Novembertől jelentősen emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. A kormány mintegy 90 milliárd forintos többletbevételt remél a döntéstől, amelyet az őszi adócsomag előtt jelentettek be. A hivatalos kommunikáció szerint a befolyt összeget az egészségügyi ellátás finanszírozására fogják fordítani, de van olyan vélekedés, miszerint ez teremt fedezetet más, jelentős kiadással járó intézkedésekhez is, például a dízelüzemű autók tulajdonosainak támogatásához. Míg azonban ez a támogatás várhatóan átmeneti lesz, a megemelt jövedéki adó szint jó eséllyel tartósan a rendszer része marad.
Az adás teljes videófelvétele:
Nagy és differenciált jövedékiadó-emelés érkezik
2026. november 1-jétől jelentősen emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója Magyarországon, az egyes termékkategóriákat azonban eltérő mértékben érinti a változás. A költségvetés szempontjából meghatározó termékek adóterhe mintegy 25 százalékkal nő, míg más kategóriákban 8–10 százalék körüli emelés várható, a fogyasztási dohánynál pedig maga az adóztatás szerkezete is átalakul.
A kormány az intézkedéstől hozzávetőleg 90 milliárd forint többletbevételt remél, amelyet a hivatalos kommunikáció szerint elsősorban az egészségügyi ellátás finanszírozására fordítana. A döntés ugyanakkor egyértelműen költségvetési bevételnövelő lépésként is értelmezhető, hiszen a dohánytermékek megadóztatásából viszonylag biztosan és jól tervezhetően folyhat be a várt összeg.
Az intézkedés időzítése azért figyelemre méltó, mert megelőzi a szokásos őszi adócsomag bejelentését és elfogadását. A háttérben az is állhat, hogy a kormánynak fedezetet kellett teremtenie más, jelentős kiadással járó intézkedésekhez, például a dízelüzemű autók tulajdonosainak támogatásához. Míg azonban ez a támogatás várhatóan átmeneti lesz, a megemelt jövedéki adó szint jó eséllyel tartósan a rendszer része marad.
A jelentős emelésre azért is nyílhatott lehetőség, mert a magyar jövedékiadó-szint uniós összehasonlításban eddig alacsonynak számított. Korábban az Európai Unió is kifogásolta a hazai szabályozást, ezért a kormánynak nemcsak költségvetési érdeke, hanem mozgástere is volt a terhek növelésére.
Forrás: Portfolio.hu
Szeptember 30-án érkezik a dízeltámogatás első részlete
A kormány 20 ezer forintos támogatást biztosít azoknak a magánszemélyeknek, akik legfeljebb 110 kilowatt teljesítményű, kizárólag dízelüzemű személyautót használnak. Az összeget a Magyar Államkincstár négy részletben, szeptember 30-án, október 30-án, november 13-án és december 7-én folyósítja. A támogatás személyenként egy, a feltételeknek megfelelő gépkocsi után jár, és főszabály szerint a 2026. január 1-jén nyilvántartott üzemben tartót vagy tulajdonost illeti meg, de bizonyos feltételekkel a későbbi tulajdonszerzők is jogosultak lehetnek. A folyósítás automatikusan, a NAV járműnyilvántartási adatai alapján történik: az összeget a nyilvántartott bankszámlára utalják, ennek hiányában pedig postai úton kézbesítik.
Németország adócsökkentéssel fékezi az üzemanyagárak emelkedését
A német kormány a tartományokkal kötött megállapodás alapján október 1-jétől literenként 17 eurocenttel csökkenti a benzin és a gázolaj adótartalmát, ami mintegy 2,5 milliárd eurós bevételkiesést okoz a költségvetésnek. Friedrich Merz kancellár szerint az intézkedés elsősorban azok terheit enyhíti, akik mindennapi közlekedésük során rá vannak utalva az autóhasználatra. A közel-keleti konfliktusok miatt emelkedő olajárakra válaszul a kormány további lépéseket is mérlegel, így 2027. január 1-jétől akár üzemanyagár-sapkát is bevezethet. Németország emellett azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek különadóval sújtanák a háborús helyzetből jelentős extraprofitot szerző olajvállalatokat, az intézkedés azonban megosztja a kormánykoalíció pártjait.
Automatikus vagyonosodási vizsgálat indulhat a vezető politikusoknál
A kormány automatikus, visszamenőleges vagyonosodási vizsgálatot vezetne be a magas tisztséget betöltő politikusoknál, míg a jelenleg hivatalba lépőket két év elteltével ellenőriznék. A feladatot a NAV fogja végezni. A szervezet az elképzelések szerint kockázatelemzéssel kezdené az eljárást, amelyet indokolt esetben tételes adóvizsgálat követne, adóhiány vagy bűncselekmény gyanúja esetén pedig az ügyet az illetékes bűnügyi és vagyonvisszaszerzési szervekhez továbbítanák. Az ellenőrzés egyebek mellett a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra, az országgyűlési képviselőkre és a kormánybiztosokra terjedne ki, és az eltitkolt vagyonelemek feltárását is szolgálná. A hozzátartozók vizsgálatának pontos szabályait a hamarosan a parlament elé kerülő jogszabály határozza majd meg. A miniszterelnök szerint az új rendszer célja nem a politikai bosszú, hanem a közéleti vagyonosodás átlátható ellenőrzése és a törvény előtti egyenlőség erősítése.
Szeptember 15-től 5 százalékra csökkent a tűzifa áfája
2026. szeptember 15-től 5 százalékos áfakulcs vonatkozik a fűtési célú tűzifára, valamint egyes tömörített faipari melléktermékekre, így a meghatározott vámtarifaszám alá tartozó pelletre és brikettre. A kedvezmény alkalmazásához a terméknek egyszerre kell megfelelnie a jogszabályban szereplő megnevezésnek, vámtarifaszámnak és fűtési rendeltetésnek, ezért például az alomként értékesített fapellet nem tartozik ebbe a körbe. A besorolásnál a 2018. január 1-jén hatályos nómenklatúrát kell figyelembe venni. Az alacsonyabb adómérték akkor alkalmazható, ha az értékesítés teljesítési időpontja, illetve a beszerzéshez, az importhoz vagy az előleghez kapcsolódó adómegállapítás időpontja 2026. szeptember 15-re vagy későbbre esik.
A katások és a részmunkaidősök is részesülhetnek a nyugdíjminimum emeléséből
A tervek szerint 2027 januárjától 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege, a részletszabályokat tartalmazó rendelet azonban még nem jelent meg. Nyugdíjszakértők szerint az emelésből várhatóan nem maradnak ki azok sem, akik korábban katáztak, részmunkaidőben dolgoztak vagy más okból a minimálbérnél kevesebbet kerestek. Esetükben ugyanis a szolgálati idő arányosítása csak a nyugdíj összegének kiszámítására vonatkozik, a jogosultság megállapítására nem. Így teljes öregségi nyugdíjasnak minősülhetnek, ha betöltötték a korhatárt és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkeznek. Tisztázásra vár ugyanakkor, hogy a 120 ezer forintos minimum az újonnan megállapított nyugdíjakra, az özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra, a külföldön is szerzett jogosultságokra és az együttesen folyósított ellátásokra miként vonatkozik majd, illetve évente emelkedik-e a rendes nyugdíjemeléssel.
Több mint 21 milliárd forintot kaptak a civilek az szja 1 százalékából
Idén összesen 1,8 millió adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója 1 százalékát civil szervezeteknek, amelyek így együttesen több mint 21 milliárd forinthoz jutottak a NAV adatai szerint. A legtöbb támogatást a Partizán mögött álló alapítvány kapta, amely 42 854 felajánlótól 576,9 millió forintot gyűjtött, míg a Telex alapítványa 543,3 millió, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány pedig 441,8 millió forintban részesült. A legnagyobb kedvezményezettek között több egészségügyi és állatjóléti szervezet is szerepel, köztük a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 379,5 millió, valamint a Bethesda Kórház Alapítvány 298,7 millió forinttal. Százmillió forintot meghaladó támogatást kapott továbbá az Oltalom Karitatív Egyesület és a Direkt36 mögött álló Független Újságírók Alapítványa is.
