Támogatni a jogkövetőket, kiszámíthatóvá tenni a NAV működését és következetesen fellépni a szabályszegőkkel szemben: ezekkel a célokkal kezdi meg munkáját Sádt Mónika, az adóhatóság új elnöke. A komoly nemzetközi vállalati tapasztalattal rendelkező vezető gazdasági, társadalmi és politikai értelemben véve is óriási kihívásokkal kénytelen szembenézni. Úgy kell visszaszereznie a szervezetbe vetett bizalmat és visszaépítenie annak tradicionális ellenőrzési kompetenciáját, hogy a súlyos hiánnyal küzdő költségvetés minden korábbinál nagyobb bevételi kényszert generál. Sikerének esélyeit növeli, hogy a NAV az eddigiekhez képest nagyobb szervezeti és személyzeti mozgásteret fog kapni.
Az adás teljes videófelvétele:
Új elnöke van a NAV-nak
2026. szeptember 15-től Rózsáné Sádt Mónika lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új elnöke. Kinevezése azért is rendhagyó, mert bár pályafutását az adóhatóságnál kezdte, karrierje jelentős részét a tanácsadói szektorban töltötte, az utolsó években pedig egy nemzetközi vállalat globális adóigazgatójaként dolgozott. Így egyszerre rendelkezik valamennyi belső NAV-os tapasztalattal és széles körű nemzetközi rálátással arra, hogyan működnek más országok adóhatóságai.
A NAV új elnökével a Portfolio.hu készített bemutatkozó interjút. Ebben kifejtette, hogy az adóhatóság tevékenysége közvetlenül befolyásolja a költségvetés biztonságát, a vállalkozások mindennapi működését, a gazdaság versenyképességét és az állami intézményekbe vetett bizalmat. Pályázati programjának három pillére ennek megfelelően a jogkövetők támogatása, a mindenki számára kiszámítható működés, valamint a jogsértőkkel szembeni következetes fellépés volt. Az interjú során kritikusan beszélt a magyar adórendszer szerkezetéről is: szerinte az alacsony személyi jövedelemadó és a magas áfa együttesen ahhoz vezet, hogy a vagyonosabbak arányaiban kisebb részt vállalnak a közterhekből.
Munkáját várhatóan jelentős politikai és költségvetési elvárások fogják nehezíteni: folytatnia kell a támogató, együttműködő adóhatóság kiépítését, miközben a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az adóbevételek beszedésére és az ellenőrzések fokozására. Kinevezésével módosulhat a NAV ellenőrzési gyakorlata is. Az elmúlt évek adatalapú megközelítése mellett ismét előtérbe kerülhetnek a hagyományos, átfogó vizsgálatok, különösen a transzferárazás területén, amihez az adóhatóságnak újra meg kell erősítenie ellenőrzési kompetenciáit.
Sádt Mónika mindenképpen nagyobb szervezeti és személyzeti mozgástérrel fog rendelkezni a korábbiakhoz képest, mivel a NAV elnöki tisztsége elválik a pénzügyminisztériumi államtitkári pozíciótól, bár az adóhatóság továbbra is a minisztérium felügyelete alatt működik.
Az uniós programok előfinanszírozása emelte rekordmagasra a költségvetési hiányt
Augusztusban 2311,2 milliárd forintos hiány keletkezett a központi alrendszerben, így az év első nyolc hónapjának kumulált egyenlege mínusz 5169,1 milliárd forintra nőtt a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója szerint. A kiugró augusztusi adat döntően az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) kapcsolódó előfinanszírozások következménye: ezek a programok 2186,9 milliárd forinttal növelték a havi kiadásokat. Az egyszeri tétel nélkül számolva az augusztusi deficit mindössze 124,3 milliárd forint lett volna, ami a tárca értékelése alapján azt jelzi, hogy folytatódtak a költségvetésben május óta tapasztalható kedvezőbb havi folyamatok. Az RRF-programokhoz tartozó uniós bevételek várhatóan decemberben érkeznek meg, ezért azok hatását is célszerű lesz kiszűrni az adott havi egyenleg értékelésekor.
Alaposan átírta a kormány a 2026-os költségvetést
3,7 százalék helyett immár 7,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol a módosított 2026-os büdzsé. A Pénzügyminisztérium szerint a kormányváltás és az ezt követően meghozott intézkedések nélkül ez a deficit akár a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna.
A módosított költségvetés a főbb adónemekből származó bevételek tekintetében a korábbiakhoz képest jelentős eltéréseket tartalmaz. A legnagyobb visszaesés az általános forgalmi adónál látható: az eredetileg tervezett 8700 milliárd forint helyett 8350 milliárd forintos bevétellel számol a módosított költségvetés, ami 350 milliárd forintos csökkenést jelent. Ennek hátterében a mérsékeltebb gazdasági növekedés és az óvatosabb lakossági fogyasztás áll. A társasági adóból származó bevételi előirányzat ugyancsak jelentősen, 249,2 milliárd forinttal mérséklődött, ami főként a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt elmaradó vállalati eredményekkel magyarázható. A kiskereskedelmi különadóból várt bevétel szintén alacsonyabb lett, 329,2 milliárdról 263,7 milliárd forintra csökkent, ami 65,5 milliárd forintos kiesésnek felel meg.
Nem minden főbb adónemnél módosult azonban lefelé az előirányzat. A jövedéki adóból például 35 milliárd forintos többlettel számol a kormány. A növekedést az üzemanyagok és a dohánytermékek adómértékének kötelező uniós minimumszinthez igazítása, illetve a stabil belföldi fogyasztás indokolja. Ennél jóval nagyobb emelés történt a pénzügyi szervezetek különadójánál: az eredeti 292 milliárd forintos előirányzat 490,2 milliárd forintra nőtt, ami 198,2 milliárd forintos pluszbevételt jelent. A módosítás alapján a kormány a pénzügyi szektorra kivetett adó célzott emelésével igyekszik részben ellensúlyozni a más adónemeknél jelentkező bevételkiesést, és támogatni a magasabb hiánycél teljesítését.
Küszöbön a vagyonadó bevezetése és a KATA átalakítása
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott nemrégiben egy hosszabb interjút, amelynek során az adórendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket is részletezte. A KATA tervezett szabálymódosítása, újbóli kiterjesztése kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi, havi 50 ezer forintos tételes adóhoz tartozó 108 ezer forintos ellátási alap nem éri el a minimálbért, ezért a kisadózók szolgálati idejét a nyugdíj megállapításakor arányosítani kell. A vagyonadóval összefüggésben pedig a miniszter kifejtette, hogy annak tervezett szabályait társadalmi egyeztetésre fogják bocsájtani a törvény elfogadása előtt.
Kérdéses lehet a Fradivárosra kapott állami támogatás felhasználása
Továbbra sem tisztázott, hogy a Ferencvárosi Torna Club jogszerűen adta-e tovább a Fradiváros projektre kapott állami támogatás egy részét a labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaságnak, amely az elszámolás szerint 11,2 milliárd forintot fordított 38 játékos átigazolási díjára. Az állam és az egyesület között létrejött, egyelőre nem nyilvános támogatói okiratot az évek során ötször módosították, részben a támogatás folyósításáról rendelkező kormányhatározatok változása, részben a projekt megvalósításának elhalasztása miatt. Miután egy 2022. decemberi kormányhatározat lehetővé tette a források működési célú felhasználását, az egyesület engedélyt kért a pénz továbbadására, ám a sportállamtitkárság azon kérdésére, hogy pontosan kinek és milyen célból adná át a támogatást, a cikk információi szerint nem érkezett válasz. A Ferencváros elnöke később sem tudott olyan hivatalos dokumentumot bemutatni, amely egyértelműen igazolná a továbbadás jogalapját. Az ügy legfontosabb kérdése ezért nem csupán az, hogy a játékosok átigazolási díja működési költségnek tekinthető-e, hanem az is, hogy a labdarúgó zrt. egyáltalán jogosult volt-e az állami forrás felhasználására.
Szlovákia kivezeti a várakozásoktól elmaradó tranzakciós adót
A szlovák kormány a 2025-ben bevezetett pénzügyi tranzakciós adó eltörlésére készül, miután az adónem a tervezettnél jóval kevesebb bevételt hozott, miközben a vállalkozások és az ellenzék szerint rontotta az ország versenyképességét. A vállalati átutalásokra kivetett, 0,4 százalékos, tranzakciónként legfeljebb 40 eurós teherből eredetileg 517 millió eurót vártak, ám végül csak 339 millió euró folyt be. A kivezetéssel Magyarország maradhat az egyetlen olyan európai ország, amely széles körben adóztatja az alapvető banki pénzmozgásokat. A 2013 óta működő magyar tranzakciós illetékből 2025-ben 579 milliárd forint bevétel származott, de a szlovák rendszerrel ellentétben nemcsak a vállalkozások, hanem a magánszemélyek egyes tranzakcióit is terheli. Bár az illetéket formálisan a pénzintézetek fizetik, annak költségét jellemzően áthárítják az ügyfelekre. Az elmúlt években több művelet mentességet kapott, teljes kivezetése azonban nem merült fel, annak ellenére sem, hogy a teher a magyar pénzügyi piac versenyképességét is ronthatja, külföldre terelheti a tőzsdei forgalmat, és előnybe hozhatja az olcsóbb szolgáltatásokat kínáló fintech cégeket.
Fotó: Berecz Valter
