A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint február végéig 2106 milliárd forintra emelkedett a költségvetési hiány, ami az éves hiánycél közel fele. Riasztó adat, hogy az áfabevételek alig nőttek, a tranzakciós illetékből származó bevétel pedig csökkent is tavalyhoz képest, ami a gazdaság lassulására utal. Nagy valószínűséggel egy újraírt költségvetéssel és nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni az évet.
Az adás teljes videófelvétele itt tekinthető meg:
Költségvetési hiány: januárban még pluszban zárt, februárban már borult a büdzsé
Az egész évre tervezett hiány 49,9 százaléka jött össze két hónap alatt a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos tájékoztatása alapján. Januárban még 32,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ez fordult át februárban 2106 milliárd forintos hiányba, ami egészen elképesztő előjelváltás. Még akkor is, ha tudjuk, hogy választási év van az ilyenkor szokásos túlköltekezéssel együtt.
Nem állítjuk, hogy lehetetlen, de nagyobb megszorítások vagy kiigazítások nélkül nagyon nehéz lesz visszakormányozni a költségvetési folyamatokat a normális, tervezett mederbe. Bárki nyeri a választásokat, nagy eséllyel teljesen újra kell írnia a büdzsét. Valószínűleg a mostanihoz képest jóval nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni ezt az évet.
A bevételek alakulásánál két meglepő jelenséget lehet azonosítani. Az egyik az áfabevételek lanyha, az infláció mértéke alatti növekedési üteme (3,4%). Ez azért beszédes, mert ha a fogyasztás érdemben élénkülne, azt az áfa általában elég gyorsan „visszajelzi”. Ha viszont az áfa nem húz, az arra utalhat, hogy a lakossági költés – minden korábbi várakozás ellenére – nem indult be olyan erővel, vagy legalábbis nem abban a szerkezetben, ami látványosan megdobná a nettó áfapozíciót.
A másik a tranzakciós illetékből származó bevétel alakulása, ami év/év alapon egyenesen csökkent. Ez riasztó jel lehet, ami a gazdaság lassulására utal.
Választás előtt nincs adócsökkentés: nehéz helyzetben a kis benzinkutak
A Független Benzinkutak Szövetsége az Energiaügyi Minisztériumban kezdeményezett egyeztetést a kisebb kutak helyzetéről, és elsősorban a kiskereskedelmi adó mérséklését kérte, mert az árszabályozás mellett a 35 forintos árrésből a szállítási költség és az adó levonása után alig marad nyereség. A szövetség szerint azonban azt a választ kapták, hogy a közelgő választások miatt adócsökkentésre nincs lehetőség (parlamenti hatáskör), ugyanakkor felmerült egy célzott támogatási rendszer létrehozása, amelynek részletei még nem ismertek. Eközben a közel-keleti háborús helyzet miatt gyorsan emelkednek a nagykereskedelmi árak, miközben a kormány árstopot vezetett be (rögzített végfogyasztói árakkal), ami tovább szűkíti a kutak mozgásterét. Több kisebb kút már mennyiségi korlátozásokat alkalmaz, és a szereplők arról is beszámoltak, hogy akadozik az import-utánpótlás, illetve még nem jutottak hozzá olyan stratégiai készletekhez, amelyekkel veszteség nélkül tudnák biztosítani az árstopos üzemanyagot; a beszámolók szerint a régióban máshol is hasonló a helyzet.
Késedelmes számlák, nem elveszett áfalevonás: iránymutató EUB-ítélet közösségi beszerzéseknél
Az Európai Unió Bírósága 2026. március 12-i ítéletében (C‑521/24, Aptiv Services Hungary Kft. kontra NAV) kimondta, hogy közösségen belüli termékbeszerzéseknél nem tagadható meg az előzetesen felszámított áfa levonása pusztán azért, mert a számla jelentős késéssel (akár évekkel később) érkezik meg, és emiatt az adóalany már nem tudja az eredeti időszakokra önellenőrzéssel érvényesíteni a levonást. A vita lényege az volt, hogy a társaság 2016–2018-as beszerzéseihez csak 2021-ben kapta meg a számlákat, és ekkor – a számlák birtokában – élt levonási jogával, amit a NAV azzal utasított el, hogy ezt kizárólag az eredeti évekre benyújtott önellenőrzéssel lehetett volna megtenni, ám bizonyos időszakokban az önellenőrzési határidő már lejárt. Az EUB viszont arra jutott: az ilyen nemzeti gyakorlat ellentétes a héairányelvvel és az uniós jog alapelveivel, mert sérti az adósemlegességet (az adóalany ne viseljen véglegesen áfaterhet, ha a tartalmi feltételek fennállnak), az arányosságot (a „rossz időszakban vontad le, ezért örökre elveszik” túlzó szankció lehet adminisztratív késedelem miatt), valamint a tényleges érvényesülés elvét (a nemzeti eljárási szabályok nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné az uniós jog gyakorlását – márpedig ha a számla késedelme miatt „se így, se úgy” nem lehet levonni, az elfogadhatatlan).
Befektetői per rázza meg az auditpiacot: a BDO ítélet új korszakot nyithat
A BDO USA pert vesztett a Platinum Partners hedge fund befektetőivel szemben, akiket egy választottbíróság szerint gondatlan könyvvizsgálatával több millió dolláros kár ért. A bíróság nemcsak helybenhagyta a több mint 9 millió dolláros kártérítést, hanem egy olyan jogértelmezést is megerősített, amely megkönnyítheti a befektetők számára a könyvvizsgáló cégek perelését, még közvetlen szerződés hiányában is. A döntés áttörést jelenthet, mert fellazíthatja a könyvvizsgálók eddigi, szinte teljes jogi védelmét a hedge fund‑befektetői igényekkel szemben. Az ügy más könyvvizsgáló cégekre is kihatással lehet, és hosszabb távon szigorúbb, függetlenebb auditgyakorlatot kényszeríthet ki az iparágban.
Meta „location fee”: felár, ami megdrágítja a kampányokat
A Meta 2026. július 1-től „location fee” néven országonként eltérő, százalékos felárat számít fel a Facebook/Instagram-hirdetésekre azokban a joghatóságokban, ahol digitális szolgáltatási adó (DST) van érvényben, és ezt a költséget mostantól a hirdetőkre terheli át. A díj megállapításánál nem az számít, hol van a cég, a hirdetési fiók vagy a számlázás, hanem kizárólag az, hogy melyik országban jelenik meg (hol kerül kiszolgálásra) a hirdetés. Vagyis ha egy kampány érintett országban fut, a felár elkerülhetetlen. A jelenleg kommunikált kulcsok: Ausztria 5%, Törökország 5%, Franciaország 3%, Olaszország 3%, Spanyolország 3%, Egyesült Királyság 2%; a felár a tényleges költés arányában adódik hozzá a számlához. Fontos gyakorlati csavar, hogy a location fee a hirdetések lefutása után, külön számlasorként jelenik meg, miközben az Ads Manager riportjaiban nem látszik, így a platformon „rendben lévő” költés és CPA/ROAS mögött a valós, számlázott költség magasabb lehet. Emiatt ugyanaz a kampányteljesítmény effektíven drágul (jellemzően CPA nő, ROAS/MER romlik, a profitmarzs csökken), és a havi/negyedéves keretek is gyorsabban kifuthatnak, ha a tervezés és a pénzügyi riportolás csak az Ads Manager számaira épül.
