Csökkenő bevételeik és munkakörülményeik miatt tüntetnek az ételfutárok, akik igazi patthelyzetben vannak: ha teljesülnek követeléseik, az közvetett és közvetlen módon is drágíthatja az ételrendelést, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb lesz a megbízás, így viszont nem lesz szükség annyi futárra. Vajon van kiút ebből a negatív spirálból, vagy tényleg csak a piac törvényeiben bízhatunk? Többek között erről volt szó a podcast legújabb adásában.
Rövid időn belül második tüntetésüket tartják az ételfutárok
Az adás felvétele után egy nappal, szeptember 18-án újra utcára vonultak a budapesti ételfutárok. A tüntetést szervező Futárok Ligája szerint az elmúlt években annyira romlottak a munkakörülmények és a fizetések a szakmában, hogy sokan már csak alig keresnek többet a minimálbérnél.
A negatív folyamatot több okra vezetik vissza. Egyrészt sérelmezik, hogy egyre több a futár (Budapesten a becslések szerint jelenleg 9000 futár dolgozik), így egyre kevesebb az egy főre jutó megrendelés. Problémásnak találják azt is, hogy bár az elvárások tekintetében kvázi munkavállalóként működnek, mégis vállalkozói szerződés köti őket a futárcégekhez, amelyek egy átláthatatlan díjazási rendszerben dolgoztatják őket. Végül pedig azt is felróják, hogy a KATA kivezetésével jelentősen nőttek az adóterheik. „Az elmúlt négy évben az adó, az infláció és a díjcsökkenés elvitte a nettó bérünk felét, így nekünk nemcsak harminc évünket lopják el.” – árnyalta a kialakult helyzetet Tóth Gergely „Greg”, a Futárok Ligája képviselője a Népszavának adott nyilatkozatában.
A szeptember 18-i tüntetésen képviselt követeléseik között szerepel az átlátható és tisztességes díjazási rendszer bevezetése, a megélhetéshez szükséges jövedelem biztosítása, valamint annak megakadályozása, hogy az infláció és a rejtett levonások tovább apasszák a keresetüket. Emellett kifejezték abbéli szándékukat, hogy szakszervezetbe tömörülnének, hogy ezáltal hatékonyabb érdekképviseletet és több jogot szerezzenek maguknak.
Rossz hírünk van a futárok számára. Ha a követeléseiknek megfelelően munkavállalóként foglalkoztatják őket, még többet kell majd adózniuk, mint most átalányadózóként. Ennek egyik következménye az lenne, hogy drágulna az ételkihordás, ami ahhoz vezet, hogy kevesebb lesz a rendelés, így viszont nem lesz szükség annyi ételfutárra. Ez egy negatív spirált indíthat el, ami a vásárlók mellett a vendéglátásnak is rossz. Vannak olyan helyzetek, amikor jobban járunk, ha a piacgazdasági folyamatokra, a kereslet-kínálat egyensúlyára bízzuk magunkat, és nem a külső (állami) beavatkozástól várjuk a megoldását. Ez utóbbi ugyanis, még ha rövid távon esetleg kezelné is a problémát, hosszú távon kreálna egy másikat.
Új fejezet a kripto- és platformjövedelmek ellenőrzésében
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két törvényjavaslatot is benyújtott szeptember elején a parlament elé. A két jogszabály alapján 2026-tól a NAV automatikusan értesülhet minden magyar cég és magánszemély kriptojövedelméről, valamint a megosztásos gazdaságban szerzett bevételeiről, amennyiben az adott ország hatóságával sikerül megállapodást kötni. A törvényjavaslatok az OECD által kidolgozott keretszabályokat ültetnék át a magyar jogba, így a digitális platformok (például Wolt, Airbnb, Uber) és a kriptoeszköz-szolgáltatók (Revolut, Binance, Coinbase) részletes adatokat szolgáltatnának a magyar felhasználókról és tranzakcióikról. Az információkat évente, szabványosított formában továbbítanák a NAV-nak, amely automatikusan cserélné az adatokat a megállapodásban részt vevő országokkal.
A Francia Alkotmánybíróság megerősítette a digitális szolgáltatás adót
Ezt az adónemet 2019-ben vezették be Franciaországban. Célja, hogy megadóztassa azokat az online szolgáltatásokat, amelyek értéke főként a felhasználók tevékenységéből származik. Olyan társaságokra vonatkozik, mint a Google, az Amazon, a Facebook vagy az Apple. Alanyai olyan belföldi és külföldi cégek, amelyek világszintű konszolidált árbevételük meghaladja a 750 millió eurót, ezen belül franciaországi árbevételük meghaladja a 25 millió eurót. Az adó alapja a Franciaországból származó árbevétel bizonyos online szolgáltatásokból, mértéke pedig 3%, amely nem progresszív, tehát minden érintett szolgáltatásra egységesen vonatkozik.
A Francia Alkotmánybíróság szeptember 12-i döntésével elutasította a digitális szolgáltatási adóval szemben emelt összes adózói kifogást.
Itt az 1%-os SZJA felajánlásokat kapott civil szervezetek idei toplistája
Ezzel a témával minden évben többször is kiemelten foglalkozunk: májusban azért, mert akkor esedékes ezt az összeget felajánlani, szeptember környékén pedig azért, mert ilyenkor teszi közzé a NAV azt a listát, amiből kiderül, ki és mennyit kapott. Tavaly a Partizán végzett az első helyen, és idén hiába gyűjtött több felajánlást, összesen 471 millió forintot, ezzel csak a második helyre szorult. Az első helyet ugyanis az idén először felajánlásokat gyűjtő Telex alapítványa szerezte meg 580 millió forinttal, amely összesen 40 ezer magánszemélytől érkezett.
A további sorrend: Országos Mentőszolgálat Alapítvány (383 millió forint), Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztésért Alapítvány (373 millió forint), Bethesda Kórház Alapítvány (260 millió forint).
Az adóhatóság tájékoztatása szerint változás tavalyhoz képest, hogy 2024-ben 1,77 millióan rendelkeztek a személyi jövedelemadójuk civil szervezeteknek adható egy százalékáról, idén már 1,82 millióan. A tavalyi felajánlott összeg 17 milliárd forint volt, az idei pedig 20,2 milliárd forint.
Sürgős rendezést kíván a filmtámogatások ügye
Június óta nem lehet új filmmel regisztrálni Magyarországon a 30 százalékos filmes adókedvezményre. A szakma a lehető leghamarabb változtatna a kialakult helyzeten, és bízik abban, hogy rövidesen visszaáll a csaknem húsz éven át működő rendszer, amelynek köszönhetően igazi nagyprodukciók gyártási központjává vált Magyarország – mondta az InfoRádióban Radnai Károly, az Andersen Magyarország ügyvezetője.
Magyarország a világ tíz legfontosabb filmgyártási helyszínének egyike, az elmúlt 15 évben a magyarországi filmgyártás volumene nagyjából megtízszereződött. A fejlődés motorja az a 30 százalékos automatikus visszatérítés volt, amelyet bejáratott szabályrendszer alapján vehettek igénybe a filmkészítők az elmúlt húsz évben.
2024 végén megváltozott a filmtörvény, ez a nemzetközi produkciók számára több szigorítást is bevezetett. Ennek következtében rengeteg produkció előre hozta a regisztrációját, hogy még a jogszabály hatályba lépése előtt, a régi szabályok szerint folytatódjon ez elszámolás. Emiatt a számok azt mutatták, mintha robbanásszerű és kezelhetetlen mértékű lenne a támogatásigény-növekedés, 2025 első negyedévében nagyjából annyi produkció regisztrációját dolgozta fel a Nemzeti Filmiroda, mint korábban egy év alatt összesen. A kormány emiatt június elején rendeletben rögzítette, hogy a Nemzeti Filmiroda 2025-ben összesen 407 milliárd forint gyártási költségvetést és ezáltal támogatási alapot vehet legfeljebb nyilvántartásba. Ez a keret már ki is merült, így az adó-visszatérítés lehetőségéről lemarad minden olyan produkció, amely addig nem tett hivatalos igénybejelentést.
NAV adategyeztetés: új kampány a nullás áfabevallások vizsgálatára
A NAV újabb online adategyeztetési kampányt indít azoknak a vállalkozásoknak, akik nullás áfabevallást nyújtottak be, miközben online számlaadataik szerint volt forgalmuk 2025 júliusában. Az eltérések oka lehet adminisztrációs hiba, figyelmetlenség vagy akár csalás, ezért a hivatal digitális kérdőív kitöltésére kéri az érintetteket, akiknek 15 napjuk van reagálni. Az eljárás teljesen online zajlik, és aki együttműködik, szankció nélkül javíthatja a hibát, míg a mulasztók akár 300 ezer forintos bírságot is kaphatnak. Az adategyeztetés célja a pontosabb, gyorsabb és automatizáltabb adózási folyamatok kialakítása, ami hosszú távon egyszerűsíti a vállalkozások adminisztrációját.
