelyek a dán közönséget célozzák meg. Kivételt képeznek azok a cégek, amelyek éves bevétele 15 millió dán korona alatt van. Vagy azok, amelyek piaci részesedése nem éri el az 1 százalékot. Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, hogy a kulturális hozzájárulás nincs összhangban van a globális minimumadó szabályaival.
Lázár János megreformálná az iparűzési adót
A közlekedési miniszter véleménye szerint erre azért van szükség, mert úgy látja, az önkormányzatok elszórják a pénzt. Kijelentette, hogy egyes településvezetők fejlesztések helyett mulatságokra, fesztiválozásra tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet. Arra nem tért ki, milyen módon változtatna az érvényben lévő szabályokon.
A kormány visszadobta a MOHU beszámolóját
Nem sikerült jogszabálynak megfelelően elkészítenie a 2023-as beszámolóját a magyar hulladékgazdálkodás nagy részét állami koncesszióban végző MOHU-nak. A beszámolót így nem fogadta el a területet felügyelő Energiaügyi Minisztérium.
A magyar hulladékgazdálkodás nagy részét az állam 2023. július 1-től kiszervezte a feladatot 35 éves koncesszióban elnyerő MOHU-nak. Vagyis most lesz egy éve, hogy a cég végzi a lakossági és az ipari hulladékok gyűjtését és feldolgozását is. A MOHU 2023-ban 5,6 milliárd forintos nyereséget könyvelt el, ami szakértői vélemények szerint túl nagy profit rögtön a koncesszió elején.
Megnyílt az önellenőrzés lehetősége az eÁFA rendszerben
A gép-gép kapcsolaton alapuló (M2M) eÁFA-rendszerről már többször beszélgettünk az műsorban. Most egy jelentős fejlesztés ad apropót ehhez, ugyanis a NAV nemrégiben kiadott közleménye szerint már az önellenőrzések is benyújthatók. Erre mind a rendszer webes felületén, mind a gép-gép kapcsolaton keresztül lehetőség van.
