Egy július 20-án hatályba lépő törvénymódosítás miatt bezárul az a kiskapu, amelyet kihasználva az egyik legnagyobb magyarországi fintech szolgáltató jelentősen csökkenthette tranzakciósilleték-fizetési kötelezettségét. Kérdés, hogy a cég áthárítja-e az ügyfeleire az így keletkező költségeit? Legújabb adásunkban a Revolut a kriptovaluták vásárlására vonatkozó BTK-módosítás kapcsán is szóba került.
A tranzakciós illeték szabályváltozása már a Revolut ügyfeleinek is fájhat
A tranzakciós illeték a 2025-ös költségvetés sarokszámai alapján az ötödik legnagyobb adónemnek számít. Úgy tűnik, az ebből származó bevételek tovább emelkedhetnek egy július 20-án hatályba lépő törvénymódosításnak köszönhetően. Ezzel ugyanis egy olyan kiskapu zárul be, amelyet kihasználva eddig az egyik legnagyobb magyarországi fintech szolgáltató, a Revolut is számottevően csökkenthette illetékfizetési kötelezettségét (más szolgáltatókkal együtt).
Feltételezések szerint a Litvániában bejegyzett cég a nála vezetett számlák közötti átvezetések esetén egy olyan technikai megoldást alkalmazhatott, amelynek segítségével „megúszhatta” az ezekhez a műveletekhez kapcsolódó illetékfizetést. Ennek lényege, hogy „elektronikus pénzre” válthatták az ügyfelek pénzét és így számolhatták el a házon belüli tranzakciókat. Nem tudni, hogy valóban így történt-e, a július 20-án hatályba lévő jogszabálymódosítás mindenesetre biztosan ki fogja zárni ezt a megoldást, aminek következtében érdemben emelkedhet a Revolut illetékfizetési kötelezettsége.
Egyelőre mindenki arra vár, hogy miként reagál a cég az intézkedésre. Emeli-e a szolgáltatási díjait, vagyis áthárítja-e az ügyfeleire az így keletkező költségeit?
A hazai bankok szempontjából érthető elvárás, hogy a Revolutra és a hasonló pénzügyi szolgáltatókra is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Ugyanakkor a jogszabálymódosítás több kérdést is felvet. Meddig terjeszthető ki a magyar tranzakciós illeték hatálya? Meddig terjed Magyarország adóztatási joga? Évekkel ezelőtt sok vita folyt erről. A jogalkotó akkor végül úgy döntött, hogy a magyar adóügyi illetékességű személyek részére nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások után kell megfizetni az illetéket.
Ennek ellenére ez az eset és a most hatályba lépő jogszabálymódosítás is jól mutatja, hogy a régi módszerekkel mennyire nehéz szabályozni az új technológiai megoldásokat, illetve az ezek következtében kialakult új helyzetet.
Szlovákia elirigyelte tőlünk a tranzakciós illetéket
Északi szomszédunk április 1-jén vezette be az új szabályozást, amely így Magyarország után a második olyan uniós tagállam, ahol illetékfizetési kötelezettség terheli a pénzügyi tranzakciókat. A szlovák kormány idén több mint 500 millió euró, míg jövőre mintegy 700 millió euró bevételt remél az intézkedéstől, amely meglehetősen nagy felháborodást váltott ki az országban. Az adó mértéke az általános tranzakció után a művelet értékének 0,4 százaléka (minimum 1 eurócent, maximum 40 euró), készpénzfelvétel esetén pedig 0,8 százalék.
Egy új jogszabály-változás rázta meg a magyar kriptopiacot
A BTK-ba ugyanis bekerült egy passzus a kriptoeszközök kereskedelmével kapcsolatban, ami kisebb zavart okozott a hazai alternatív befektetésekkel foglalkozó szolgáltatók körében. A szóban forgó, július 1-jétől hatályos paragrafus így szól:
394. § (1) Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához vagy a készpénzhelyesítő fizetési eszközön lévő adat technikai eszközzel való rögzítéséhez szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítástechnikai programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A fentiek miatt a Revolut – a változó szabályozási környezetre hivatkozva – rövid időre fel is függesztette a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásait magyarországi ügyfelei számára.
Egyszeri élelmiszer-utalvánnyá szelídült a nyugdíjasok áfavisszatérítése
Megjelent az erre vonatkozó jogszabály, amelyből kiderül, hogy idén ősszel minden magyarországi lakcímmel rendelkező nyugdíjas 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány csomagot kap. Ismerté vált továbbá, hogy milyen címletekben érkezik a csomag, hogyan lehet felhasználni és milyen élelmiszerekre lehet elkölteni. Az intézkedés pozitívuma, hogy azonnali adóbevételt fog generálni, fogyasztást ösztönöz és így gazdaságélénkítő hatással is bír. Ebben a formában ez egy egyszeri nyugdíjkiegészítésnek tekinthető.
A TISZA Párt áfacsökkentési tervei
A legnagyobb ellenzéki párt ígéretet tett arra, hogy a kormányváltást követően azonnal 5%-ra csökkenti a gyümölcsök és zöldségek ÁFA-ját, majd fokozatosan az összes egészséges és alapvető élelmiszer ÁFA-kulcsát is mérsékli. A TISZA emellett a gyógyszerek jelenleg 5 százalékos ÁFA-kulcsát is 0 százalékra vinné le.
Könnyebb lekerülni a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listájáról
Alig néhány nappal a kapcsolódó szabályozásra vonatkozó könnyítés hatályba lépését követően egy borsodi cég élt is a lehetőséggel, és kérvényt nyújtott be a NAV-hoz annak érdekében, hogy lekerüljön erről a listáról. A lerótt közzétételi bírságnak és a hivatal gyors döntésének köszönhetően a vállalkozás mentesülhet a listával járó súlyos szankciók alól, így többek között újra indulhat költségvetési pályázatokon.
Hatályba lépett a foglalkoztatási jogviszonyt tisztázó eljárás
Az új eljárástípust, amely a NAV új gazdaságfehérítő eszközének is tekinthető, az alkalmazottjai után az adófizetést és a járulékbevallást elbliccelő munkáltatókkal szemben lehet hatékonyan alkalmazni. A július 1-jétől hatályba lépett eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására. Aki azonban ezt elmulasztja, alkalmazottanként 100 ezer forintos bírsággal számolhat.
Nem elég hatékonyan kezeli az Európai Bizottság az USA vámfenyegetését
Legalábbis ez a véleménye a magyar kormánynak, amelynek képviseletében Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese így fogalmazott: „Nagyon sajnáljuk, hogy az Európai Bizottság nem volt képes egy alkut kidolgozni az amerikaiakkal az elmúlt hét hónapban. Úgy látjuk, hogy az amerikaiak hajlandóak és érdekeltek abban, hogy alkut kössenek. Az a tény, hogy ez az egyezség nem született meg, az Európai Bizottság képességének hiányát, kudarcát tükrözi, hogy kezelje az agresszív amerikai tárgyalási taktikát.”. Az Európai Bizottság ezzel ellentétben egy előremutató folyamatot vél felfedezni.
Átalakíthatják a szolidaritási hozzájárulási rendszert A Megyei Jogú Városok Szövetsége javaslatot tett a kormánynak a szolidaritási hozzájárulási rendszer átalakítására – írja a Magyar Nemzet. Az elképzelésük szerint, ha egy település fizet szolidaritási hozzájárulást, akkor az iparűzési adójának többletét már ne terhelje ezen túlmenően még a Versenyképes járások program is. Szita Károly, a szövetség elnöke, Kaposvár fideszes polgármesterének tájékoztatása szerint nyitott a kormány az átalakításra.
