A védett ár bevezetése mellett a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az uniós minimumszintre csökkentette, hogy megfelelő árrést biztosítson a nagykereskedők és a kiskereskedők számára. De mi az oka annak, hogy a nemzetközi olajárrobbanás ellenére az üzemanyagok áfatartalma továbbra is változatlan? Milyen mozgásteret ad Magyarországnak az uniós szabályozás e tekintetben?
A kormány az EU-s minimumszintre vitte le az üzemanyagok jövedéki adóját
A benzin esetében ez 19,25 forintos, a gázolaj esetében pedig 20,48 forintos csökkentést jelent literenként. Az intézkedés hátterében az a törekvés áll, hogy a stratégiai készletek felszabadítása nyomán a nagykereskedők ezen a módon olcsóbban kapjanak üzemanyagot, ami elegendő árrést biztosít számukra és a kiskereskedők számára is a gazdaságos működéshez. Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a jövedékiadó-csökkentés költségvetési hatása hozzávetőlegesen havi 10-12 milliárd forint lesz.
Az olajárak emelkedésekor újra és újra felvetődik a kérdés, hogy miért csak a jövedéki adóhoz nyúl ilyenkor a kormány, és miért nem csökkenti az üzemanyagok áfatartalmát, ami szintén jelentősen befolyásolja a végső fogyasztási árat. Milyen mozgástér áll Magyarország rendelkezésre? Milyen korlátokat állít az uniós szabályozás e tekintetben?
Publikus a NAV 2026-os ellenőrzési terve
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezúttal is közzétette az idei évre vonatkozó ellenőrzési tervét. Túl sok változás nincs a tavalyi változathoz képest. Most is jól látszik, hogy az adóhatóság egyre nagyobb hangsúlyt helyez az adatokra, illetve az adatvezérelt működésre. Ezúttal is hangsúlyos üzenet az önkéntes jogkövetés támogatása és adózói magatartás szerinti differenciált fellépés. Az ellenőrzések fókuszában az e-kereskedelmi platformok, a futárszolgáltatók, a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak, a globális minimumadó és a kiskereskedelmi adó.
Megálljt parancsolt a Trump importvámjainak az amerikai Legfelsőbb Bíróság
Egyes számítások szerint az Egyesült Államoknak összesen 175 milliárd dollárt meghaladó vámbevételt kellene visszatérítenie az importőrök részére. Ez a kötelezettség azokra az emelt vámtételekre vonatkozik, amelyeket többek között Kanadából, Mexikóból, Kínából, az Európai Unióból, Japánból és Dél‑Koreából származó termékekre vetettek ki. A döntés ugyanakkor nem érinti az ágazatspecifikus vámokat, így például az acél-, alumínium-, fa- és gépjárműipari termékek terheit, amelyeket nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva, egy 1962-es jogszabály alapján vezettek be.
Az amerikai a kormányzat ugyanakkor ragaszkodik korábbi gazdasági irányvonalához, ezért egy másik jogalapra hivatkozva már a döntés másnapján új globális vámokat jelentett be.
Nemzetközi vagyonadó körkép
Két ország, két fejlemény, ami ehhez az adótípushoz köthető.
A Lego vezérigazgatója éles kritikával illette a Dániában felmerült vagyonadó‑javaslatot, amely ellen több nagyvállalat vezetője is nyilvánosan felszólalt, és amely a márciusi választási kampány egyik meghatározó témájává vált. Robert Uggla, a Maersk elnöke arra figyelmeztetett, hogy az adó rontaná a dán cégek tőkepiaci mozgásterét, míg Kim Fausing, az egyik legnagyobb dán magántulajdonú ipari csoport, a Danfoss vezérigazgatója „kontraproduktívnak” nevezte az elképzelést – írja a Financial Times. Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója szerint az intézkedés jelentős forrásokat vonna el a vállalatoktól.
A másik kapcsolódó fejlemény, hogy a holland parlament alsóháza (Tweede Kamer) jelentős többséggel megszavazta a Box 3 adórendszer átalakítását, amely a magánszemélyek megtakarításait és befektetéseit érinti. A reform célja, hogy a jelenlegi, bíróságok által jogellenesnek minősített rendszert egy tényleges hozamokon alapuló adózás váltsa fel.
A KPMG 14%-os AI‑árkedvezményt kényszerített ki saját auditorától
A KPMG International sikeresen 14 százalékkal csökkentette saját auditdíját, miután arra hivatkozott, hogy az AI-alapú automatizáció jelentősen csökkenti az auditáláshoz szükséges munkát és időt. Az ügy komoly vitát indított el a szakmában arról, hogy fenntartható‑e a hagyományos „billable hour” (számlázható óra) üzleti modell az AI korában.
